Eszem ágában sem volt erről posztolni. A tegnapi testületin se szóltam inkább róla. Mert azt gondoltam, mindegy, hogyan, csak legyen megoldás. Legyen lehetőség kivágni és elszállíttatni a kettébetört fákat, fertőtleníteni a szennyvízzel elöntött területeket, anyagi segítséget nyújtani a károsultaknak. Ezért lenyeltem mindent, és hozzájárultam mindkét egyhangú (12 igenes) döntéshez a szavazatommal. De most elolvastam SzilágyiBővebben: “33. Vihar után”