Göd hangja

Térségi összefogással a környezetbarát szúnyoggyérítésért

A nyári esték nagyon kellemetlenek tudnak lenni a szúnyogok miatt – a vérszívók kémiai gyérítése pedig megosztó, a lakosok egy része elvárja, mások pedig épp ellenkezőleg, tiltakoznak ellene. A megoldás a biológiai gyérítés lehetne, ezért már tavaly gondolkodtunk rajta, akkor Fülöp Zoltán irányításával – de az ügy elakadt. Idén felvettem a kapcsolatot először a kistérség által megbízott szakértővel, majd Darvas Bélával, a téma talán legismertebb hazai “harcosával” aztán pedig az általa ajánlott Kőszegi Dániellel, aki cégével Dunaföldváron és most már környékén látja el évek óta sikerrel a feladatot. Még a nyáron megegyeztünk, hogy eljön Gödre, én pedig meghívom a környék településeinek képviselőit, hogy egy ismeretterjesztő előadás meghallgatása után együtt gondolkodhassunk a további lépéseken. Erre került sor szeptember végén.

Előadás a kémiai és biológiai szúnyoggyérítésről a városháza nagytermében

Bővebben:

Se pénz, se posztó

…avagy szomorú számvetés az önkormányzatok napján

Szeptember 30. a helyi önkormányzatok napja Magyarországon – ennek apropóján szeretném bemutatni az olvasóknak, mennyi minden van, amit a „szokásjog” alapján az önkormányzatoktól várnánk, de már nem tehetik meg, mennyi hatáskört, jogosítványt, forrást veszítettek el a magyar helyhatóságok 2010, a Fidesz hatalomra jutása óta. A rendszerváltáskor kifejezetten erős önkormányzatiság fokozatosan gyengült az elmúlt 30 év különböző kormányzatai alatt, azonban a NER meghirdetésével ez a folyamat elképesztően felgyorsult, és 2019 után, amikor az ellenzék néhány nagyvárosban megerősödött, Orbánék a covid ürügyén, élve az immár másfél éve tartó különleges jogrenddel (tényleg, ki érti, hogy védekezni nem kell, de a veszélyhelyzet legalább januárig fennál?) a végletekig elmentek a helyhatóságok kivéreztetésében.

Bővebben:

Azért a víz az úr!

Már hosszú ideje foglalkozom a gödi vizek tisztaságával, ellátásával.

Egyik ilyen alkalom volt, amikor a Samsung beruházása kapcsán felmerült, hogy a csapadék kezelése nem oldható meg helyben a domborzati viszonyok miatt. Azt kérték, hogy fontoljuk meg egy óriási szikkasztó létrehozását a Samsung és a Nemeskéri-Kiss Miklós út között.

Amikor kértem, hogy fejtsék ki, hogy képzelik el, arról tájékoztattak, hogy az a víz, amit ők ipari szennyvízként kezelnek, azt pusztán hűtés céljára használják, ezért olyan tiszta, hogy majdnem inni lehetne belőle. Azt kértem hát, hogy akkor az erről szóló tervüket úgy mutassák be, hogy legyen beleépítve egy monitoringrendszer, ami csak akkor engedi át a vizet, hogy ha a szakértőink által megállapított szennyezések mértéke nem éri el az általunk meghatározott szintet. Ehhez azonban szükségünk lenne arra, hogy elárulják, milyen anyagok mennyiségét kell mérnünk a vízben.

Ezután sajnos megszakadt a kapcsolat a Különleges Gazdasági Övezet megalakulásával egy időben, és mire újra kialakulhatott volna, már hallottuk, hogy az ipari övezet víziközmű-fejlesztésére tendert nyert meg a Mészáros és Mészáros Kft.

Bővebben:

Pest Megye és az együtt(nem)működés

Pest Megye Önkormányzata épp úgy – mint a megyei önkormányzatok általában – jelentéktelen hatáskörrel bíró szerv volt 2020 előtt. A gödi Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) kijelölése óta azonban lehetőséget kapott arra, hogy kimutassa foga fehérjét. Már írtam korábban arról, hogy mi a véleményem az egészről, vagy hogy a költségvetésünkre milyen hatással volt ez a lépés, de eddig még nem fejtettem ki, hogy milyen kapcsolat alakult ki Pest Megye Önkormányzatával, ezt pótolom most.

Bővebben:

“Kellett a pénz”

…avagy látlelet egy majdnem-kertváros elmúlt húsz évéből

Amikor még a veszélyhelyzeti jogkörben Balogh Csaba polgármester elfogadta a 3826 hrsz. településképi tanulmánytervét (Felsőgöd legvége, a Pesti úton a vasúti oldalon), feltűnt, hogy a földhivatali tulajdoni lapon a bejegyzés jogcímeként “elbirtoklás” szerepel, és az előző tulajdonos a gödi önkormányzat. Hát ez meg hogy lehet? Elkezdtem utánajárni az információknak (nagyon lassan ment) és mire megszereztem a vaskos mappát, a facebookon már komoly találgatások folytak a tervezett beépítés miatt. A témában kitett bejegyzésem alatt akkora csetepaté alakult ki, hogy hajdani képviselőtársam, Rábai Zita is nyomozni kezdett a témában. (2010 és 14 között egymás mellett ültünk a testületben, ő a VVE, én az LMP színeiben vitáztunk többnyire feleslegesen a nyomasztó többségben lévő fideszesekkel. A harmadik ellenzéki a jobbikos Sipos Richárd volt.) Zita a facebookon közzé is tette az eredményeit és következtetéseit, én pedig további információkkal láttam el, és megkértem, írja meg ide a blogra is a történetet. Nagyon örülök, hogy elfogadta a felkérést, így most elolvashatják a telek eladásának szövevényes történetét, és megtudhatják, nagyjából hogyan működött a gödi önkormányzat és polgármesteri hivatal az elmúlt húsz évben.
Rábai Zita vendégposztja következik

Bővebben:

Elveszíti kertváros jellegét?

Gödön minden politikus (és ingatlanfejlesztő) a “kertváros jelleggel” kampányol, de valahogy mégis egyre kevesebb a a zöld. Épül a gigagyár, pusztított a vihar, és az évtizedek óta elhanyagolt közterületi fák szükséges vissza- vagy kivágása is borzolja a kedélyeket, de van még egy kockázat: a magántelkek egyre sűrűbb beépítése, ami a fentebb felsoroltaknál is komolyabban veszélyezteti azt a városképet, amit megszoktunk és amiért szeretünk itt élni, vagy amiért sokan ideköltöznek. A jelenlegi képviselő-testület tagjai között teljes a konszenzus, hogy “ezzel tenni kell valamit”, de a településrendezési eszközök módosítása hosszadalmas, legalább két évig tartó eljárás, ráadásul az igazán hatékony változtatások olyan beláthatatlan mértékű anyagi kockázatot jelentenének a városra nézve, amelyet felelősen nem vállalhatunk. Ha ugyanis a meglévő beépítési százalékot csökkentenénk, minden egyes érintett telektulajdonos kártérítési igénnyel élhetne, amit a jelen bírósági gyakorlat szerint biztosan meg is kapna, ráadásul igen bőségesen mérve.

Bővebben:

Komposztálni kötelező?

Most, hogy elkészült az első, kísérleti közösségi komposztálónk Gödön, és nemsokára kikerülnek a következők is, muszáj arról írnom, hogy miért kell komposztálni. Nem “lehet”, vagy “jó lenne”, hanem egyszerűen elkerülhetetlen, hogy megbarátkozzunk azzal, hogy kertünk egy-két négyzetméterét erre a célra áldozzuk – a kiszáradó tavak, megáradt folyók által elmosott városok, erdő- és bozóttüzekben felperzselt üdülőhelyek képei láttán egyszerűen nem lehet kérdés, hogy mindent meg kell tennünk környezetünk (vagy még inkább saját magunk) érdekében. Nehéz feladatnak tűnik, pedig nem az.

Bővebben:

Göd, a virágváros

Amikor 2020 őszén civil aktivistákkal beszélgetve felmerült a Zöldkommandó ötlete, majd 2021 elején a részletekről beszélgettem Giczy Zsuzsanna főkertésszel, lelkes voltam, de aggódó is – azt tudtam, hogy Gödön sok a tenni kész polgár, de azt nem, hogy vajon a közterületek örökbe fogadása mennyire lehet sikeres. Pláne, hogy a dunakeszi főkertész, Tóth Eszter arról számolt be, ők lényegében kudarcot vallottak az ötlettel.

Bővebben:

A szúnyogok

Mivel szabadtéri estéinket, időnként a nappali árnyékban tartózkodást is kellemetlenné teszik a csípőszúnyogok, és az évek során hozzászoktunk, hogy repülőgépről kiszórt vegyszerekkel irtsuk a kellemetlen rovarokat, sokan már el sem tudjuk képzelni, hogy másképp is lehetne. Pedig az irtás (hivatalos nevén a szúnyoggyérítés) sosem tudja teljesen megoldani a problémánkat, elpusztít rengeteg hasznos rovart, megfosztja táplálékuktól a fecskéket, denevéreket, békákat, és valójában önmagunkat is mérgezzük vele. A biológiai gyérítés – a Dunakeszi kistérségnek és a Katasztrófavédelemnek is dolgozó szakértő elmondása alapján – Göd természeti adottságai mellett, a jelenleg rendelkezésre álló technológiával és anyagi forrással számolva gyakorlatilag értelmetlen. A környezetbarát megoldás az egyéni védekezés lehetne – szúnyogriasztó folyadékok, füstölők, szúnyogháló az ablakokon. Ha ez nem elfogadható a többség számára, marad a vegyszeres gyérítés, a „füstölő autók” naplemente után, a rovarok válogatás nélküli tömeges elpusztítása, ennek minden természeti következményével, és persze saját magunk mérgezésével együtt.

Bővebben:

Veszélyhelyzeti polgármesteri beszámoló

2021. június 5-én meghozta a Kormány a rendeletet, amelynek köszönhetően hosszú idő után újra ülésezhet a Képviselő-testület. Többen is viccelődtek azzal, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedései mennyire nincsenek összhangban egymással. Én viszont most a gödi döntésekről szeretnék kifejezetten egy összefoglalót adni.

Először a döntések mennyiségének alakulását szeretném érzékeltetni, utána pedig áttérek a sikerekre, javított döntésekre, végül pedig a jövőbeli várakozásaimra.

Bővebben: