Szemétügyek

Április 14-én a Gödi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetőit látogattuk meg Andrejka Zomborral, hogy megbeszéljünk néhány aktuális kérdést. Dr. Hetényi Tamás és Sillóné Kőműves Mónika ügyvezetők készségesen és profin álltak a rendelkezésünkre, köszönjük nekik!

Bővebben: “Szemétügyek”

59. Iskola a beütőpályán

a befagy(aszt)ott építkezés, avagy mi lesz a gödi gyerekekkel?

A gödi Fidesz 2019-ben még az új, 24 tantermes iskolával (is) kampányolt. Emlékezzünk, eredetileg a golfpálya kellős közepén szerették volna megépíteni, de látva a lakossági tiltakozásokat, kivételesen visszakoztak a város legnagyobb zöldfelületének szívébe tervezett komplexumtól, és végül az egykori beütőpályát jelölték ki az építkezés helyszínéül.

A telket és a közműveket az önkormányzat adja, az építkezést pedig a Nemzeti Sportközpontok (NSK) bonyolítja le – szólt a terv, és a választások után is ennek jegyében folytatódtak az egyeztetések – a koncepcióterveket megküldték az önkormányzatnak, és a szakemberek (Főépítészi iroda, Beruházási osztály), valamint az akkor még létező Városfejlesztési Bizottság a covid-járvány kitörése előtti utolsó pillanatokban véleményezte is azokat, majd javaslatait, észrevételeit továbbította az NSK részére, nekikészült a következő feladatoknak, várva a végleges, engedélyes terveket. Közben a város lebonyolított egy tárgyalásos településrendezési eljárást is, ami az érintett területet átsorolta oktatási övezetbe, lehetővé téve a fejlesztést.

2020. június végére ígérték az engedélyes terveket, ami alapján az önkormányzat megterveztetheti és kiépíttetheti a szükséges közműveket. Az erre szánt összeg szerepelt a 2020-as költségvetésben, majd bekerült a 2021-esbe is. Azonban az engedélyes tervek nem érkeztek meg a nyáron, de még az év végére sem.

Érdeklődésemre a polgármesteri hivatal az üggyel foglalkozó dolgozója elmondta, nem csoda, hogy nem készültek el a tervek, hiszen még a tervező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárást sem indították el. Eltelt több mint egy év, és az NSK egyetlen lépéssel sem került közelebb a Gödnek beígért iskola megépítéséhez, amit egyébként az eredeti célmeghatározás szerint 2024 szeptemberében nyitottak volna meg.

A járvány miatti zárások miatt éppen most nem napi élmény, de a gyerekek továbbra is alig férnek a meglévő épületekbe, az osztályok létszáma 30 feletti, és mindkét KLIK-es iskolában vannak órák, amelyeket a folyosón vagy eredetileg egész más célokra készült helyiségekben kénytelenek megtartani. (A Búzaszemben is, de egyházi fenntartású iskola révén ez most nem tartozik szorosan a tárgyhoz.)

A Németh László Iskola 9 tantermes bővítése megindult, de hosszú távon ez nem fogja megoldani a gondokat, főleg mivel cserébe az udvari „forfa” épület lebontását tervezik, hogy a zöldterület ne csökkenjen.

Annak fényében, hogy csak az elmúlt 9 hónapban 1000 fővel gyarapodott városunk lakossága, egyre aggasztóbb, hogy az iskolaépítés egyáltalán nem halad előre. A késés indokai ismeretlenek (legalábbis számunkra).

Mi lesz a gödi gyerekekkel, hová fognak járni iskolába? Miért nem halad előre az építkezés? Dunakeszin közben állami pénzből lett bicikliút, épül duplagimnázium(!), valamint egy új művészeti központ is, de hogy igazságosabb legyen a világ, pályázhatnak a gödi Különleges Gazdasági Övezetből befolyó adók egy részére is…

A borítókép az új iskola látványtervét mutatja, a 2019-es választási kampányban a fideszes önkormányzat által megjelentetett “Fejlődik a város” című kiadványból.

A Kék Duna sorsa: narancs parancs

Korábban már írtam a félelmemről a Kék Duna kapcsán, ami részben beigazolódott.

Személyesen (vagyis pontosabban mondva online) legutóbb december 28-án tudtam egyeztetni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt munkatársaival. Akkor beszéltük meg, hogyan érdemes a céljainkat megfogalmazni, aminek eleget is tudtunk tenni január 25-i előterjesztésemben:

Ennek a kérésnek megerősítésére írtunk még egy levelet, amiben megerősítem, hogy átmeneti időszakra a kérésük szerint szerződést kötöttünk a Kiving Kft-vel a hely karbantartására, őrzésére. Így szerettük volna biztosítani, hogy a jogfolytonossággal megmaradhasson a használati jogunk.

Február 16-án kaptam meg a szerződés tervezetet véleményezésre. Ebben a javaslatban annyi módosítást kértünk, hogy az Mötv. 13. § (1) 6., továbbá 15. pontjain túl a 2., 12., és 17. pontjai is felvételre kerüljenek. Ez is tovább erősítené, hogy milyen sokoldalúan tudnánk hasznosítani a helyet.

13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
    2. településüzemeltetés
    6. óvodai ellátás;
    12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
    15. sport, ifjúsági ügyek;
    17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

Március 10-én rossz hírt közöltek. A korábbi támogató hozzáállásuk ellenére végül nem fogadták el az előterjesztésünket, hanem visszadobták hiánypótlásra. Részletes terveket kértek. Ezért sürgősséggel összehívtam egy megbeszélést, ahova Horváth Lászlót, a GSE elnökét is meghívtam, hogy közösen találjuk ki a megfelelő stratégiát. A megbeszélés eredményeképp végül ez a levél született:

Március 29-én délután végül megkaptuk a hivatalos felszólítást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től, hogy március 31-én reggel, de legkésőbb április 1-én adjuk birtokba az üdülőkomplexumot.

A bejáráson az MNV kollégái végtelenül megértőek voltak. Látták, hogy jó célt szolgáltak az ötleteink, és a jövőben sem lehet jobban kihasználni az épületeket. Az óvodai csoportszobákra és a sportcsarnokra is szüksége lenne a közösségnek, az pedig kifejezetten abszurd, hogy kihasználatlanul áll a csónakház, miközben az alsógödi épületet le kellett bontani, és így világklasszis kajakosok edzése válik borzasztóan nehézkessé.

A helyszíni megbeszélésen sikerült elérni, hogy az óvodásokra szabott szaniterek és átalakítások megmaradhatnak, így nem kell az eredeti állapot visszaállítására az eredeti becslések szerint 20 millió forintot ráköltenünk. Az MNV képviselői is egyetértettek, hogy amíg nem tudják, ki kapja majd meg az épületeket, kár lenne erre pénzt és erőforrásokat szánni. Ha egyszer végül megkapja a város a kérés szerint, akkor felesleges lenne ugyanezt a beruházást másodjára is megismételni.

Én türelmesen várom 2022-t. Bízom benne, hogy onnantól kezdve a közösség javára hasznosul az állami vagyon.

Már a Kék Duna üdülő is narancssárga?

Újabb színtéren zajlik a Fidesz hatalmi játszmája, aminek ismét Göd a kárvallottja. Amíg a helyi önkormányzatok a lakosok érdekeit tartják szem előtt, a kormány a maga kényelmes távolságából azt teljesen figyelmen kívül hagyja, ha nem szolgálja valahogy a saját politikai érdekeit.

Bővebben: “Már a Kék Duna üdülő is narancssárga?”

2021-es KIADÁSOK, AZAZ MIRE KÖLTJÜK A PÉNZT?

A bevételeink kapcsán írtam egy kifejtést, a kiadásaink részletezését is fontosnak tartom. Tudom, hogy a konfliktusok adódnak abból, hogy nem került be az idei költségvetésbe valaki által áhított beruházás, felújítás, ezért leírom, hogy milyen elvek mentén lett végül elfogadva ez.

Az önkormányzat esetében is igaz az a szabály, mint minden háztartásban: addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér!

Nem tervezhetünk több feladatot, mint amekkora bevételt megállapítottunk az adott évre, és a feladatok között is fontossági sorrendet kell felállítani. Mindenki tudja, hogy a számlákat ki kell fizetni, és hogy ételre, ruhára is kell költenie, bár az utóbbiak mértéke már változó. Nincs ez másképp az önkormányzatok esetében sem, csak a feladatok különböznek kissé:

  1. Kritikus infrastruktúra védelme
  2. Meglévő infrastruktúra fenntartása
  3. Munkavállalók álláshelyének megtartása
  4. Önkormányzati határozatok végrehajtása
  5. Hagyományossá vált támogatások nevesítése
  6. Tartalék feladatokhoz társítása
Bővebben: “2021-es KIADÁSOK, AZAZ MIRE KÖLTJÜK A PÉNZT?”

2021-es BEVÉTELEK, AZAZ MIÉRT NINCS TÖBB PÉNZ?

Ahogy azt korábban ígértem, részletesebb kifejtéssel is szívesen szolgálok a költségvetésről, mert tudom, hogy egészében nehéz megemészteni. Sajnos többnyire az általános feszültség miatt írtak kommenteket, de volt egy konstruktív kérdés is, ami feltűnt:

“Javasolnám megkeresni a Samsungot, hogy mindennek ismeretében, a fenti prioritások mentén (zajvédő fal és monitoring rendszer után stb.) nem óhajtják-e átvenni az önkormányzat vállalását pl. a Búzaszem sportcsarnok kapcsán? Ennek ezerszer több értelmét látnám, mint a PR-játszótérnek…”

Ahhoz, hogy erre az egyszerűnek tűnő kérdésre választ adhassak, röviden leírom, hogy az önkormányzati költségvetésben mit lehet feltüntetni bevételi oldalon, és hogy mi szerepel nálunk 2021-es tervekben.

Bővebben: “2021-es BEVÉTELEK, AZAZ MIÉRT NINCS TÖBB PÉNZ?”

58. Hullámvasúton

a gödi költségvetés alakulása 2017-2021 között

Míg a polgármester a 2021-es költségvetést igyekszik közérthetővé tenni, én megpróbáltam a számokból kiindulva megnézni, milyenek voltak az előzőek. Ha rápillantunk a grafikonra, azt látjuk, hogy az elmúlt években Göd gazdálkodása különösen hektikusan alakult. Az ábrán 2017-2020 között a tényszámok, ‘21-re a terv látható, a február 15-i adatok alapján. (források a cikk végén)

Nézzünk a diagramok mögé, lássuk, honnan származtak a 2018-19 évi rendkívüli bevételek, mibe fájtak az önkormányzati választások körüli útépítések és egyéb fejlesztések (és mire ment el a pénz nagyja), mennyire sikeresen gazdálkodott az előző testület és polgármester a városba soha nem látott mennyiségben dőlő összegekből.
És az első év lezárultával megvizsgálhatjuk azt is, hogyan teljesít Balogh Csaba, aki a sokat emlegetett 3,5 milliárdnál is több,  szűk négymilliárdos pénzmaradvánnyal indíthatta 2020-at, majd a covid-járvány mellett kormányzati elvonásokkal, különleges gazdasági övezettel és elpártolt szövetségesekkel, felfüggesztéssel és fegyelmi eljárásokkal is küzdhetett. 

Nagyon sok szám következik, akit ez elriaszt, ne is olvasson e bekezdésnél tovább: Göd költségvetését a kormány lőtte ki az égbe 2018-19-ben, nagyrészt a Samsung bővítése, kisebb részben a választási kampány okán, és a kormány döntötte be, kis mértékben a covid-helyzetre hivatkozó, a többi önkormányzatot is sújtó elvonásokkal, de még inkább a Különleges Gazdasági Övezet létrehozásával. Az ellenzéki polgármester a ‘19-es pénzmaradványnak köszönhetően 2020-21-et még kizsonglőrködheti, de ha a megyei elnök kitart a közmeghallgatásokon leszögezett álláspontja mellett, miszerint Gödre egy fillér működési támogatást sem juttatnak a KGÖ-bevételből, akkor csak egy nekünk kedvező alkotmánybírósági döntés vagy egy ‘22-es kormányváltás akadályozhatja meg az elbocsátásokat és a nem kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok leépítését. A bűnbak megtalálását az olvasókra bízom, ebben a számoknál úgyis többet számít a politikai meggyőződés. 🙂

Bővebben: “58. Hullámvasúton”

Zöldségeket beszél a halványzöld politikus

Nincsen új a nap alatt: újabb álhírt kezdett terjeszteni rólam a renegátok vezére. Jobb szeretek építő jellegű munkát végezni, de jogos lakossági igény, hogy tiszta vizet öntsek a pohárba, főleg az ilyen jelentős témákban. A félrevezetéssel ellentétben nem söpörtem le az asztalról a Nemeskéri-Kiss véderdő sávról szóló előterjesztést.

Bővebben: “Zöldségeket beszél a halványzöld politikus”

Keserű költségvetés

2020 kegyetlen év volt. Márciusban a pandémia miatt kezdődő veszélyhelyzet újfajta kihívást jelentett az életünkben, és Gödön kifejezetten szélsőségekig fajuló következményei lettek. A veszélyhelyzeti gazdasági intézkedésekre hivatkozva a Kormány elcsatolta Göd területének egyötödét, és annak adóbevételeit. Ez bár nyilvánvalóan alaptörvényellenes lépés volt, amíg az alkotmánybíróság döntésére várunk, addig a költségvetési és hatósági nehézségekkel is egyszerre kell megküzdenünk.

Bővebben: “Keserű költségvetés”

A Különleges Gazdasági Övezetből származó adóbevétel elosztása

A második linken olvasható a frakciónk módosítója. Konkrét mondandónk előtt meg kell jegyeznünk, hogy a megyei frakciónk alapvető álláspontja az, hogy a Különleges Gazdasági övezetből származó adóbevételek teljes egészében Gödhöz tartoznak. Nyilván látva a realitásokat, a módosítóinkat nem ebben, hanem a kompromisszumkeresés szellemében terjesztjük az Elnök úr elé.