A Különleges Gazdasági Övezetből származó adóbevétel elosztása

A második linken olvasható a frakciónk módosítója. Konkrét mondandónk előtt meg kell jegyeznünk, hogy a megyei frakciónk alapvető álláspontja az, hogy a Különleges Gazdasági övezetből származó adóbevételek teljes egészében Gödhöz tartoznak. Nyilván látva a realitásokat, a módosítóinkat nem ebben, hanem a kompromisszumkeresés szellemében terjesztjük az Elnök úr elé.

“Zöldkommandó”

Göd városában számos civil szervezet, klub, baráti kör működik, egyik erősségünk a tenni akaró magánszemélyek és közösségek építő munkája. Választási programunk része volt, hogy erre támaszkodunk és ezt fejlesztjük, amikor pedig tavasszal megbíztuk Giczy Zsuzsannát az újonnan létrehozott főkertészi pozícióval, szakmai felkészültsége mellett főként azért választottuk őt, mert személyes tervei között is szerepelt a közösségi akciók, szemléletformáló programok szervezése. Ennek részeként szeretnénk elindítani az egyelőre “zöldkommandó” munkacímet kapott együttműködést.

Régi tervünk, hogy több figyelmet fordítunk a közterületek, buszmegállók, elhanyagolt részek szépítésére, és ebbe bevonjuk városunk tenni akaró civil szervezeteit és polgárait. A 2021-es városi költségvetés szűkössége különösen indokolja, hogy próbáljunk meg valami jót kihozni a nehézségekből, és mutassuk meg, hogy mi, gödiek úgy is értéket tudunk teremteni, ha ehhez kevés forrás áll rendelkezésünkre. A városi főkertész irányításával együttműködési programot, egyes kisebb zöld vagy zöldíthető közterületek „örökbe adását” tervezzük.

Bővebben: ““Zöldkommandó””

57. Közalapítvány, közpénz – közöd hozzá?

2019 őszén a Göd Fejlesztéséért és Közbiztonságáért Alapítvány “rendbetételét” Fülöp Zoltán alpolgármester vállalta magára. Az átláthatóság és a közösségépítés jelszavával, a várostól független támogatók becsatornázásának céljával vágott neki a közel sem egyszerű feladatnak. Azóta eltelt több mint egy év, lássuk, mire jutott, illetve hogyan született és működött a szervezet az elmúlt években.

Bővebben: “57. Közalapítvány, közpénz – közöd hozzá?”

Információk, amit tudni lehet a Covid-19 oltásról

Miért oltassuk be magunkat?
A legegyszerűbb válasz erre az, hogy visszakaphassuk az életünket. Hogy találkozhassunk a barátainkkal, szeretteinkkel anélkül, hogy kockáztatnánk bárki egészségét, vagy életét. Hogy színházba járhassunk, vagy étterembe, játszótérre, vagy uszodába. Hogy a gyerekek iskolába mehessenek, és a pedagógusok biztonságban taníthassanak. Hogy munkába járhasson bárki. Hogy ne veszítsünk el senkit a vírus miatt.
Természetesen szükséges egy bizonyos fokú átoltottság ahhoz, hogy azt mondhassuk, biztonságban vagyunk. A vírus velünk marad, kérdés, hogy hogyan tudunk védekezni ellene. Erre pedig a legjobb jelenleg ismert módszer a védőoltás.

Bővebben: “Információk, amit tudni lehet a Covid-19 oltásról”

Ördögi körök

Előző posztban is kifejtettem a költségvetés kapcsán, hogy a munkásságom ellenzői milyen ellentmondásos érvekkel támadnak. Ez sajnos nem egyedi eset, úgyhogy most az ellenfeleim helyett inkább az egyik legprofibb módszerüket szeretném bemutatni, elemezni. Hátha úgy más jóakaróm is könnyebben tudja feldolgozni érzelmileg, hogy egyesek visszaélnek a megelőlegezett bizalommal és reménytelen vitákat generálnak.

Bővebben: “Ördögi körök”

Pató Pál úr Gödön járt

Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj’ isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég…
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

2019-ben sokan a fiatalos lendület reményében választottak meg a lakosok engem és a Gödi Összefogás 7 képviselőjét. Akkor a hivatal digitális elmaradásait, és néhány bizonyos (azóta távozott) kolléga által okozott nehézséget kellett kezelnünk lóhalálában. Ahogy ezek rendeződni kezdtek, bár nem telt el még fél év, már akkor a céltalan politikai viták színtere lett a hivatal nagyterme. 2020-as költségvetést sikerült egyhangú 12 igen szavazattal elfogadni, de a mostani esetében egészen más esényeknek nézünk elébe.
Ahogy fogyott a képviselők egy részének a konstruktív hozzáállása és tenniakarása, úgy szaporodtak a gyanúsítások. Nem sértődök meg az alaptalan támadásokon, és nem indítok (egyesekkel ellentétben) becsületsértési pert, hisz közszereplőként tűrnöm kell, de muszáj felhívnom a figyelmet arra, hogy mi a logika az ellenfeleim propaganda üzeneteiben. Figyeljék meg, hogy a ciklikusság hogy jelenik meg!
A “Balogh-módszer hibája”:

Polgármester/hivatal előterjesztéseFidesz Fejlődéséért Koalíció válasza
Kidolgozott, részletes anyagMiért nem volt előzetes koncepcionális terv beterjesztve?
Előzetes koncepcionális tervNem tudjuk, hogy aránylik a költségvetés többi részéhez, milyen hatással lesz, és egyáltalán milyen lehetőségek vannak még?
Lehatárolt költségvetés a képviselők véleményének többszöri előzetes kikérése után, de alternatív javaslat hiányábanMiért nincs kidolgozva részletesebben?

Ha kapkodónak tűnök, az azért van, mert a körülmények gyorsabban változnak a várhatónál, pedig én aztán sok mindenre felkészültem már. Mégis, ha nem a kormány törvénykezései, a járvány okozta leállás egy intézményben, vagy egy jó szakember felmondása okoz nehézséget, akkor arra garantáltan számíthatok, hogy a képviselők fogják obstruálni a javaslataimat.
A bölcsőde-pályázat kapcsán a helyszín változtatása, illetve a TESZ-igazgató tavaszi megválasztásánál is úgy tapasztaltam, sokak valódi célja az időhúzás, akár a konstruktivitás látszata mögé rejtőzve is, de jellemző az is (tisztelet a kivételnek), hogy egyes képviselők semmilyen hozzászólást vagy nyilatkozatot nem tesznek egy adott témában, amíg a döntés meg nem születik – majd utólag felháborodva vitatják és semmisítik azt meg, amint lehetőségük adódik rá, olyan kimenetelt teremtve az ügyeknek, amelyek akár nekik sem jók, de a város mindenképpen megszenvedi. Így húzódnak vagy maradnak megoldatlanul problémák, illetve lépünk egyet előre és hármat vissza, felesleges munka- idő- és pénzpazarlás mellett. Miután a körülmények úgy hozták, hogy búcsút kellett vennem Nagy Sándortól, a TESZ októberben kinevezett új igazgatójától, érdekes módon még azt is számon kérték rajtam, hogy miért húzódott el ennyire egyáltalán az előző igazgató, Lantos Péter kiválasztása, és hogy miért nem indoklom Nagy Sándor leváltását, holott pontosan tudják, hogy az próbaidő alatt nem szükséges, sőt, a jogrendünkben kifejezetten nem javasolt, ugyanezért ők maguk sem indokolták Lantos Péter leváltását augusztusban.

Tudatos tervezést támogatok, ami ütemezett és megbízható, valódi szakemberek véleményére támaszkodik. Nem szándékom az időhúzás, és ha valaki tud beszélni őszintén hivatali kollégával, tudhatja, hogy a munkatempó amit végzek és elvárok igencsak kiugró a megszokotthoz képest. Büszke is vagyok azokra, akik megállják a helyüket, pláne azokra, akik proaktívan még többet is tesznek.

Sajnálom, hogy egyes képviselők többre nem hajlandóak (vagy talán nem is képesek), mint hogy azzal vádolnak egyszer, hogy körülöttem mindenki fideszes, utána hogy ugyanezek momentumos haverok, egyszer azzal, hogy nem kérem ki a véleményüket, mászor azzal, hogy feleslegesen rabolom az idejüket azzal, hogy nem kész előterjesztést teszek eléjük. Így viszont – bár roskadoznak az önkormányzati ingatlanok, hámlik a vakolat a hivatalról – 4-6-8 Pató Pál úr kiált fel, ha valami olyat teszek, ami értéket teremt vagy előre viszi a város szekerét.

Ki mint költségvet, úgy arat

2020 korunk egyik legnehezebb éve volt különböző szempontokból. Egyeseket a karantén bezártsága vagy maga a betegség viselt meg, másokat a munkájuk elvesztése. Engem a munkám megtartása. 2021-ben nem lesz könnyebb a vírus kezelésével küzdeni, és a politikai helyzet sem fog varázsütésre problémamentessé szelídülni. Ehhez adódtak hozzá a gyülemlő gazdasági nehézségek, amit főleg a kormány intézkedései, másodsorban a járvány okozta nehézségek okoztak.

Hogy pontosan mennyi az annyi? Azt azért nem írhatom meg, mert ahhoz a költségvetést el kell fogadni, most legfeljebb a bevétel lehetséges alakulásának becsléséről tudok nyilatkozni. Az, hogy a csökkenő bevételekből milyen feladatok ellátását tudjuk felvállalni, nem csak rajtam, hanem a képviselők akaratán is múlik.

Bővebben: “Ki mint költségvet, úgy arat”

56. Szavazások a bölcsőde-pályázatról

Az előző fejezetben (Baljós árnyak) többek között arról írtam, hogy bár az e célra (is) összehívott online konzultáción a jelenlévő képviselők többsége a Rómaiak útján való megvalósítást támogatta, (5-3 arányban), az alulmaradt álláspont képviselői rögtön a szavazás után szóban, később emailben is figyelmeztették a polgármestert, hogy “egy megerőszakolt döntés nagyon fájhat majd a következő hónapokban minden résztvevőnek”. Így aztán emailben kértem a feleket, hogy egyértelműen fejezzék ki akaratukat – és karácsony előtt a frakcióvezetők válaszoltak is, a fideszesek egyhangúlag a Jávorka utcai ovi bontása és az ottani építés mellett tették le a voksukat (új tervekkel), a Göd Fejlődéséért frakcióban hárman ugyanezt támogatják, Szilágyi László pedig tartózkodott. Az ovisok elhelyezését pedig “oldja meg” a polgármester…

Bővebben: “56. Szavazások a bölcsőde-pályázatról”

55. Baljós árnyak

2020. december 18-án, pénteken online képviselői tanácskozást tartottunk, az év vége miatt rengeteg témával, volt szó közbeszerzésről és fekvőrendőrről, GSE-elszámolásról és Év Pedagógusa díjról, és még egy csomó másról is. Gördülékenyen ment a dolog, szűk másfél óra alatt végeztünk, és egy téma kivételével a képviselők nem emeltek kifogásokat. De az már az ülés alatt kiderült, hogy a bölcsőde ügyében komoly nézeteltérés van, és a lebonyolított szavazással nagyon nem elégedettek néhányan – talán a többség.

Bővebben: “55. Baljós árnyak”

54. Bölcsődeépítés az elröppenő százmilliók árnyékában

Körüljártuk a Jávorka utcai bölcsődét pro és kontra, felmerült egy másik helyszín a Rómaiak útján, amit megvizsgáltunk ütemezés- és költségszempontból is. Fülöp Zoltán még egyszer alaposan átnézte az idő kérdését, és arra jutott, túl nagy a rajtunk kívül álló, befolyásolhatatlan, ezért nem nagyon vállalható kockázat: ha bármelyik hatóság nem tartja a határidőket (amire lássuk be, van esély), kifutunk az időből a beruházás megkezdésével, tehát csak a Jávorka úti építkezés a reális (a régi épület bontásával) – ami viszont ettől semmivel sem vált alkalmasabbá egy új intézmény elhelyezésére, mint eddig. A költségvetés tervezésével kapcsolatos adatgyűjtés pedig még komolyabb kétségeket ébresztett afelől, hogy egyáltalán belevágjunk-e egy ekkora beruházásba, bármilyen csábító is a majd’ félmilliárdos “ingyenpénz”. A következő bekezdések “unalmas” költségvetési fejtegetéseket tartalmaznak, a bölcsődére csak a legvégén térünk vissza.

Bővebben: “54. Bölcsődeépítés az elröppenő százmilliók árnyékában”