Tiszta vizet a pohárba!

Pénteken – az összes ellenzéki párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával – petíciót indítottunk az ivóvizünk minőségéért, és azért, hogy ne döntsenek többé a fejünk felett, eltitkolva a számunkra alapvetően fontos információkat. Ami most velünk történik Gödön, Sződligeten, és Vácon, megtörténik Iváncsán, Komáromban, Dunaújvárosban, a Balaton körül, a Fertő-tónál és bárhol, ahol egy NER-oligarcha vagy egy multinacionális vállalat érdeke megkívánja. Szinte bárhol járunk az országban, ezt látjuk: Magyarországon egyetlen település lakója sem lehet biztonságban, teljesen világos, hogy egy szempillantás alatt így járhat. Mára egyértelművé vált, a természetvédelem, az egészséges környezethez, vagy akár csak az információhoz való jog, illetve a magyar emberek jólléte, egészsége, biztonsága századrangú a profitérdekekkel szemben, és a Fidesz uralta állam – a jogalkotástól a környezetvédelmi hatóságok működéséig – semmibe veszi a polgárait. 

Bővebben: “Tiszta vizet a pohárba!”

64. Idősotthon vagy ingatlanbotrány?

Már az országos sajtót is elérte a rémhír – beépülhet a védett terület a golfpályán! Erről természetesen szó sincs, de kétségtelen, hogy a képviselők egy részének döntésképtelensége és/vagy a mohósága vezethet oda is, hogy Göd városa elveszít (pontosabban kénytelen eladni) egy értékes telket, a rajta lévő fenyvessel együtt – aminek a vége erdőirtás és új épületek felhúzása lehet. A másik oldalról nézve persze csak meg kellene kérni az árát egy átminősítésnek – kérdés, ki tudja, mi a reális ár, illetve miben hajlandó megalkudni a másik fél. 

A hajdani Pólus Szálló területét a Cordys Palace Kft. vásárolta meg, hogy ott prémium idősek otthonát működtessen – az épület véleményük szerint szállodaként nem üzemeltethető nyereségesen, amit alátámaszt a tény, hogy a hitelező bank tulajdonába került, bedőlt hotelt értékesíteni kívánó Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. évekig árulta eredménytelenül. Azonban a telken a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szerinti besorolás alapján most idősek otthona nem működtethető.

Ezért, illetve hogy a tervezett projekt a számításaik szerint jövedelmező legyen, és felhúzhassanak még egy, valamivel kisebb lakórészeket és az egészségügyi ellátáshoz szükséges épületet, a Cordys az önkormányzathoz fordult a terület átsorolását kérve. Benyújtottak egy telepítési tanulmánytervet is, amiben egy, a meglévő szálloda magasságát elérő új szárnyat csatolnának a régihez, a jelenlegi oldalsó parkoló helyén. 

Ehhez azonban nem elegendő az új funkciót engedélyezni, a beépítési paraméterek megváltoztatására is szükség van, hiszen a mostaniak szerint már a meglévő szállodát sem lehetne megvalósítani – a szállodaépítéskor érvényes mutatókon több lépésben szigorított a város. A jelenlegi és a beruházó által kért értékek:

Beépítési paraméter  Jelenlegi „Üü-1” jelű építési övezet  Tervezett „Vi-5” jelű építési övezet  
beépítési mód  kialakult  szabadonálló  
kialakítható új telek legkisebb mérete  kialakult  10000 m2  
megengedett maximális beépíthetőség  20 %  25 %  
megengedett szintterületi mutató  0,6 m2/m2  0,8 m2/m2  
legnagyobb terepszint alatti beépíthetőség  20 %  20 %  
legkisebb kialakítható zöldterület  50 %  40 %  
az épület megengedett legnagyobb épületmagassága:  7,5 méter  15,5 méter  

A plusz 5%-os beépíthetőség még nem tűnik komoly változásnak, viszont a több mint duplájára emelkedő építménymagasság aggodalomra adhat okot – bár az is igaz, hogy a hotelépület is pont ekkora. A tanulmányterv már 2020 szeptemberében beérkezett az önkormányzathoz, azonban a veszélyhelyzetben a képviselő-testületi online tanácskozások alkalmával nem alakult ki olyan kompromisszumos álláspont, amely alapján Balogh Csaba polgármester saját hatáskörben döntést hozott volna.

Az átminősítés ellentételezéseként a cég a szomszédos, a város tulajdonában álló, a szervizházat és a lovardát magában foglaló telek elővételi jogáról való lemondást ajánlotta fel, azonban ez a jog a tulajdoni lapok szerint továbbra is a Recoveryt illette, és a Cordys csak szóban állította hogy az övé. A képviselők egy része a lovardatelek egy részének (2000-5000 négyzetméterének) eladását javasolta, hogy így a beépíthetőséget ne kelljen megnövelni, de felmerült a tisztán pénzügyi ellentételezés is. Jogosnak tűnt a vélemény, hogy az idén szeptemberben amúgy is lejáró vételi opció megszerzése nem a legnagylelkűbb ajánlat, ráadásul végig bizonytalan maradt, hogy a Cordys valóban rendelkezik-e vele.

Idén nyárra a földhivatal bejegyezte a cég vételi jogát a 6322/6 és 6324/1 ingatlanok tulajdoni lapjára, a Cordys pedig augusztus 25-én kérelemmel fordult az önkormányzathoz a 6332/2 hrsz (a szálloda telke) és a 6324/1 (a vételi joggal érintett kisebb telek) átminősítése érdekében, amelyért cserébe ezekről lemondana. A testület az augusztus 31-i ülésen tárgyalta a kérdést, de döntést nem hozott. Bár az opció lejárt volna szeptember 30-án, a Cordys a határidőt megelőzően bejelentette vételi szándékát, a folyamat így elindult. A 2018-ban kötött, a vételi jogot alapító szerződés szerint az eladási ár a szervizház telke (6322/6) esetében a két fél által külön-külön megbízott igazságügyi értékbecslők megállapított értékek számtani átlaga, a másik teleknél pedig nettó 12 millió forint.

Az érintett területek: piros: Göd tulajdonában / zöld: a Cordys tulajdonában / barna: a vételi opcióval érintett 2 telek
A 6322/6 a szervizház/lovarda területe, aminek a vételi opciójáról lemondana a Cordys az átminősítésért cserébe

Nehéz rosszabb forgatókönyvet elképzelni mind anyagi, mind városképi szempontból, mint hogy el kelljen adni a területet. A középár bizonyosan kevesebb lesz, mint amennyiért licittel értékesíteni lehetne a telkeket – már ha egyáltalán ez a szándék. Szerintem a város érdeke nem az eladás, hanem a meglévő erdő és vizes terület megtartása, és annál kevés jobb garancia van a beépítés megelőzésére, mint ha a mi tulajdonunkban maradnak az ingatlanok. Ha eladjuk, a vevő előbb-utóbb kezd vele valamit, ami hasznot hoz (vagy eladja valaki másnak, aki így tesz) – a kb 2,4 hektáros, 20 %-os beépíthetőségű ingatlanon akár 4800 négyzetméter alapterületű épület is elhelyezhető.

Ennek elkerüléséért nem tűnik nagy árnak a funkcióváltás és az építkezés engedélyezése, pláne, hogy az egy parkoló helyén, nem pedig zöld területen valósulna meg. A működő idősotthon és egészségügyi szolgáltatás a helyiek számára is érdekes lehet – de ennél lényegesebb, hogy munkahelyet teremt, és adót fizet be a városnak, egy romosodó szálloda helyett pedig újra kulturált, élettel teli épület lesz a hajdani golfpálya mellett. A környéket persze több forgalom terheli, mint amikor nem volt itt semmi, de a szállodainak ez a töredéke csak. 

Ugyanakkor az elfogadhatatlan (és ebben, azt hiszem, a testület mind a 12 tagja egyetért), hogy a változtatást nem csak a szálló telkére kérik, hanem a vételi joggal érintett 6324/1-re is. – vagyis az iparvágányon túli, védett területen is 25%-os beépíthetőséget képzelnek el, 15,5 m építménymagasságú épülettel. Persze lehet, hogy ez csak blöff: a változtatást szinte biztos, hogy nem hagynák jóvá a környezetvédelmi és az építésügyi országos hatóságok sem, viszont ez egy olyan alkualap, amiből könnyű engedni.

Mindenesetre a képviselő-testület nem döntött, nem hatalmazta fel a polgármestert arra, hogy előkészítse a településrendezési szerződést, amiben rögzíteni lehet az átminősítés feltételeit, így aztán arra sincs lehetősége, hogy tárgyaljon az ellentételezésről vagy az elfogadható/nem elfogadható beépítési paraméterekről. Az idő telik, az értékbecslést a városnak is meg kellett rendelnie. Nemsokára kiderül, mennyi az annyi, és az eladást nem lehet megtagadni. Persze a befektetők is szorult helyzetben vannak: amíg a város nem lép, idősotthon nem működhet a volt Pólus Szállóban – egyelőre win-win vagy kompromisszum helyett a “mindkét fél veszít” forgatókönyv látszik teljesülni. Előbb utóbb így is dönteni kell majd, de kétséges számomra, hogy akkor jobb alternatívák közül választhatunk-e, mint augusztus végén lehetett volna. 

Görbe tükör

2021. 10. 11-én megérkezett a lakossághoz a Tükörkép legújabb “szeptemberi” száma. (Valahogy a mi postaládánkat és az Önkormányzatot elkerülik az újságok.) Bár az előző számok ismeretében eleve nem számítottam pozitív élményre, átlapozva az újságot még így is csalódni tudtam. Felháborítónak tartom, hogy a város nevét, címerét felhasználva tévesztik meg a gödieket, ezért vagyok kénytelen megírni ezt a cikket.

A sajtószabadság híve vagyok. Úgy gondolom, hogy nekünk, embereknek komoly vágyunk, hogy mindig egyre összetettebben, és őszintén kommunikáljunk egymással, és a civilizáció egyik legfontosabb vívmánya, hogy nem csak személyesen, hanem a médián keresztül is tudunk kapcsolatot teremteni.

Bővebben: “Görbe tükör”

Térségi összefogással a környezetbarát szúnyoggyérítésért

A nyári esték nagyon kellemetlenek tudnak lenni a szúnyogok miatt – a vérszívók kémiai gyérítése pedig megosztó, a lakosok egy része elvárja, mások pedig épp ellenkezőleg, tiltakoznak ellene. A megoldás a biológiai gyérítés lehetne, ezért már tavaly gondolkodtunk rajta, akkor Fülöp Zoltán irányításával – de az ügy elakadt. Idén felvettem a kapcsolatot először a kistérség által megbízott szakértővel, majd Darvas Bélával, a téma talán legismertebb hazai “harcosával” aztán pedig az általa ajánlott Kőszegi Dániellel, aki cégével Dunaföldváron és most már környékén látja el évek óta sikerrel a feladatot. Még a nyáron megegyeztünk, hogy eljön Gödre, én pedig meghívom a környék településeinek képviselőit, hogy egy ismeretterjesztő előadás meghallgatása után együtt gondolkodhassunk a további lépéseken. Erre került sor szeptember végén.

Előadás a kémiai és biológiai szúnyoggyérítésről a városháza nagytermében
Bővebben: “Térségi összefogással a környezetbarát szúnyoggyérítésért”

Se pénz, se posztó

avagy szomorú számvetés az önkormányzatok napján

Szeptember 30. a helyi önkormányzatok napja Magyarországon – ennek apropóján szeretném bemutatni az olvasóknak, mennyi minden van, amit a „szokásjog” alapján az önkormányzatoktól várnánk, de már nem tehetik meg, mennyi hatáskört, jogosítványt, forrást veszítettek el a magyar helyhatóságok 2010, a Fidesz hatalomra jutása óta. A rendszerváltáskor kifejezetten erős önkormányzatiság fokozatosan gyengült az elmúlt 30 év különböző kormányzatai alatt, azonban a NER meghirdetésével ez a folyamat elképesztően felgyorsult, és 2019 után, amikor az ellenzék néhány nagyvárosban megerősödött, Orbánék a covid ürügyén, élve az immár másfél éve tartó különleges jogrenddel (tényleg, ki érti, hogy védekezni nem kell, de a veszélyhelyzet legalább januárig fennál?) a végletekig elmentek a helyhatóságok kivéreztetésében.

Bővebben: “Se pénz, se posztó”

Azért a víz az úr!

Már hosszú ideje foglalkozom a gödi vizek tisztaságával, ellátásával.

Egyik ilyen alkalom volt, amikor a Samsung beruházása kapcsán felmerült, hogy a csapadék kezelése nem oldható meg helyben a domborzati viszonyok miatt. Azt kérték, hogy fontoljuk meg egy óriási szikkasztó létrehozását a Samsung és a Nemeskéri-Kiss Miklós út között.

Amikor kértem, hogy fejtsék ki, hogy képzelik el, arról tájékoztattak, hogy az a víz, amit ők ipari szennyvízként kezelnek, azt pusztán hűtés céljára használják, ezért olyan tiszta, hogy majdnem inni lehetne belőle. Azt kértem hát, hogy akkor az erről szóló tervüket úgy mutassák be, hogy legyen beleépítve egy monitoringrendszer, ami csak akkor engedi át a vizet, hogy ha a szakértőink által megállapított szennyezések mértéke nem éri el az általunk meghatározott szintet. Ehhez azonban szükségünk lenne arra, hogy elárulják, milyen anyagok mennyiségét kell mérnünk a vízben.

Ezután sajnos megszakadt a kapcsolat a Különleges Gazdasági Övezet megalakulásával egy időben, és mire újra kialakulhatott volna, már hallottuk, hogy az ipari övezet víziközmű-fejlesztésére tendert nyert meg a Mészáros és Mészáros Kft.

Bővebben: “Azért a víz az úr!”

Pest Megye és az együtt(nem)működés

Pest Megye Önkormányzata épp úgy – mint a megyei önkormányzatok általában – jelentéktelen hatáskörrel bíró szerv volt 2020 előtt. A gödi Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) kijelölése óta azonban lehetőséget kapott arra, hogy kimutassa foga fehérjét. Már írtam korábban arról, hogy mi a véleményem az egészről, vagy hogy a költségvetésünkre milyen hatással volt ez a lépés, de eddig még nem fejtettem ki, hogy milyen kapcsolat alakult ki Pest Megye Önkormányzatával, ezt pótolom most.

Bővebben: “Pest Megye és az együtt(nem)működés”

“Kellett a pénz”

avagy látlelet egy majdnem-kertváros elmúlt húsz évéből

Amikor még a veszélyhelyzeti jogkörben Balogh Csaba polgármester elfogadta a 3826 hrsz. településképi tanulmánytervét (Felsőgöd legvége, a Pesti úton a vasúti oldalon), feltűnt, hogy a földhivatali tulajdoni lapon a bejegyzés jogcímeként “elbirtoklás” szerepel, és az előző tulajdonos a gödi önkormányzat. Hát ez meg hogy lehet? Elkezdtem utánajárni az információknak (nagyon lassan ment) és mire megszereztem a vaskos mappát, a facebookon már komoly találgatások folytak a tervezett beépítés miatt. A témában kitett bejegyzésem alatt akkora csetepaté alakult ki, hogy hajdani képviselőtársam, Rábai Zita is nyomozni kezdett a témában. (2010 és 14 között egymás mellett ültünk a testületben, ő a VVE, én az LMP színeiben vitáztunk többnyire feleslegesen a nyomasztó többségben lévő fideszesekkel. A harmadik ellenzéki a jobbikos Sipos Richárd volt.) Zita a facebookon közzé is tette az eredményeit és következtetéseit, én pedig további információkkal láttam el, és megkértem, írja meg ide a blogra is a történetet. Nagyon örülök, hogy elfogadta a felkérést, így most elolvashatják a telek eladásának szövevényes történetét, és megtudhatják, nagyjából hogyan működött a gödi önkormányzat és polgármesteri hivatal az elmúlt húsz évben.
Rábai Zita vendégposztja következik

Bővebben: ““Kellett a pénz””

Elveszíti kertváros jellegét?

Gödön minden politikus (és ingatlanfejlesztő) a “kertváros jelleggel” kampányol, de valahogy mégis egyre kevesebb a a zöld. Épül a gigagyár, pusztított a vihar, és az évtizedek óta elhanyagolt közterületi fák szükséges vissza- vagy kivágása is borzolja a kedélyeket, de van még egy kockázat: a magántelkek egyre sűrűbb beépítése, ami a fentebb felsoroltaknál is komolyabban veszélyezteti azt a városképet, amit megszoktunk és amiért szeretünk itt élni, vagy amiért sokan ideköltöznek. A jelenlegi képviselő-testület tagjai között teljes a konszenzus, hogy “ezzel tenni kell valamit”, de a településrendezési eszközök módosítása hosszadalmas, legalább két évig tartó eljárás, ráadásul az igazán hatékony változtatások olyan beláthatatlan mértékű anyagi kockázatot jelentenének a városra nézve, amelyet felelősen nem vállalhatunk. Ha ugyanis a meglévő beépítési százalékot csökkentenénk, minden egyes érintett telektulajdonos kártérítési igénnyel élhetne, amit a jelen bírósági gyakorlat szerint biztosan meg is kapna, ráadásul igen bőségesen mérve.

Bővebben: “Elveszíti kertváros jellegét?”

Komposztálni kötelező?

Most, hogy elkészült az első, kísérleti közösségi komposztálónk Gödön, és nemsokára kikerülnek a következők is, muszáj arról írnom, hogy miért kell komposztálni. Nem “lehet”, vagy “jó lenne”, hanem egyszerűen elkerülhetetlen, hogy megbarátkozzunk azzal, hogy kertünk egy-két négyzetméterét erre a célra áldozzuk – a kiszáradó tavak, megáradt folyók által elmosott városok, erdő- és bozóttüzekben felperzselt üdülőhelyek képei láttán egyszerűen nem lehet kérdés, hogy mindent meg kell tennünk környezetünk (vagy még inkább saját magunk) érdekében. Nehéz feladatnak tűnik, pedig nem az.

Bővebben: “Komposztálni kötelező?”