58. Hullámvasúton

a gödi költségvetés alakulása 2017-2021 között

Míg a polgármester a 2021-es költségvetést igyekszik közérthetővé tenni, én megpróbáltam a számokból kiindulva megnézni, milyenek voltak az előzőek. Ha rápillantunk a grafikonra, azt látjuk, hogy az elmúlt években Göd gazdálkodása különösen hektikusan alakult. Az ábrán 2017-2020 között a tényszámok, ‘21-re a terv látható, a február 15-i adatok alapján. (források a cikk végén)

Nézzünk a diagramok mögé, lássuk, honnan származtak a 2018-19 évi rendkívüli bevételek, mibe fájtak az önkormányzati választások körüli útépítések és egyéb fejlesztések (és mire ment el a pénz nagyja), mennyire sikeresen gazdálkodott az előző testület és polgármester a városba soha nem látott mennyiségben dőlő összegekből.
És az első év lezárultával megvizsgálhatjuk azt is, hogyan teljesít Balogh Csaba, aki a sokat emlegetett 3,5 milliárdnál is több,  szűk négymilliárdos pénzmaradvánnyal indíthatta 2020-at, majd a covid-járvány mellett kormányzati elvonásokkal, különleges gazdasági övezettel és elpártolt szövetségesekkel, felfüggesztéssel és fegyelmi eljárásokkal is küzdhetett. 

Nagyon sok szám következik, akit ez elriaszt, ne is olvasson e bekezdésnél tovább: Göd költségvetését a kormány lőtte ki az égbe 2018-19-ben, nagyrészt a Samsung bővítése, kisebb részben a választási kampány okán, és a kormány döntötte be, kis mértékben a covid-helyzetre hivatkozó, a többi önkormányzatot is sújtó elvonásokkal, de még inkább a Különleges Gazdasági Övezet létrehozásával. Az ellenzéki polgármester a ‘19-es pénzmaradványnak köszönhetően 2020-21-et még kizsonglőrködheti, de ha a megyei elnök kitart a közmeghallgatásokon leszögezett álláspontja mellett, miszerint Gödre egy fillér működési támogatást sem juttatnak a KGÖ-bevételből, akkor csak egy nekünk kedvező alkotmánybírósági döntés vagy egy ‘22-es kormányváltás akadályozhatja meg az elbocsátásokat és a nem kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok leépítését. A bűnbak megtalálását az olvasókra bízom, ebben a számoknál úgyis többet számít a politikai meggyőződés. 🙂

A grafikon legfelső, sárga oszlopsávjai mutatják az előző évről megmaradt, a költségvetésbe beépülő összegeket. 2019-ben ez majdnem négymilliárdot jelentett, 2021-re pedig valamivel több mint hárommilliárd maradt belőle, miközben az önkormányzat kiadásai is csökkentek, összesen 4,527 milliárdra, a 2018-as költéseknél alacsonyabb értékre.

Az államtól érkező működési támogatás (kötelező önkormányzati feladatok ellátására érkező összeg, többféle jogcímen, általánostól az óvodai és bölcsődei normatívákig, szociális támogatásokig) nem sokat változott az évek során, 1,2-1,3 milliárdra rúgott (legalsó, sötétszürke sávok). Ez az, ami továbbra is nagyjából változatlan marad.

A felhalmozási támogatás (eggyel felette, középszürke) már sokkal több kilengést mutat: volt 705 millió, de 3,5 milliárd is, és ‘21-re ugyan egyelőre 0 lett betervezve, de azért ennél többre lehet számítani – ez a pályázaton elnyert összegeket és az esetleges céltámogatásokat tartalmazza. Ha érkezik Pest Megyétől a különleges gazdasági övezet adójából, az is itt jelenik majd meg, és ide számított az a visszatérítendő, 2,1 milliárdos kamatmentes kölcsön, amiből fel lehetett vásárolni a Samsung ipari övezetévé átminősített szántókat és erdőt – vagyis emiatt ugrik ki a ‘18-as grafikon. 


A saját adóbevételek (sötétkék, a bevételi oszlopok közepén) 2016-17-ben rendre 1,4 milliárd körül alakultak – ide tartozik a helyi iparűzési adó, a telek- és építményadó, a gépjárműadó. 2019-ben, a Samsung termelésének megkezdése után már 2,26 milliárd folyt be a költségvetésbe ezen a címen – majd 2020-ban a felénél kevesebbre, 1,057 milliárdra zuhant ez a tétel. Az 1,2 milliárdos csökkenés kisebb részlete a gépjárműadó elvonásából és a 100 m2 alatti építményadó eltörléséből, nagyja a Különleges Gazdasági Övezet létrehozása miatt keletkezett. Nemhogy a mesés iparűzési adó, de az a telek- és építményadó (2020-ban 370 millió) is hiányzik Göd költségvetéséből, amelyet a Samsung akkor is fizetett, amikor a nem működő gyárépületben csak a biztonsági őrök lézengtek. A bevételeket csökkenti még a Samsung adójára hivatkozva eltörölt építményadó 100m2 alatt, a költségeket pedig növeli a város összes dolgozóját érintő 8%-os béremelés, amit szintén a Samsung-adóra tervezve léptek meg a 2019-es önkormányzati választások előtt másfél hónappal. És már meg is van, hová lett a 2019-es négymilliárdnyi pénzmaradványból elfogyott szűk 900 millió – hát ez bizony a kormánynak és Pest megyének juttatott zsákmány, valamint a Markó-féle választási pénzszórás miatt hiányzik (és a covid meg a politikai harcok, minden “tanácsadókra elszórt közpénz” ellenére úgy tűnik, Balogh Csaba legalább 300 milliót még “meg is spórolt”).

A saját adóbevételek idénre még brutálisabb csökkenést mutatnak – 2021-re mindössze 635 milliót, a 2017-es(!) összeg 43%-át tervezhetjük e címen. A gépjárműadó elvétele 60 millió mínuszt, az, hogy az építményadót nem lehet visszaállítani, 130 millió mínuszt jelent, de ezek eltörpülnek a KGÖ okozta kár mellett (370 millió telek- és ingatlanadó, plusz a többmilliárdnyi iparűzési adó).

Ami tény: Pest megye majd’ 1,8 milliárdot oszt szét abból, amit 2020-ban szedett be a Samsungtól. (Ez az, amit tavaly vettek el a gödiektől) Egy kis spekuláció: 2020-ban a Samsung még nekünk adózta az első negyedévet, számos okból pedig nehéz – ha nem lehetetlen – kiszámolni, mennyit kellene Gödnek befizetnie, ha nem Pest megyében lenne. A megye által kiosztani tervezett, tavaly (lefelezett IPA-val, csökkentett telek- és építményadókkal, háromnegyed évre) befolyt 1,8 milliárdból kiindulva minimum 2,4 milliárddal számolhatunk (ha mi sem szednénk be többet), de akár 3,5 milliárd is befolyhatna (ha csak a beígért 1,4-re csökkentjük az iparűzési adót, és mérsékeljük az építményadókat is). De ha változatlanul hagynánk a kulcsokat, akár 5 milliárd is lehetne a 2021-es Samsung-adóbevétel, még akkor is, ha azt feltételezzük, hogy a termelés volumene közben nem növekszik; ami mellett hiányzik a 2020-as háromnegyed év elvett összege is.

Az egyéb működési bevételek tétel az iskolai/óvodai ebédbefizetésekből, a strand nyereségéből és egyéb kisebb tételekből állnak – normális esetben. 2017-18-ban nem is változott az összegük, 450 millióra rúgott (világoskék, felülről a második sáv a bevételi oszlopokban). A 2020-as csökkenést (342 millió) a covid indokolja (a bezárt oktatási intézmények és strand miatt), a 2021-es tervben óvatosan 428 millióval számoltunk. Na de mi történt 2019-ben, amikor 7,291 milliárdra, a csillagos égig szökött fel ez a szám? Semmi más nem indokolhatja, mint hogy (felhalmozási helyett) működési bevételként számolták el a Samsung-ipartelep eladását, 6,5 milliárdért. 

A bevételek oszlopaitól jobbra, a zöld diagramok mutatják a kiadásokat: sötétebb a “működési” – bérek és dologi kiadások, fénymásolópapírtól a fűkaszáláson át az külsős megbízásokig, világosabb pedig a “felhalmozási” – a beruházások, fejlesztések, az, ami látszik: új aszfaltozott utca, járda, orvosi rendelő és társaik. Előbbiek (normál ügymenet során) minden évben jelentkeznek és fájdalommentesen nehezen csökkenthetők, utóbbiak pedig mindenkit jobban érdekelnek – a kátyúk közt evickélő lakost és a szalagátvágásokat szavazatokra váltani kívánó politikusokat egyaránt.

Göd költségvetése 2014-16 között négymilliárd forint körül mozgott és ide tértek vissza a kiadások 2020-ra: 2014-ben 3,9, 2015-ben 4,1, 2016-ban 4,2 milliárd forint volt a főösszeg, 2020-ban pedig 4,5 milliárd volt a kiadás – vagyis 2020-ban az új vezetés nem sokkal költött többet, mint a régi 2016-ban! 

2017 februárjában szűk esztendőre készültek, 3,02 milliárdos kiadási főösszeggel számoltak. Áprilisra javult a helyzet, már 4,448 milliárd a szám, végül Markó József csapata 40%-kal többől, 5,083 milliárdból gazdálkodhatott – a növekmény nagy része feltehetőleg a 924 milliós állami felhalmozási támogatásból származik. 2016 augusztusában jelentették be a Samsung gyárindítását Gödön, amiről az akkori polgármester is lelkesen beszámolt a facebookon, a 2017 májusi megnyitóünnepségen pedig Orbán Viktor ültetett fát a koreai cégvezetőkkel. A gödi képviselők tisztában lehettek ugyan vele, de a lakosok ekkor még nem is sejtették, mekkora monstrum épül majd a kertjeik végében. És a beruházásokat részletező költségvetésirendelet-mellékletben már “SSDI” kezdettel szerepel számos fejlesztés: útépítések, közvilágítás-fejlesztés, csapadékvíz-elvezetés. Tehát már ekkor a Samsunghoz kötődő támogatásokból épültek-szépültek, kisebb részben a város belterületi utcái, nagyobbrészt pedig a gyárhoz vezető utak, csomópontok. (20/2018 önk. rendelet, 14/1 melléklet) A működési kiadások is megszaladtak, 2,953 milliárdjuk majdnem eléri az év elején tervezett teljes költségvetési főösszeget. 

2018-19-ben a működési kiadások tovább emelkedtek, 3,2, majd 9,5 milliárdra. Az összesen 12,7 milliárd hatalmas összeg, ennyit nem lehet bérekre, rezsire, ügyvédekre költeni, még akkor sem, ha a kisajátításokért Tuzson Bence egykori irodája több mint 75 milliót számlázott a városnak. Itt szerepel a telekvásárlási kölcsön visszafizetése (2,1 milliárd), az erdő művelésből való kivonása (402 millió) és még számos olyan tétel, amelyre az iparterület kialakításához volt szükség, vagyis az állam Göd költségvetésén keresztül, a gödi városvezetés közreműködésével, valamint a gödi hivatal dolgozóinak munkáját segítségül hívva finanszírozta és szervezte a Samsung ipartelepének kialakítását. Nyugodtan kijelenthetjük, Markóék ebben az időben többet költöttek az akkumulátorgyárra, mint a gödi polgárokra (de persze nem is tehettek mást, hiszen a pénzt az iparterületre kapták, nem népjóléti intézkedésekre). Persze jutott azért belterületi utakra és egyéb juttatásokra is, hiszen közeledtek a választások (célzott működési és fejlesztési támogatások is érkeztek, 1,3 milliárd és 143,5 millió, bár ezek egy részét közvetve szintén a gyárra fordították). Hogy hogyan intézték mindezt a gödiek háta mögött, arról a “gödi sírásók” címmel híressé vált, 2018 augusztusi testületi ülésen készült hangfelvétel tanúskodik, arról pedig, hogy hogyan akarták megvásárolni a gödiek jóindulatát akkor, amikor már csak a port fújta a szél az egykori erdő helyén, egy évvel később a gödi összefogás blogján írtam. 

2017-19 között 24 helyen összesen 7,2 km belterületi út épült, nagyjából 1 milliárd forintból.

Nem a Samsunghoz kötődően, hanem pályázaton nyert Göd a Kincsem óvoda újjáépítésére, ennek az átadására már 2020-ban került sor. Összesen 459.6 millió Ft pályázati támogatáshoz az eredetileg tervezett önrész több mint háromszorosát tette hozzá a város, így jött ki a kis híján 1,1 milliárdos bekerülési költség. (Érdekes adalék: a költségemelkedések indokát 2019 őszén Fülöp Zoltán alpolgármester, illetve az általa hozott mérnökcsapat kezdte vizsgálni, de végül nem találtak semmi látnivalót. És úgy tudom, végül nem számláztak egy fillért sem a megkötött szerződés alapján, pedig aszerint összesen 13,5 millió + áfás keretösszegig, 99000 Ft/mérnöknap megbízási díjat kasszírozhattak volna. Nem dolgoztak? Vagy mi másért mondtak le egy ekkora bevételről?)

2018-ban 125 millióért vásároltak új buszokat – ezek járnak most, illetve információim szerint kettő közülük forgalomból kivonva parkol valahol azóta is, hiszen nincs rájuk szükség a szolgáltatás ellátásához, és így legalább súlyadót nem kell fizetni utánuk. (Hogy minek vettek több buszt, mint amire szükség van, arra hasonló lehet a magyarázat, mint a lélegeztetőgép-bizniszre, csak itt sokkal kisebb tétekben ment ugyanaz a játék. Hogy mikorra amortizálódnak le teljesen a közpénzből beszerzett, soha egy kilométert sem futott járművek, az szintén jó kérdés – eladni mindenesetre még egy ideig nem lehet őket, a támogatási konstrukció miatt.)

2017-es pénzügyminisztériumi pályázati támogatással, 199 millió forinthoz 201 milliós önrészt téve épült meg 2019 szeptember végére, a választások előtt utolsó átadási pillanatra a termálfürdő melletti egészségház.

A póterdőre 2019-ben 375 milliót fordítottak, ingatlanvásárlásra 142 milliót.

Épült körforgalom, iparterületi út, csapadékvíz-elvezetés, vettek gépjárművet és informatikai eszközöket, készíttettek terveket, szóval sok minden történt – de nem minden esetben könnyű kihámozni, valójában mire ment el a pénz, és nem csak azért, mert egyes beruházások költségei több évre oszlanak el, hanem mert a költségvetési rendeletek 14/1. számú, a beruházásokat részletező mellékletei változóan informatívak vagy éppen nem azok. Csak a példa kedvéért: a zongoravásárlás 151 ezerért külön tételként szerepel 2018-ban, de a rögtön utána következő 350 milliós ingatlanvásárlás mibenlétéről komoly nyomozást kéne folytatni, hogy kiderítsük, miről is van szó. Ez a cikk pedig így is hosszúra nyúlt, úgyhogy a 2017-19-es kiadásokról egy későbbi alkalommal írok még részletesebb beszámolót.

A diagramok elkészítéséhez a költségvetési végrehajtási rendeletek fő számait gyűjtöttem ki a netjogtárból (érdeklődők a fő pénzforgalmi adatokhoz az 1. számú, a beruházások részletezéséhez a 14/1. mellékleteket böngésszék). A 20-21-es számokhoz a költségvetés előterjesztését használtam fel, amelyben a 2020-as tényadatok (még a beszámoló elfogadása előtt) és a ‘21-es tervek szerepelnek. További információk a 2020 november 30-as helyiadó-rendelet előterjesztéséből, újságcikkekból, közadat-igénylésekből származnak. Ha valaki a 2017 előtti költségvetésekre kíváncsi, itt keresgéljen.

Zöldségeket beszél a halványzöld politikus

Nincsen új a nap alatt: újabb álhírt kezdett terjeszteni rólam a renegátok vezére. Jobb szeretek építő jellegű munkát végezni, de jogos lakossági igény, hogy tiszta vizet öntsek a pohárba, főleg az ilyen jelentős témákban. A félrevezetéssel ellentétben nem söpörtem le az asztalról a Nemeskéri-Kiss véderdő sávról szóló előterjesztést.

Valójában a Fülöp Zoltán által megküldött frakciójavaslat három ponton hibás volt;

  1. Ahogy korábban a csereerdő pályázat kapcsán már említettem képviselő-testületi ülésen: a különleges gazdasági övezet területét művelés alól kivette a kormányrendelet, így véderdő szó szerint nem valósulhat meg, legfeljebb fásítási akciót lehet ott végrehajtani, ami egy ritkásabb állomány, kisebb zajcsökkentő hatásfokkal. Ez pontosításra szorul, de ettől függetlenül még elfogadható lett volna. Igaz, haszontalan is, mert ezt sokkal gördülékenyebben intézzük már a hivatalban bevezetett új módszereknek köszönhetően.
  2. Vajda Viktória felhívta a figyelmet arra, hogy a beterjesztett területeknek egy jelentős része Pest Megye Önkormányzat hatósági körébe tartozik, és így a mi Településrendezési eljárásunknak nem lehet része.
  3. Hlavács Judit kiemelte, hogy korábbi tárgyalásokon a Huake a jószándékának biztosítása jeleként egy zajvédő dombsávot emelne fel a terület egy részén, de ilyen jellegű fejlesztésre sincs lehetőség a változtatási tilalom bevezetésével.

Ezek a felvetések mindenképp kifejtést követelnek meg az előterjesztőtől, és méginkább a határozat átfogalmazását. Eleget szenvedett már a város Lőrincz László félrevezető előterjesztései miatt.

Az előterjesztő négy képviselő közül csak Hives Gábor vett részt a tanácskozáson, aki a kérdéseinkre semmilyen választ nem adott.

Lakossági fórumokon említettem már a fenti képen is látható terveimet, és laikus becsléseimet, amelyeket még a 2019 évi pénzmaradvány hasznosítását tervezve kezdtem el felvázolni a ciklusprogramomhoz, és realitását laikus kutatómunkával próbáltam igazolni előzetesen. Jól jöhet még a koncepció arra az időre is, ha az alkotmánybíróság igazat ad nekünk, és visszamenőleges hatállyal megsemmisíti az elcsatolást és a károkat megtérítteti, mert akkorra annyi pénz lesz várható, hogy ilyen jelentős átalakításokkal is bátran számolhatunk majd.

A legnagyobb költség egy ilyen átalakításban a terület megvásárlása maga, nyilvánvalóan. Főleg, mert a keleti és nyugati egységek pont beépített területek, és ezeknél azt is meg kell fizetni, még ha erdősítéshez azt pont nem hasznosítani lehet, hanem el is kell bontani. Nagy értékcsökkenést jelent egy ilyen tranzakcióban, hogy drága, gazdasági tevékenységre alkalmas területet az olcsóbb erdővé minősítenénk le. Hangsúlyozom hát, hogy ezt csak akkor lehet egy városnak beterveznie, ha egyébként minden feladatát ellátja, és van erre a célra felhalmozott tartaléka. Mi egyelőre nem esünk ebbe a kategóriába 2021-ben.

Kérem, hogy keressenek meg bátran, ha rosszízű pletykákat hallanak rólam, és szeretnének meggyőződni annak valóságtartalmáról!

Keserű költségvetés

2020 kegyetlen év volt. Márciusban a pandémia miatt kezdődő veszélyhelyzet újfajta kihívást jelentett az életünkben, és Gödön kifejezetten szélsőségekig fajuló következményei lettek. A veszélyhelyzeti gazdasági intézkedésekre hivatkozva a Kormány elcsatolta Göd területének egyötödét, és annak adóbevételeit. Ez bár nyilvánvalóan alaptörvényellenes lépés volt, amíg az alkotmánybíróság döntésére várunk, addig a költségvetési és hatósági nehézségekkel is egyszerre kell megküzdenünk.

Mi 2020 elején még abban bízhattunk, hogy a gazdasági övezetet érdemben el tudjuk határolni a lakosságtól, és még mindemellett jut is az önkormányzati szolgáltatások bővítésére. A Samsung előzetes termelési növekedési tervei alapján 2021-ben több, mint 8 milliárd forint adót kaptunk volna, de az elcsatolás után Pest Megye az elcsatolt terület „minden” vállalkozójának csökkentette az iparűzési adóját, ingatlanadóit. Így az ő oldalukon mindössze 1,8 milliárd forinttal számolnak 2020-ig visszamenően, aminek egy részét a területükön zajló fejlesztésekre már el is különítettek, a maradék elosztására pedig semmi ígérettel nem tudtak szolgálni, csak azt látjuk, hogy egyre több részre osztja szét a Kormány a rendeletében.

bevételek és kiadások ezer Ft-ban

A szükség azt kívánja meg, hogy az alábbi sorrendben tervezzük be a feladatokat:

  1. Kritikus infrastruktúra védelme
  2. Meglévő infrastruktúra fenntartása
  3. Munkavállalók álláshelyének megtartása
  4. Önkormányzati határozatok végrehajtása
  5. Hagyományossá vált támogatások nevesítése
  6. Tartalék feladatokhoz társítása

Logikus az elvárás, hogy a veszélyhelyzet kezelése és minden elengedhetetlen infrastruktúra biztosítása a legfontosabb prioritás, és csak azok ellátása után szabad önként vállalt feladatokat teljesíteni. Gödön a korábbi években folyamatosan növekedtek a vállalások, mert volt bevétel, ami fedezze. 2019 ebből a szempontból kiemelkedő volt a Samsung területének kisajátítása során szerzett pénzeknek köszönhetően. Idén is az abból megmaradt pénz költségvetésbe való beépítésével tudjuk ellátni a feladatainkat.

Az összes korábban tett ígéretet, megszokott szolgáltatást nem fogjuk tudni megtartani hosszú távon. Sajnos ugyanilyen szolgáltatás tartása mellett, még ha nem is tervezünk semmilyen beruházást, vagy felújítást, akkor is bő 900 millió forintos hiány keletkezne 2022-ben, aminek a pótlására adóemelés formájában sincs lehetőség a veszélyhelyzeti korlátozások miatt.

Ahhoz, hogy kormányváltásig, vagy az alkotmánybírósági végzésig tudjunk csődeljárás nélkül boldogulni, már idén nehéz döntéseket kell hoznom. Vannak olyan ígéretek, melyek jelentős részét még az előző városvezetés hozott meg a Samsungból származó bevételek reményében, de ma már elképzelhetetlen azok megtartása. Ilyen a bölcsőde pályázat végrehajtása, ingatlanok célnélküli felvásárlása, illetve a Búzaszem iskola sportcsarnokának támogatása.

Három fő feladatunk van, amit már idén meg kell kezdenünk, hogy a meglévő önkormányzati vagyonról felelősen gondoskodjunk, és jövőre is működőképesek legyünk.

  1. Szervezeti hatékonyságfejlesztés
  2. Értékesíthető, illetve bérbeadható ingatlanok hasznosítása
  3. Működési támogatást biztosító pályázatok benyújtása

A szervezeti hatékonyságfejlesztés bár nem bír végtelen lehetőségekkel, a hivatalban már bő 200 millió forint költségcsökkentésre találtunk lehetőséget, valamint a TESZ karbantartási munkálatainak racionalizálásával Elekes Balázs már 11 millió forint anyagköltség-túlárazást tudott megszüntetni, és a munkaerő kihasználtságra tett javaslatának megvalósításával a következő TESZ igazgató érezhető minőségi javulást tud majd elérni.

Bár nem lehet bérleti díjakat növelni, van némi kintlévőség, aminek a behajtására nagyobb figyelmet fordítunk idén, és új bérleti szerződések megkötésére teszek javaslatot, hogy legyen egy adóktól független, állandósuló bevétele az önkormányzatnak. A Képviselő-testület az utóbbi időben vásároltatott meg pár ingatlant, amit eladhatónak tartok, de azon túl nem terveznék értékesítést.

Megkezdtem a tárgyalásokat Pest Megye Önkormányzatával, és bízom benne, hogy hamarosan más lehetőségek is kínálkoznak pályázatok megnyerésére, még ha egyelőre nem is tűnik úgy. A kitartásomról én már tanúbizonyságot tettem, most itt az ideje a Kormánynak, hogy ő is gondoskodjon az állampolgárairól!

A Különleges Gazdasági Övezetből származó adóbevétel elosztása

A második linken olvasható a frakciónk módosítója. Konkrét mondandónk előtt meg kell jegyeznünk, hogy a megyei frakciónk alapvető álláspontja az, hogy a Különleges Gazdasági övezetből származó adóbevételek teljes egészében Gödhöz tartoznak. Nyilván látva a realitásokat, a módosítóinkat nem ebben, hanem a kompromisszumkeresés szellemében terjesztjük az Elnök úr elé.

“Zöldkommandó”

Göd városában számos civil szervezet, klub, baráti kör működik, egyik erősségünk a tenni akaró magánszemélyek és közösségek építő munkája. Választási programunk része volt, hogy erre támaszkodunk és ezt fejlesztjük, amikor pedig tavasszal megbíztuk Giczy Zsuzsannát az újonnan létrehozott főkertészi pozícióval, szakmai felkészültsége mellett főként azért választottuk őt, mert személyes tervei között is szerepelt a közösségi akciók, szemléletformáló programok szervezése. Ennek részeként szeretnénk elindítani az egyelőre “zöldkommandó” munkacímet kapott együttműködést.

Régi tervünk, hogy több figyelmet fordítunk a közterületek, buszmegállók, elhanyagolt részek szépítésére, és ebbe bevonjuk városunk tenni akaró civil szervezeteit és polgárait. A 2021-es városi költségvetés szűkössége különösen indokolja, hogy próbáljunk meg valami jót kihozni a nehézségekből, és mutassuk meg, hogy mi, gödiek úgy is értéket tudunk teremteni, ha ehhez kevés forrás áll rendelkezésünkre. A városi főkertész irányításával együttműködési programot, egyes kisebb zöld vagy zöldíthető közterületek „örökbe adását” tervezzük.

Bővebben: ““Zöldkommandó””

57. Közalapítvány, közpénz – közöd hozzá?

2019 őszén a Göd Fejlesztéséért és Közbiztonságáért Alapítvány “rendbetételét” Fülöp Zoltán alpolgármester vállalta magára. Az átláthatóság és a közösségépítés jelszavával, a várostól független támogatók becsatornázásának céljával vágott neki a közel sem egyszerű feladatnak. Azóta eltelt több mint egy év, lássuk, mire jutott, illetve hogyan született és működött a szervezet az elmúlt években.

Bővebben: “57. Közalapítvány, közpénz – közöd hozzá?”

Információk, amit tudni lehet a Covid-19 oltásról

Miért oltassuk be magunkat?
A legegyszerűbb válasz erre az, hogy visszakaphassuk az életünket. Hogy találkozhassunk a barátainkkal, szeretteinkkel anélkül, hogy kockáztatnánk bárki egészségét, vagy életét. Hogy színházba járhassunk, vagy étterembe, játszótérre, vagy uszodába. Hogy a gyerekek iskolába mehessenek, és a pedagógusok biztonságban taníthassanak. Hogy munkába járhasson bárki. Hogy ne veszítsünk el senkit a vírus miatt.
Természetesen szükséges egy bizonyos fokú átoltottság ahhoz, hogy azt mondhassuk, biztonságban vagyunk. A vírus velünk marad, kérdés, hogy hogyan tudunk védekezni ellene. Erre pedig a legjobb jelenleg ismert módszer a védőoltás.

Sokan aggódnak amiatt, hogy a vakcina “túl gyorsan” elkészült, és félnek a mellékhatásoktól. Dr. Kemenesi Gábor víruskutató az alábbi videójában ezeket a kétségeket igyekszik eloszlatni.
Elmondja, hogy jelenleg több, mint 15 millió ember kapta meg az oltást, és nem jelentkezett jelentős mellékhatás. Az oltóanyag azért tudott ilyen hamar elkészülni, mert az új, harmadik generációs típusú technológiával készült vakcina. Nem tartalmaz aktív vírust, csupán egy tüskefehérjét, ami kiváltja az ellenanyagtermelést a szervezetben. Nagyon magas a hatékonysága, tiszta technológiának ítélik a szakemberek. Fontos tudni, hogy csak független, nemzetközi ellenörző hatóságok által jóváhagyott vakcina kerülhet beadásra. A jelenleg nálunk is forgalomban lévő Pfizer vakcina mellett a Moderna is engedélyt kapott már Kanadában, Angliában, és az Európai Unioban is, hamarosan hozzánk is érkezik belőle.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy sokkal nagyobb kockázattal jár a covid-fertőzés, mint maga a védőoltás, ezért javasoljuk mindenkinek a beadását.

Hogyan lehet elérni az oltóanyagot?

Ha valaki a háziorvosánál érdeklődik az oltóanyag iránt, akkor ők ugyanúgy a kormányzati regisztrációs felületre fogják irányítani, ugyanis a hatóságok ezt az egy regisztrációs módszert ismerik el. Több forrásból is kiderült, hogy aki nem regisztrál, az bizony oltást sem kaphat.

Az online regisztráció mellett a 60 év felettiek postán kapnak egy regisztrációs levelet. Kérem, aki teheti idős rokonait, szomszédait segítse, hogy valóban kitöltésre kerüljön az ív, vagy akár Önök regisztrálják be online a hozzáféréssel nem rendelkezőket.

A decemberben megjelent oltási mentrend itt elérhető.

Ezek szerint az egészségügyi dolgozók, és a szociális szféra után következnek a COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek, majd a rendvédelmi szervek dolgozói, a kockázatot jelentő alapbetegséggel rendelkező felnőttek, a kritikus infrastruktúrában dolgozók, és végül a kritikus kategóriákon kívül eső felnőtt lakosság. A gyerekek oltásáról egyelőre nincsen információ.

Én ugyan már átestem a betegségen ősszel, de a védettség sem tart örökké, így én mindenképpen beoltatom magam, amikor sorra kerülök. Mivel krónikus alapbetegségem van, ezért valóban tartok egy újabb fertőzéstől. Mindenkit arra bíztatok, hogy éljen az oltás adta lehetőséggel!

Vajda Viktória

Ördögi körök

Előző posztban is kifejtettem a költségvetés kapcsán, hogy a munkásságom ellenzői milyen ellentmondásos érvekkel támadnak. Ez sajnos nem egyedi eset, úgyhogy most az ellenfeleim helyett inkább az egyik legprofibb módszerüket szeretném bemutatni, elemezni. Hátha úgy más jóakaróm is könnyebben tudja feldolgozni érzelmileg, hogy egyesek visszaélnek a megelőlegezett bizalommal és reménytelen vitákat generálnak.

Bővebben: “Ördögi körök”

Pató Pál úr Gödön járt

Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj’ isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég…
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

2019-ben sokan a fiatalos lendület reményében választottak meg a lakosok engem és a Gödi Összefogás 7 képviselőjét. Akkor a hivatal digitális elmaradásait, és néhány bizonyos (azóta távozott) kolléga által okozott nehézséget kellett kezelnünk lóhalálában. Ahogy ezek rendeződni kezdtek, bár nem telt el még fél év, már akkor a céltalan politikai viták színtere lett a hivatal nagyterme. 2020-as költségvetést sikerült egyhangú 12 igen szavazattal elfogadni, de a mostani esetében egészen más esényeknek nézünk elébe.
Ahogy fogyott a képviselők egy részének a konstruktív hozzáállása és tenniakarása, úgy szaporodtak a gyanúsítások. Nem sértődök meg az alaptalan támadásokon, és nem indítok (egyesekkel ellentétben) becsületsértési pert, hisz közszereplőként tűrnöm kell, de muszáj felhívnom a figyelmet arra, hogy mi a logika az ellenfeleim propaganda üzeneteiben. Figyeljék meg, hogy a ciklikusság hogy jelenik meg!
A “Balogh-módszer hibája”:

Polgármester/hivatal előterjesztéseFidesz Fejlődéséért Koalíció válasza
Kidolgozott, részletes anyagMiért nem volt előzetes koncepcionális terv beterjesztve?
Előzetes koncepcionális tervNem tudjuk, hogy aránylik a költségvetés többi részéhez, milyen hatással lesz, és egyáltalán milyen lehetőségek vannak még?
Lehatárolt költségvetés a képviselők véleményének többszöri előzetes kikérése után, de alternatív javaslat hiányábanMiért nincs kidolgozva részletesebben?

Ha kapkodónak tűnök, az azért van, mert a körülmények gyorsabban változnak a várhatónál, pedig én aztán sok mindenre felkészültem már. Mégis, ha nem a kormány törvénykezései, a járvány okozta leállás egy intézményben, vagy egy jó szakember felmondása okoz nehézséget, akkor arra garantáltan számíthatok, hogy a képviselők fogják obstruálni a javaslataimat.
A bölcsőde-pályázat kapcsán a helyszín változtatása, illetve a TESZ-igazgató tavaszi megválasztásánál is úgy tapasztaltam, sokak valódi célja az időhúzás, akár a konstruktivitás látszata mögé rejtőzve is, de jellemző az is (tisztelet a kivételnek), hogy egyes képviselők semmilyen hozzászólást vagy nyilatkozatot nem tesznek egy adott témában, amíg a döntés meg nem születik – majd utólag felháborodva vitatják és semmisítik azt meg, amint lehetőségük adódik rá, olyan kimenetelt teremtve az ügyeknek, amelyek akár nekik sem jók, de a város mindenképpen megszenvedi. Így húzódnak vagy maradnak megoldatlanul problémák, illetve lépünk egyet előre és hármat vissza, felesleges munka- idő- és pénzpazarlás mellett. Miután a körülmények úgy hozták, hogy búcsút kellett vennem Nagy Sándortól, a TESZ októberben kinevezett új igazgatójától, érdekes módon még azt is számon kérték rajtam, hogy miért húzódott el ennyire egyáltalán az előző igazgató, Lantos Péter kiválasztása, és hogy miért nem indoklom Nagy Sándor leváltását, holott pontosan tudják, hogy az próbaidő alatt nem szükséges, sőt, a jogrendünkben kifejezetten nem javasolt, ugyanezért ők maguk sem indokolták Lantos Péter leváltását augusztusban.

Tudatos tervezést támogatok, ami ütemezett és megbízható, valódi szakemberek véleményére támaszkodik. Nem szándékom az időhúzás, és ha valaki tud beszélni őszintén hivatali kollégával, tudhatja, hogy a munkatempó amit végzek és elvárok igencsak kiugró a megszokotthoz képest. Büszke is vagyok azokra, akik megállják a helyüket, pláne azokra, akik proaktívan még többet is tesznek.

Sajnálom, hogy egyes képviselők többre nem hajlandóak (vagy talán nem is képesek), mint hogy azzal vádolnak egyszer, hogy körülöttem mindenki fideszes, utána hogy ugyanezek momentumos haverok, egyszer azzal, hogy nem kérem ki a véleményüket, mászor azzal, hogy feleslegesen rabolom az idejüket azzal, hogy nem kész előterjesztést teszek eléjük. Így viszont – bár roskadoznak az önkormányzati ingatlanok, hámlik a vakolat a hivatalról – 4-6-8 Pató Pál úr kiált fel, ha valami olyat teszek, ami értéket teremt vagy előre viszi a város szekerét.

Ki mint költségvet, úgy arat

2020 korunk egyik legnehezebb éve volt különböző szempontokból. Egyeseket a karantén bezártsága vagy maga a betegség viselt meg, másokat a munkájuk elvesztése. Engem a munkám megtartása. 2021-ben nem lesz könnyebb a vírus kezelésével küzdeni, és a politikai helyzet sem fog varázsütésre problémamentessé szelídülni. Ehhez adódtak hozzá a gyülemlő gazdasági nehézségek, amit főleg a kormány intézkedései, másodsorban a járvány okozta nehézségek okoztak.

Hogy pontosan mennyi az annyi? Azt azért nem írhatom meg, mert ahhoz a költségvetést el kell fogadni, most legfeljebb a bevétel lehetséges alakulásának becsléséről tudok nyilatkozni. Az, hogy a csökkenő bevételekből milyen feladatok ellátását tudjuk felvállalni, nem csak rajtam, hanem a képviselők akaratán is múlik.

Bővebben: “Ki mint költségvet, úgy arat”