Méregzöld ötletek jegyzéke

1. rész: közlekedés, utak

Göd igazán ZÖLD település – rengeteg a fa, itt a Duna-part, a golfpálya, a kiserdő, a fenyves, a láprét, a nádas… és a kertek is teli vannak fával, madarakkal, mókusokkal. Még.
Ugyanakkor nyakunkon a gyár, dübörögnek a teherautók (és a személygépkocsik is) és nyakunkon a klímaváltozás, ami a gyakorlatban nyári hőhullámokban, óriási zivatarokban, villámárvizekben, hosszú száraz időszakokban, invazív növény- és kártevőfajok megjelenésében mutatkozik meg. Muszáj tennünk valamit – az államoknak, a vállalatoknak, a magánszemélyeknek egyaránt. Kibocsátáscsökkentés, újrahasznosítás, fogyasztáscsökkentés és tudatosabb hozzáállás mind fontos. És mit tehet – mit tegyen – egy város? Mi lenne a jó, mi az, ami megvalósítandó, és mi az, amit egyáltalán meg lehet csinálni? A következő ötletek között vannak igazán „vadak” is, melyek rövid, de akár középtávon is túl drágák, túl bonyolultak vagy túl nagy ellenállásba ütközhetnek. Amiért mégis leírom őket, az a közös gondolkodás vágya – hátha nem is minden megvalósíthatatlan. Vagy hátha éppen az olvasóknak vannak az enyémeknél sokkal jobb tippjei. A javaslatok között vannak olyanok, amelyek már a választási programunkban is szerepeltek, esetleg folyamatban vannak (kamerával őrzött kerékpártároló), és olyanok, amelyeket már elfogadott a képviselő-testület (Pesti út koncepciója, EuroVelo6 forgalomtechnikai terv) A megvalósításra, továbbfejlesztésre viszont – főleg a pénzhiány, időnként az eljárás bürokratikus útvesztői, időigénye miatt, vagy éppen rajtunk kívül álló okokból – egyelőre várnunk kell.
2022 bizonyosan nem a nagyívű fejlesztésekről, sokkal inkább a túlélésről fog szólni Göd számára – azonban a következő sorokkal több a célom szimpla álmodozásnál. Ha megvitatjuk és megegyezünk benne, hogy mi a jó irány, ha tudjuk, hová akarunk eljutni, az bőség esetén is nagyon sokat segít a fejlesztések meghatározásában és ütemezésében, ínség idején azonban még fontosabb, hiszen annál drágább nincsen, mint valamit megcsinálni, majd rövid időn belül átalakítani, mert nem felelt meg az igényeinknek.

Eredetileg egy posztot akartam írni a témában, de mire az első alfejezettel végeztem, rájöttem, hogy sok lesz ez egyben – tehát egy sorozat első része következik.

Bővebben: “Méregzöld ötletek jegyzéke”

Mi újság a hármas körzetben? Képviselői beszámoló

A 2021-es év utolsó napjaiban 750 postaládába juttattam el a körzetemről szóló tájékoztató kiadványt. Aki szeretné elektronikus formában is elérni, itt megtalálhatja. Akinek valamilyen véletlen folytán nem jutott, a Polgármesteri Hivatal portáján is megtalálható még néhány darab belőle.

2021.

Képviselői beszámoló – Hlavács Judit (5. körzet, alpolgármester)

Bevezetés

2021-et nem csak képviselőként, hanem alpolgármesterként is kezdtem, bár akkor abban a hitben, hogy ez az állapot nem fog sokáig tartani. A veszélyhelyzet vége először februárra, majd még később tolódott – végül nem is ért véget mostanáig, de a képviselő-testület nyár eleje óta újra ülésezhet, a kormány csak saját magának tartotta fenn a különleges jogrenddel járó jogosítványokat, az egyeztetés nélküli rendeleti kormányzás lehetőségét.
A tisztséggel járó plusz feladatok mellett júniusig, a tanév végéig félállású pedagógusként is dolgoztam, így az év első fele különösen sok munkával járt, de mivel azóta elbúcsúztam az iskolától, három év óta először kicsit könnyebb lett az életem. Az alpolgármesteri feladatokat társadalmi megbízatásban látom el, amikor elvállaltam, azt írtam, leginkább a kommunikáción és a kompromisszumok tető alá hozásán fogok majd dolgozni. Ha összehasonlítjuk 2020 és 2021 nyarát a képviselő-testületben, komoly sikerről számolhatok be, amire úgy is nagyon büszke vagyok, hogy nem csak rajtam múlott.

Bővebben: “2021.”

Adventi Adománygyűjtés

A Katolikus Szeretetszolgálat Szent Erzsébet Otthona 150 középsúlyos értelmi és súlyos-halmozottan sérült embertársunk számára biztosítja az ápolást, a fejlesztést és a szeretetteli közösséget.

Az otthon lakói kézműves foglalkoztató műhelyekben és a hasonló célú konyhán dolgozva töltik hasznosan a napjaikat. Mindez nagyon sok alapanyagot és eszközt igényel.

Az alábbi adományokra volna a leginkább szükségük:

A tankonyhai ételkészítéshez:

  • liszt, sütőpor, cukor, étolaj, rizs, száraz tésztafélék,
  • filteres tea, édesség, kekszfélék, kókuszreszelék, vaníliás cukor, pudingpor, kakaópor
  • lekvárok és befőttek (kereskedelmi forgalomból), télálló friss gyümölcs
  • dobozos tartós tej, növényi alapú tejszín
  • konyhai eszközök

Foglalkoztató anyagok a műhelymunkákhoz:

  • vastag színes ceruza, filctoll, zsírkréta, ceruzahegyező
  • kifestők, A4-es lapok, színes A4-es lapok, krepp papír, színes papírszalvéták (dekupázshoz)
  • akrilfesték, papírragasztó, fagyöngyök, üveggyöngyök (gyöngyfűzéshez), papírvágó olló
  • rossz CD-k, használt ruhákról gombok (főleg az érdekes formájúak, színesek)
  • parafadugó, üres fém kávékapszulák, facsipesz, kulcstartó karikák

Ruházkodáshoz:

  • pamut zokni, ami állandó fogyóeszköz a 150 lakó számára

Az adománygyűjtés időszaka: nov 27. – dec 12. (advent első és harmadik hétvégéje között).

Gyűjtőpontok Gödön:

  • Városháza
  • Településellátó Szervezet irodája
  • Bölcsődék és óvodák
  • Iskolai sportcsarnokok
  • Szent István király és Jézus Szíve templomok
  • Piacok
  • BEKA Környezetbarát bolt, FAKUSZ barkácsbolt, Mosoly ABC, FIRKA Írószerbolt
  • Alfa tanulóklub

Illetve kérésre házhoz megyünk az adományokért.

Elérhetőség: polgarmester@god.hu

A gyűjtés fővédnöke: Balogh Csaba polgármester,
szervezője a Gödi Összefogás Frakció

facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/4662103430547787

Jóváhagyási tervek

… avagy hírek a 24 tantermes új iskoláról

2018 elején jelent meg a rendelet, ami alapján Göd 24 tantermes iskolafejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítették, ami azt jelenti, hogy minden engedélyezési folyamat felgyorsul, és a lehető legtöbbb adminisztratív akadály elhárításával villámsebességgel valósulhat meg egy építkezés. 2019-ben ezzel kampányolt a Fidesz, de azóta sem történt egyetlen kapavágás sem. Most, 2021 novemberében a jóváhagyási tervek elfogadásánál tartunk, vagyis nyugodtan elfelejthetjük a 2024. szeptemberi átadást, amit két éve, 2020 legelején, a megvalósíthatósági tanulmány véleményezésekor a beruházó közölt az önkormányzattal. Ugyanakkor mintha mégis mozdulna előre a projekt, sőt, kifejezetten pozitív fejleményekről is be tudok számolni.

Bővebben: “Jóváhagyási tervek”

Tiszta vizet a pohárba!

Pénteken – az összes ellenzéki párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával – petíciót indítottunk az ivóvizünk minőségéért, és azért, hogy ne döntsenek többé a fejünk felett, eltitkolva a számunkra alapvetően fontos információkat. Ami most velünk történik Gödön, Sződligeten, és Vácon, megtörténik Iváncsán, Komáromban, Dunaújvárosban, a Balaton körül, a Fertő-tónál és bárhol, ahol egy NER-oligarcha vagy egy multinacionális vállalat érdeke megkívánja. Szinte bárhol járunk az országban, ezt látjuk: Magyarországon egyetlen település lakója sem lehet biztonságban, teljesen világos, hogy egy szempillantás alatt így járhat. Mára egyértelművé vált, a természetvédelem, az egészséges környezethez, vagy akár csak az információhoz való jog, illetve a magyar emberek jólléte, egészsége, biztonsága századrangú a profitérdekekkel szemben, és a Fidesz uralta állam – a jogalkotástól a környezetvédelmi hatóságok működéséig – semmibe veszi a polgárait. 

Bővebben: “Tiszta vizet a pohárba!”

64. Idősotthon vagy ingatlanbotrány?

Már az országos sajtót is elérte a rémhír – beépülhet a védett terület a golfpályán! Erről természetesen szó sincs, de kétségtelen, hogy a képviselők egy részének döntésképtelensége és/vagy a mohósága vezethet oda is, hogy Göd városa elveszít (pontosabban kénytelen eladni) egy értékes telket, a rajta lévő fenyvessel együtt – aminek a vége erdőirtás és új épületek felhúzása lehet. A másik oldalról nézve persze csak meg kellene kérni az árát egy átminősítésnek – kérdés, ki tudja, mi a reális ár, illetve miben hajlandó megalkudni a másik fél. 

A hajdani Pólus Szálló területét a Cordys Palace Kft. vásárolta meg, hogy ott prémium idősek otthonát működtessen – az épület véleményük szerint szállodaként nem üzemeltethető nyereségesen, amit alátámaszt a tény, hogy a hitelező bank tulajdonába került, bedőlt hotelt értékesíteni kívánó Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. évekig árulta eredménytelenül. Azonban a telken a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szerinti besorolás alapján most idősek otthona nem működtethető.

Ezért, illetve hogy a tervezett projekt a számításaik szerint jövedelmező legyen, és felhúzhassanak még egy, valamivel kisebb lakórészeket és az egészségügyi ellátáshoz szükséges épületet, a Cordys az önkormányzathoz fordult a terület átsorolását kérve. Benyújtottak egy telepítési tanulmánytervet is, amiben egy, a meglévő szálloda magasságát elérő új szárnyat csatolnának a régihez, a jelenlegi oldalsó parkoló helyén. 

Ehhez azonban nem elegendő az új funkciót engedélyezni, a beépítési paraméterek megváltoztatására is szükség van, hiszen a mostaniak szerint már a meglévő szállodát sem lehetne megvalósítani – a szállodaépítéskor érvényes mutatókon több lépésben szigorított a város. A jelenlegi és a beruházó által kért értékek:

Beépítési paraméter  Jelenlegi „Üü-1” jelű építési övezet  Tervezett „Vi-5” jelű építési övezet  
beépítési mód  kialakult  szabadonálló  
kialakítható új telek legkisebb mérete  kialakult  10000 m2  
megengedett maximális beépíthetőség  20 %  25 %  
megengedett szintterületi mutató  0,6 m2/m2  0,8 m2/m2  
legnagyobb terepszint alatti beépíthetőség  20 %  20 %  
legkisebb kialakítható zöldterület  50 %  40 %  
az épület megengedett legnagyobb épületmagassága:  7,5 méter  15,5 méter  

A plusz 5%-os beépíthetőség még nem tűnik komoly változásnak, viszont a több mint duplájára emelkedő építménymagasság aggodalomra adhat okot – bár az is igaz, hogy a hotelépület is pont ekkora. A tanulmányterv már 2020 szeptemberében beérkezett az önkormányzathoz, azonban a veszélyhelyzetben a képviselő-testületi online tanácskozások alkalmával nem alakult ki olyan kompromisszumos álláspont, amely alapján Balogh Csaba polgármester saját hatáskörben döntést hozott volna.

Az átminősítés ellentételezéseként a cég a szomszédos, a város tulajdonában álló, a szervizházat és a lovardát magában foglaló telek elővételi jogáról való lemondást ajánlotta fel, azonban ez a jog a tulajdoni lapok szerint továbbra is a Recoveryt illette, és a Cordys csak szóban állította hogy az övé. A képviselők egy része a lovardatelek egy részének (2000-5000 négyzetméterének) eladását javasolta, hogy így a beépíthetőséget ne kelljen megnövelni, de felmerült a tisztán pénzügyi ellentételezés is. Jogosnak tűnt a vélemény, hogy az idén szeptemberben amúgy is lejáró vételi opció megszerzése nem a legnagylelkűbb ajánlat, ráadásul végig bizonytalan maradt, hogy a Cordys valóban rendelkezik-e vele.

Idén nyárra a földhivatal bejegyezte a cég vételi jogát a 6322/6 és 6324/1 ingatlanok tulajdoni lapjára, a Cordys pedig augusztus 25-én kérelemmel fordult az önkormányzathoz a 6332/2 hrsz (a szálloda telke) és a 6324/1 (a vételi joggal érintett kisebb telek) átminősítése érdekében, amelyért cserébe ezekről lemondana. A testület az augusztus 31-i ülésen tárgyalta a kérdést, de döntést nem hozott. Bár az opció lejárt volna szeptember 30-án, a Cordys a határidőt megelőzően bejelentette vételi szándékát, a folyamat így elindult. A 2018-ban kötött, a vételi jogot alapító szerződés szerint az eladási ár a szervizház telke (6322/6) esetében a két fél által külön-külön megbízott igazságügyi értékbecslők megállapított értékek számtani átlaga, a másik teleknél pedig nettó 12 millió forint.

Az érintett területek: piros: Göd tulajdonában / zöld: a Cordys tulajdonában / barna: a vételi opcióval érintett 2 telek
A 6322/6 a szervizház/lovarda területe, aminek a vételi opciójáról lemondana a Cordys az átminősítésért cserébe

Nehéz rosszabb forgatókönyvet elképzelni mind anyagi, mind városképi szempontból, mint hogy el kelljen adni a területet. A középár bizonyosan kevesebb lesz, mint amennyiért licittel értékesíteni lehetne a telkeket – már ha egyáltalán ez a szándék. Szerintem a város érdeke nem az eladás, hanem a meglévő erdő és vizes terület megtartása, és annál kevés jobb garancia van a beépítés megelőzésére, mint ha a mi tulajdonunkban maradnak az ingatlanok. Ha eladjuk, a vevő előbb-utóbb kezd vele valamit, ami hasznot hoz (vagy eladja valaki másnak, aki így tesz) – a kb 2,4 hektáros, 20 %-os beépíthetőségű ingatlanon akár 4800 négyzetméter alapterületű épület is elhelyezhető.

Ennek elkerüléséért nem tűnik nagy árnak a funkcióváltás és az építkezés engedélyezése, pláne, hogy az egy parkoló helyén, nem pedig zöld területen valósulna meg. A működő idősotthon és egészségügyi szolgáltatás a helyiek számára is érdekes lehet – de ennél lényegesebb, hogy munkahelyet teremt, és adót fizet be a városnak, egy romosodó szálloda helyett pedig újra kulturált, élettel teli épület lesz a hajdani golfpálya mellett. A környéket persze több forgalom terheli, mint amikor nem volt itt semmi, de a szállodainak ez a töredéke csak. 

Ugyanakkor az elfogadhatatlan (és ebben, azt hiszem, a testület mind a 12 tagja egyetért), hogy a változtatást nem csak a szálló telkére kérik, hanem a vételi joggal érintett 6324/1-re is. – vagyis az iparvágányon túli, védett területen is 25%-os beépíthetőséget képzelnek el, 15,5 m építménymagasságú épülettel. Persze lehet, hogy ez csak blöff: a változtatást szinte biztos, hogy nem hagynák jóvá a környezetvédelmi és az építésügyi országos hatóságok sem, viszont ez egy olyan alkualap, amiből könnyű engedni.

Mindenesetre a képviselő-testület nem döntött, nem hatalmazta fel a polgármestert arra, hogy előkészítse a településrendezési szerződést, amiben rögzíteni lehet az átminősítés feltételeit, így aztán arra sincs lehetősége, hogy tárgyaljon az ellentételezésről vagy az elfogadható/nem elfogadható beépítési paraméterekről. Az idő telik, az értékbecslést a városnak is meg kellett rendelnie. Nemsokára kiderül, mennyi az annyi, és az eladást nem lehet megtagadni. Persze a befektetők is szorult helyzetben vannak: amíg a város nem lép, idősotthon nem működhet a volt Pólus Szállóban – egyelőre win-win vagy kompromisszum helyett a “mindkét fél veszít” forgatókönyv látszik teljesülni. Előbb utóbb így is dönteni kell majd, de kétséges számomra, hogy akkor jobb alternatívák közül választhatunk-e, mint augusztus végén lehetett volna. 

Görbe tükör

2021. 10. 11-én megérkezett a lakossághoz a Tükörkép legújabb “szeptemberi” száma. (Valahogy a mi postaládánkat és az Önkormányzatot elkerülik az újságok.) Bár az előző számok ismeretében eleve nem számítottam pozitív élményre, átlapozva az újságot még így is csalódni tudtam. Felháborítónak tartom, hogy a város nevét, címerét felhasználva tévesztik meg a gödieket, ezért vagyok kénytelen megírni ezt a cikket.

A sajtószabadság híve vagyok. Úgy gondolom, hogy nekünk, embereknek komoly vágyunk, hogy mindig egyre összetettebben, és őszintén kommunikáljunk egymással, és a civilizáció egyik legfontosabb vívmánya, hogy nem csak személyesen, hanem a médián keresztül is tudunk kapcsolatot teremteni.

Bővebben: “Görbe tükör”

Térségi összefogással a környezetbarát szúnyoggyérítésért

A nyári esték nagyon kellemetlenek tudnak lenni a szúnyogok miatt – a vérszívók kémiai gyérítése pedig megosztó, a lakosok egy része elvárja, mások pedig épp ellenkezőleg, tiltakoznak ellene. A megoldás a biológiai gyérítés lehetne, ezért már tavaly gondolkodtunk rajta, akkor Fülöp Zoltán irányításával – de az ügy elakadt. Idén felvettem a kapcsolatot először a kistérség által megbízott szakértővel, majd Darvas Bélával, a téma talán legismertebb hazai “harcosával” aztán pedig az általa ajánlott Kőszegi Dániellel, aki cégével Dunaföldváron és most már környékén látja el évek óta sikerrel a feladatot. Még a nyáron megegyeztünk, hogy eljön Gödre, én pedig meghívom a környék településeinek képviselőit, hogy egy ismeretterjesztő előadás meghallgatása után együtt gondolkodhassunk a további lépéseken. Erre került sor szeptember végén.

Előadás a kémiai és biológiai szúnyoggyérítésről a városháza nagytermében
Bővebben: “Térségi összefogással a környezetbarát szúnyoggyérítésért”

Se pénz, se posztó

avagy szomorú számvetés az önkormányzatok napján

Szeptember 30. a helyi önkormányzatok napja Magyarországon – ennek apropóján szeretném bemutatni az olvasóknak, mennyi minden van, amit a „szokásjog” alapján az önkormányzatoktól várnánk, de már nem tehetik meg, mennyi hatáskört, jogosítványt, forrást veszítettek el a magyar helyhatóságok 2010, a Fidesz hatalomra jutása óta. A rendszerváltáskor kifejezetten erős önkormányzatiság fokozatosan gyengült az elmúlt 30 év különböző kormányzatai alatt, azonban a NER meghirdetésével ez a folyamat elképesztően felgyorsult, és 2019 után, amikor az ellenzék néhány nagyvárosban megerősödött, Orbánék a covid ürügyén, élve az immár másfél éve tartó különleges jogrenddel (tényleg, ki érti, hogy védekezni nem kell, de a veszélyhelyzet legalább januárig fennál?) a végletekig elmentek a helyhatóságok kivéreztetésében.

Bővebben: “Se pénz, se posztó”