KATASZTROFÁLIS VÉDELEM 

Az állami törvények, hatóságok, és így minden velük kapcsolatos intézmény és intézkedés haszontalanná vált a gödi Samsung gyár külső védelmi terve kapcsán. A kormány elvett minden adót és érdemi hatáskört a várostól, hogy azt a kellően narancssárga szervezetek között ossza szét, de a valódi felelősséget visszadobta a polgármesternek. Én pedig hiába próbáltam legalább ezt a lehetőséget kihasználni, hogy egy esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén megvédjem a gödieket, még azt is megtagadják, hogy tudhassam: mi történik a gyárban? Ha nem jár jogokkal a kötelezettség, az akár emberéleteket is veszélyeztethet.

Bővebben: “KATASZTROFÁLIS VÉDELEM “

Költségvetés 2022

Június 30-án a gödi képviselő-testület végül elfogadta az idei évi költségvetést, tehát nincs akadálya annak, hogy megkössék a szerződéseket és különösebb fennakadások nélkül működjön tovább a város. Idén még nem megyünk csődbe, de a jövő év teljesen bizonytalan – a grafikonból pedig az is kiderül, hogy a kormányzati kivéreztetés ellenére Balogh Csaba polgármesternek eddig sikerült felelősen gazdálkodnia és egyensúlyban tartania a kiadásokat. A tavalyi költségvetéses cikkem ábráját kiegészítettem az idei tervekkel, az összes előző év pedig már a tényleges összeget mutatja (a 2020-as és 21-es oszlopok emiatt térnek el kissé a 2021-es ábrától).

Bővebben: “Költségvetés 2022”

Térségi tényferdítők

… avagy ha nem tudunk Gödből elég jól élni, éljünk a lejáratásából

A Térségi Tényekre elnyert összegek, Lukácsi Bálint és Lőrincz László. Forrás: Varga Zoltán Péter FB-oldala

Egyre több gödi olvassa és osztja meg a „Térségi Tények” nevű lejárató portál cikkeit a helyi csoportokban. Mielőtt komolyan vesszük a Dunakeszi Kistérségért Egyesület kiadásában megjelenő híreket, érdemes tisztában lenni egy-két valódi ténnyel azzal kapcsolatban, kik állnak a propagandaportál mögött, milyen pénzből üzemeltetik azt, és mi egyéb köti őket Gödhöz.

Bővebben: “Térségi tényferdítők”

Az Alkotmány utcai fák

Idén nyáron – pályázati pénzből – megújul az Alkotmány utca szilárd burkolata. A megelőző közműcseréket már elvégezték, véget ért a tanév, a jövő héten indunak a munkálatok. Sajnos sok fát is ki kell vágni, ami nagy visszhangot váltott ki a közösségi oldalakon (és a megyétől nyert Samsung-pénzt a gödi önkormányzat gyalázásába forgató dunakeszi tényferdítő online “újságban”). Ebben a posztban a fakivágások miértjéről, és egy, a nulladik fázisban megmentett fáról olvashatnak.

Bővebben: “Az Alkotmány utcai fák”

Kampány (és vereség) után

szubjektív hátra- és előretekintő

Mi újat lehet mondani az ellenzék választási vereségéről egy hét után, miután minden érintett politikus és elemző elmondott már mindent, és annak az ellenkezőjét is? Becsaptam magam, ez nyilvánvaló – de persze nem lehet úgy kampányolni, hogy semmi esélyt sem adsz a győzelmednek. Ráadásul abban egész biztos voltam, hogy helyben Dorosz Dávid nyer. Ha nem, akkor négyötöde lesz a Fidesznek – állítottam, és tulajdonképpen majdnem igazam lett. De persze vesztettünk, ezért csütörtökön kávéztam az egyetlen emberrel, akit valaha kitiltottam a facebook-oldalamról – és ez a múlt hét egyik legjobb ötletének bizonyult, amire még majd visszatérek a végén.

Bővebben: “Kampány (és vereség) után”

Országgyűlési választás gödi eredménye

98,96% feldolgozás mellett a napnál is világosabban látszik az országgyűlési választás eredménye.

Ebben az írásomban igyekszem nem úgy értékelni a helyzetet, hogy “én pártom, Te pártod”, és nem is szeretnék minősítgetni. “Hibást” pedig pláne nem keresek, mert mindenkinek magának kell elszámolnia a lelkiismeretével, és a döntéshozók csak a demokratikus jogaikat gyakorolták, tehát ha valamit, akkor a rendszert lehet csak okolni.

Mégis, polgármesterként mindenképp reflektálnom kell a történtekre.

Bővebben: “Országgyűlési választás gödi eredménye”

Kukamizéria, és ami mögötte van

…avagy két pályázat Magyarországon

Göd Város Önkormányzata két hulladékos pályázaton indult még az előző (fideszes) ciklusban, 2017-ben, és mindkettőn nyert: A KEHOP 3.1.2. a zöldhulladék-gyűjtés, a KEHOP 3.1.1. a szelektív gyűjtés korszerűsítését, kiterjesztését szolgálná. Mindkettő része új kukásautók és munkagépek, valamint a lakosság számára kiosztható gyűjtőedények beszerzése, és mind a kettő úgy lett kiírva, illetve kialakítva, hogy a nyertes települések nem pénzt, hanem az eszközöket kapják meg, tehát tulajdonképpen “semmi dolguk” a beszerzéssel.

Bővebben: “Kukamizéria, és ami mögötte van”

Zöldhulladék-elszállítás és komposztálótelep


A március 3-ai testületi ülésen elfogadott előterjesztésemmel megoldódni látszik a zöldhulladék-elszállítás gondja az év közepéig, legalábbis a minimálisan szükséges mértékben. Lesz tavaszi zöldhulladék-elszállítási akció, néhányszor kinyit a zöldhulladék-lerakó, és a háztól menő szállítás is beindul (évi 10 alkalommal), valamint át lehet venni a pályázaton nyert 120 literes zöldhulladékos edényeket is. A konkrét tudnivalók a Gödi Hulladékgazdálkodási Kft. honlapján olvashatók. Ennél azonban több kellene:
háztól menő elszállítás legalább kéthetente,
nagyobb kuka igénylésének lehetősége, és az, hogy ne szállítgassuk a gödi szervesanyagot egészen Gödöllőig, majd vegyünk drága pénzen termőföldet a városi virágágyásokba – hogy miért nem születik megoldás erre a problémára, annak szerteágazó okai vannak.

Bővebben: “Zöldhulladék-elszállítás és komposztálótelep”

Nem jelent plusz munkahelyeket a Samsung 

Gyakran halljuk azt a Samsung melletti érvet, hogy munkahelyeket teremt a helyieknek, miközben jelenleg 98 gödi dolgozik a Samsung gyárban, mindössze 4-gyel több, mint tavaly. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a kistérség jól jár vele, mert miközben az ő környezetüket is károsítja a gyár, a környékbeli települések és Göd munkavállalóinak száma együtt sem éri el a cég összes dolgozójának tíz százalékát. 

Fotó: MTI/Mónus Márton

Nem volt könnyű megszerezni ezt az információt, mert bár mindenki tisztában volt vele, hogy a polgármesternek joga van ezt megtudni, a kedves hangvételtől a határozottig elnyúló skálán odáig kellett eszkalálni az adatkérést, hogy bírósági perre keltem a Samsunggal az adatok visszatartása miatt, ahol a bíróság nekem adott igazat. Ezután is csak késéssel, és vélhetően direkt csak papír formában, és véletlenszerűsített sorrendben kilistázva kaptam meg a magyar munkavállalók adatait. 

Ennyit arról, hogy kedvesnek kell lenni a Samsunggal, mert akkor ők is azok lesznek. Még az sem igaz, amikor azt mondják, hogy szívesen megosztanák az adataikat, amit csak lehet, csak meg van nekik tiltva. 

A Samsung gigaberuházás, amely árt a helyiek közvetlen környezetének és a munkahelyeket is az olcsóbb, külföldi munkavállalóknak adja. A munkavállalók több, mint fele külföldi, többségük még csak nem is Eu-s országból érkezik, így még csak nem is szövetségeseinket támogatjuk a lehetőséggel. Ez migrációs szempontból előnyös, mert pénzhez juttatja a külföldi gazdaságokat. Én is tudom, hogy Ukrajnában, és a távolkeleten élőknek is ritka lehetőséget kínál egy ilyen idénymunka, amivel 0,5-2 évet töltenek, de a kialakuló gazdasági és lakhatási világválság idején nem érzem a gazdaságunkat annyira stabilnak, hogy ilyen felelősségvállalást tegyünk – mindeközben pedig a magyar kormány rekord mennyiségű összeget, munkahelyenként közel 28 millió forintot fizet az akkumulátorgyárnak.

Visszatérve a regionális helyzetértékelésre: a gyárral szemben a környék érdekeit valóban szolgáló iskola építési projektje 2019 óta alig, és a jelenlegi kormány mellett ki tudja, meddig haladhat. 24 tantermes iskolára nyert pályázatot az előző városvezetés, ami eredetileg a volt Pólus hotel melletti erdő helyére került volna, de a lakossági összefogásnak köszönhetően végül a Golf beütő pályára, az Oázis és az Ady közötti területre lett betervezve. 

Az Önkormányzat jelentős pénzt és munkát tett bele a projektbe, hogy a szükséges területeket megvásároljuk, egybe vonjuk, és bár a jövőbe mutató javaslatunkat nem fogadták be, hogy legyen egy egész várost ellátni képes konyhája az épületnek, a munkálatokat folyamatosan segítettük, mert láttuk, hogy sok előnye származna belőle a városnak és a környékbeli településeknek, ha elkészülne. Már a közművesítés vár csak ránk a felelősség szempontjából, de azt csak akkor tudjuk megkezdeni, ha a BMSK, mint projektgazda elfogadja a végleges terveket, hogy tudjuk, hova kell egyáltalán a kivezetéseket kiépíteni. 

Egy ilyen iskola több embernek adhatna munkalehetőséget, mint a gyár által foglalkoztatott 98 dolgozó, és többszáz gyermeknek biztosíthatná az oktatási helyszínt. Ez agglomerációs érdek, mégis ok nélkül húzódik ahhoz képest, hogy a Samsung beruházás nemzetgazdasági érdeknek álcázva kap többtízmilliárd forintos támogatásokat. Teljesen abszurd, hogy az ilyen nemzetközi gigaberuházásokat részesítik előnyben a helyiek érdekeit is kiszolgálni képes oktatási, vagy hasonlóan előnyös intézmények építése, fejlesztése helyett.

A munkám során aktuálisan felmerülő hírekről mindig beszámolok röviden a facebook oldalamon is, azt is érdemes követni!

Méregzöld ötletek jegyzéke

1. rész: közlekedés, utak

Göd igazán ZÖLD település – rengeteg a fa, itt a Duna-part, a golfpálya, a kiserdő, a fenyves, a láprét, a nádas… és a kertek is teli vannak fával, madarakkal, mókusokkal. Még.
Ugyanakkor nyakunkon a gyár, dübörögnek a teherautók (és a személygépkocsik is) és nyakunkon a klímaváltozás, ami a gyakorlatban nyári hőhullámokban, óriási zivatarokban, villámárvizekben, hosszú száraz időszakokban, invazív növény- és kártevőfajok megjelenésében mutatkozik meg. Muszáj tennünk valamit – az államoknak, a vállalatoknak, a magánszemélyeknek egyaránt. Kibocsátáscsökkentés, újrahasznosítás, fogyasztáscsökkentés és tudatosabb hozzáállás mind fontos. És mit tehet – mit tegyen – egy város? Mi lenne a jó, mi az, ami megvalósítandó, és mi az, amit egyáltalán meg lehet csinálni? A következő ötletek között vannak igazán „vadak” is, melyek rövid, de akár középtávon is túl drágák, túl bonyolultak vagy túl nagy ellenállásba ütközhetnek. Amiért mégis leírom őket, az a közös gondolkodás vágya – hátha nem is minden megvalósíthatatlan. Vagy hátha éppen az olvasóknak vannak az enyémeknél sokkal jobb tippjei. A javaslatok között vannak olyanok, amelyek már a választási programunkban is szerepeltek, esetleg folyamatban vannak (kamerával őrzött kerékpártároló), és olyanok, amelyeket már elfogadott a képviselő-testület (Pesti út koncepciója, EuroVelo6 forgalomtechnikai terv) A megvalósításra, továbbfejlesztésre viszont – főleg a pénzhiány, időnként az eljárás bürokratikus útvesztői, időigénye miatt, vagy éppen rajtunk kívül álló okokból – egyelőre várnunk kell.
2022 bizonyosan nem a nagyívű fejlesztésekről, sokkal inkább a túlélésről fog szólni Göd számára – azonban a következő sorokkal több a célom szimpla álmodozásnál. Ha megvitatjuk és megegyezünk benne, hogy mi a jó irány, ha tudjuk, hová akarunk eljutni, az bőség esetén is nagyon sokat segít a fejlesztések meghatározásában és ütemezésében, ínség idején azonban még fontosabb, hiszen annál drágább nincsen, mint valamit megcsinálni, majd rövid időn belül átalakítani, mert nem felelt meg az igényeinknek.

Eredetileg egy posztot akartam írni a témában, de mire az első alfejezettel végeztem, rájöttem, hogy sok lesz ez egyben – tehát egy sorozat első része következik.

Bővebben: “Méregzöld ötletek jegyzéke”