Pest Megye és az együtt(nem)működés

Pest Megye Önkormányzata épp úgy – mint a megyei önkormányzatok általában – jelentéktelen hatáskörrel bíró szerv volt 2020 előtt. A gödi Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) kijelölése óta azonban lehetőséget kapott arra, hogy kimutassa foga fehérjét. Már írtam korábban arról, hogy mi a véleményem az egészről, vagy hogy a költségvetésünkre milyen hatással volt ez a lépés, de eddig még nem fejtettem ki, hogy milyen kapcsolat alakult ki Pest Megye Önkormányzatával, ezt pótolom most.

Bővebben: “Pest Megye és az együtt(nem)működés”

“Kellett a pénz”

avagy látlelet egy majdnem-kertváros elmúlt húsz évéből

Amikor még a veszélyhelyzeti jogkörben Balogh Csaba polgármester elfogadta a 3826 hrsz. településképi tanulmánytervét (Felsőgöd legvége, a Pesti úton a vasúti oldalon), feltűnt, hogy a földhivatali tulajdoni lapon a bejegyzés jogcímeként “elbirtoklás” szerepel, és az előző tulajdonos a gödi önkormányzat. Hát ez meg hogy lehet? Elkezdtem utánajárni az információknak (nagyon lassan ment) és mire megszereztem a vaskos mappát, a facebookon már komoly találgatások folytak a tervezett beépítés miatt. A témában kitett bejegyzésem alatt akkora csetepaté alakult ki, hogy hajdani képviselőtársam, Rábai Zita is nyomozni kezdett a témában. (2010 és 14 között egymás mellett ültünk a testületben, ő a VVE, én az LMP színeiben vitáztunk többnyire feleslegesen a nyomasztó többségben lévő fideszesekkel. A harmadik ellenzéki a jobbikos Sipos Richárd volt.) Zita a facebookon közzé is tette az eredményeit és következtetéseit, én pedig további információkkal láttam el, és megkértem, írja meg ide a blogra is a történetet. Nagyon örülök, hogy elfogadta a felkérést, így most elolvashatják a telek eladásának szövevényes történetét, és megtudhatják, nagyjából hogyan működött a gödi önkormányzat és polgármesteri hivatal az elmúlt húsz évben.
Rábai Zita vendégposztja következik

Bővebben: ““Kellett a pénz””

Elveszíti kertváros jellegét?

Gödön minden politikus (és ingatlanfejlesztő) a “kertváros jelleggel” kampányol, de valahogy mégis egyre kevesebb a a zöld. Épül a gigagyár, pusztított a vihar, és az évtizedek óta elhanyagolt közterületi fák szükséges vissza- vagy kivágása is borzolja a kedélyeket, de van még egy kockázat: a magántelkek egyre sűrűbb beépítése, ami a fentebb felsoroltaknál is komolyabban veszélyezteti azt a városképet, amit megszoktunk és amiért szeretünk itt élni, vagy amiért sokan ideköltöznek. A jelenlegi képviselő-testület tagjai között teljes a konszenzus, hogy “ezzel tenni kell valamit”, de a településrendezési eszközök módosítása hosszadalmas, legalább két évig tartó eljárás, ráadásul az igazán hatékony változtatások olyan beláthatatlan mértékű anyagi kockázatot jelentenének a városra nézve, amelyet felelősen nem vállalhatunk. Ha ugyanis a meglévő beépítési százalékot csökkentenénk, minden egyes érintett telektulajdonos kártérítési igénnyel élhetne, amit a jelen bírósági gyakorlat szerint biztosan meg is kapna, ráadásul igen bőségesen mérve.

Bővebben: “Elveszíti kertváros jellegét?”

Komposztálni kötelező?

Most, hogy elkészült az első, kísérleti közösségi komposztálónk Gödön, és nemsokára kikerülnek a következők is, muszáj arról írnom, hogy miért kell komposztálni. Nem “lehet”, vagy “jó lenne”, hanem egyszerűen elkerülhetetlen, hogy megbarátkozzunk azzal, hogy kertünk egy-két négyzetméterét erre a célra áldozzuk – a kiszáradó tavak, megáradt folyók által elmosott városok, erdő- és bozóttüzekben felperzselt üdülőhelyek képei láttán egyszerűen nem lehet kérdés, hogy mindent meg kell tennünk környezetünk (vagy még inkább saját magunk) érdekében. Nehéz feladatnak tűnik, pedig nem az.

Bővebben: “Komposztálni kötelező?”

Göd, a virágváros

Amikor 2020 őszén civil aktivistákkal beszélgetve felmerült a Zöldkommandó ötlete, majd 2021 elején a részletekről beszélgettem Giczy Zsuzsanna főkertésszel, lelkes voltam, de aggódó is – azt tudtam, hogy Gödön sok a tenni kész polgár, de azt nem, hogy vajon a közterületek örökbe fogadása mennyire lehet sikeres. Pláne, hogy a dunakeszi főkertész, Tóth Eszter arról számolt be, ők lényegében kudarcot vallottak az ötlettel.

Bővebben: “Göd, a virágváros”

A szúnyogok

Mivel szabadtéri estéinket, időnként a nappali árnyékban tartózkodást is kellemetlenné teszik a csípőszúnyogok, és az évek során hozzászoktunk, hogy repülőgépről kiszórt vegyszerekkel irtsuk a kellemetlen rovarokat, sokan már el sem tudjuk képzelni, hogy másképp is lehetne. Pedig az irtás (hivatalos nevén a szúnyoggyérítés) sosem tudja teljesen megoldani a problémánkat, elpusztít rengeteg hasznos rovart, megfosztja táplálékuktól a fecskéket, denevéreket, békákat, és valójában önmagunkat is mérgezzük vele. A biológiai gyérítés – a Dunakeszi kistérségnek és a Katasztrófavédelemnek is dolgozó szakértő elmondása alapján – Göd természeti adottságai mellett, a jelenleg rendelkezésre álló technológiával és anyagi forrással számolva gyakorlatilag értelmetlen. A környezetbarát megoldás az egyéni védekezés lehetne – szúnyogriasztó folyadékok, füstölők, szúnyogháló az ablakokon. Ha ez nem elfogadható a többség számára, marad a vegyszeres gyérítés, a „füstölő autók” naplemente után, a rovarok válogatás nélküli tömeges elpusztítása, ennek minden természeti következményével, és persze saját magunk mérgezésével együtt.

Bővebben: “A szúnyogok”

Veszélyhelyzeti polgármesteri beszámoló

2021. június 5-én meghozta a Kormány a rendeletet, amelynek köszönhetően hosszú idő után újra ülésezhet a Képviselő-testület. Többen is viccelődtek azzal, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedései mennyire nincsenek összhangban egymással. Én viszont most a gödi döntésekről szeretnék kifejezetten egy összefoglalót adni.

Először a döntések mennyiségének alakulását szeretném érzékeltetni, utána pedig áttérek a sikerekre, javított döntésekre, végül pedig a jövőbeli várakozásaimra.

Bővebben: “Veszélyhelyzeti polgármesteri beszámoló”

62. Menetrendszerű felelőtlenség

Május egytől kimarad néhány helyi buszjárat, amelyek nagyon kis kihasználtsággal (többnyire üresen) közlekedtek. Ez évi 10 millió forint megtakarítást jelent a városi költségvetésnek, de ha továbbra is fizetnénk az üresen keringő járműveket, akkor is spórolnánk az előző évekhez képest. A téma apropóján az árcsökkenéshez vezető közbeszerzésről, valamint a politikusi felelősségről írtam.

Bővebben: “62. Menetrendszerű felelőtlenség”

Szolgálatra készen

Ahogy megírtam előző cikkem a témában, még aznap megérkezett az igazságügyi adószakértő véleménye a Gödi Szolgáltató Nonprofit Kft működésével, a gazdálkodása rendjével kapcsolatban véleményezett szabálytalanságokról.

A kimutatás szerint 2020 március 31-ig, a legutóbbi mérlegkészítésig még rendben ment minden. Ez a korábbi ügyvezető által megbízott kollégák segítségével készült el. Azóta nem készült ilyen minőségi munka. A 2020 szeptember 28-i beszámolójuk (aminek “kiegészítését” Lőrincz László két nappal később, a testületi ülés közepén osztotta ki a képviselők között) kifejezetten hiányos volt, nem szolgálhatott (volna) alapjául támogatási szerződésnek.

Bővebben: “Szolgálatra készen”

A Gödi KözpénzkiSzolgáltató Nonprofit Kft.

Mivel megvan 4 millió beoltott személy Magyarországon, a pandémia utáni nyitás is rohamos tempót vett. Időszerű tehát a város cégéről, a Gödi Szolgáltató Nonprofit Kft-ről és a Dunaparti Nyaralóházakról beszámolót adnom.

Korábban már értekeztünk róla számos alkalommal különböző okokból:

Az, hogy hónapok óta nem hallottunk róluk, értékelhető is lenne, ha valóban passzívak maradnának, és nem próbálnának többet ártani Gödnek. De mint kiderült, ez csak a felszín, miközben politikai nyomást igyekeznek gyakorolni a háttérben, és az ügyvezető tovább növeli a cég fedezet nélküli tartozásait.

Bővebben: “A Gödi KözpénzkiSzolgáltató Nonprofit Kft.”