Költségvetés 2022

Június 30-án a gödi képviselő-testület végül elfogadta az idei évi költségvetést, tehát nincs akadálya annak, hogy megkössék a szerződéseket és különösebb fennakadások nélkül működjön tovább a város. Idén még nem megyünk csődbe, de a jövő év teljesen bizonytalan – a grafikonból pedig az is kiderül, hogy a kormányzati kivéreztetés ellenére Balogh Csaba polgármesternek eddig sikerült felelősen gazdálkodnia és egyensúlyban tartania a kiadásokat. A tavalyi költségvetéses cikkem ábráját kiegészítettem az idei tervekkel, az összes előző év pedig már a tényleges összeget mutatja (a 2020-as és 21-es oszlopok emiatt térnek el kissé a 2021-es ábrától).

A 2017-22 közötti gödi költségvetési főszámokat mutató diagramon a legfeltűnőbb, hogy a főösszeg 2019 óta egyre alacsonyabb, a pénzmaradvány nélküli bevétel pedig már 2020-ban a 2017-es előtti szintre zuhant, azóta pedig folyamatosan tovább csökken.

2018-2019-et bizonyos értelemben érdemes “anomáliaként” kezelni, ezért is került be az ábrába a 2017-es, utolsó “samsungmentes” év is. ’18-ban a gyárbővítéshez szükséges iparterület kialakításához és infrastrukturális beruházásokhoz kapott az akkor még fideszes Göd többmilliárdos kormányzati támogatást, ’19-ben pedig a telekeladásból keletkezett majdnem 7 milliárd forintnyi extra bevétel. Ehhez érdemes mérni a ’19-es választások előtti “látványos” fejlesztéseket és a rájuk fordított mindössze 1,464 és 1,862 milliárdnyi felhalmozási kiadást, amelynek egyébként nagy része nem is a város, hanem az iparterület szükségleteit szolgálta. (A fideszes városvezetés “előremutató” beruházási politikájára jellemző, hogy a Kincsem óvoda építési költsége ’19-ben a tervezett szűk 460 millióról 1,1 milliárdra nőtt, vagy hogy a választások előtt sebtiben átadott, 400 millióba kerülő Oázis Egészségházban csak idénre sikerült megoldani, hogy egyszerre legyen fűtés és használati melegvíz is.)

A 2017-es és ’18-as, majdnem másfél milliárdos saját adóbevétel ’19-ben már 2,26 milliárd volt, és mivel a Különleges Gazdasági Övezet 2020 áprilisában jön létre, még abban az évben is elérte az 1,13 milliárdot, annak ellenére, hogy az önkormányzatoknak ekkor már le kell mondaniuk a gépjárműadóról, Gödnek pedig – az iparűzési adón felül – a Samsung által a nem működő gyár után is fizetett építmény- és telekadókról is (ez utóbbiak évi 370 millió mínuszt jelentenek).

Ehhez képest meglepő, hogy 2021-ben az előző évhez képest nőtt a saját adóbevétel, 1,344 milliárdra. Ez két dolognak köszönhető: egyrészt a Samsung pótbefizetésének még 2020 első negyedévéből, másrészt annak, hogy az Adóosztály komoly figyelmet fordított a kinnlévőségek behajtására. Sajnos mindkettő egyszeri tétel, így 2022-re már csak 625 millió saját adóbevételt tervez a város, ez a 2017-es összeg felét sem éri el. Ami hiányzik a Samsung iparűzési adóján túl: a Markóék által választási kampányfogásként 100m2-ig eltörölt, lakóházak után fizetendő építményadó (amit a veszélyhelyzet miatt nem lehetett visszaállítani), a központi költségvetésbe átterelt gépjárműadó, az iparűzési adó megfelezése, valamint a KGÖ-terület elcsatolása miatti építmény- és telekadók. Némileg növekszik az egyéb saját bevételek összege, amiatt is, hogy két év óta először az önkormányzat is árakat emelhet. (Kicsivel többet kell majd fizetni a közétkeztetésben, a strandon, a lakásbérletekért, a szociális ellátásért, a közterülethasználatért stb. – sajnos itt a költségek még jobban nőnek, tehát valódi pluszról nincs szó.) Az iparűzési adó megfelezése miatt járó kompenzáció az állami működési támogatásokban jelenik meg (ez egyéb okok miatt is nőtt kicsit) és a bevételi oszlopban feltűnt egy még világosabb kék sáv: ez 150 millió forint saját felhalmozási bevételt jelent, ami a Pólus Palace melletti szervizépület és telkének eladásából származik. (A témáról külön cikket tervezek írni.)

A város működési kiadásai, minden ellenkező híresztelés ellenére, Balogh Csaba polgármestersége alatt kisebbek lettek. A 19-es összegből nehéz megmondani, mekkora lehetett belőle a város működési kiadása és mennyi az iparterület kialakításának költsége, de az biztos, hogy az összeg 2020-ban nem nőtt számottevően az előző évek trendjéhez képest, ’21-re pedig még csökkent is. Sajnos az energiaárak elszállása (az önkormányzatok a legfrissebb kormányzati intézkedéseknek “hála” kikerülnek a rezsicsökkentés hatálya alól), a nagyon magas infláció és a bérköltségek növekedése miatt a működési költségek idén emelkedni fognak.

Hogy idén sem csap át mínuszba a gödi büdzsé, az még mindig a ’19-es pénzmaradványnak köszönhető, annak, hogy mire a Samsung kifizette az iparterület árát, a fideszes vezetésnek már nem maradt ideje elkölteni azt. A folyamatos működési hiányt az előző évi maradványból fedezi a város, ami 2020-ban 610 millióval, 2021-ben 1,1 milliárddal csökkent. Idén még több mint 2 milliárd pénzmaradvánnyal számolhatunk, ha semmilyen beruházásra nem költünk saját forrásból, és még jobban meghúzzuk a nadrágszíjat, talán nem fogy el egészen. De hogy mi lesz jövőre, azt nehéz megjósolni, pláne a péntek éjjel megjelenő, minden tervezést lehetetlenné tevő rendeletek országában.

Bár az Orbán kormány kemény bosszút áll minden ellenzéki vezetésű városon – a forrásmegvonástól a fideszesek is szenvednek, de ők számíthatnak némi egyedi kompenzációra – úgy tűnik, nem is olyan könnyű tönketenni Gödöt, annak ellenére, hogy a kormányzati fosztogatást ez a település szenvedte meg a legjobban. Valószínűleg senki sem számított arra, hogy ilyen sokáig húzzuk…