A március 3-ai testületi ülésen elfogadott előterjesztésemmel megoldódni látszik a zöldhulladék-elszállítás gondja az év közepéig, legalábbis a minimálisan szükséges mértékben. Lesz tavaszi zöldhulladék-elszállítási akció, néhányszor kinyit a zöldhulladék-lerakó, és a háztól menő szállítás is beindul (évi 10 alkalommal), valamint át lehet venni a pályázaton nyert 120 literes zöldhulladékos edényeket is. A konkrét tudnivalók a Gödi Hulladékgazdálkodási Kft. honlapján olvashatók. Ennél azonban több kellene:
háztól menő elszállítás legalább kéthetente, nagyobb kuka igénylésének lehetősége, és az, hogy ne szállítgassuk a gödi szervesanyagot egészen Gödöllőig, majd vegyünk drága pénzen termőföldet a városi virágágyásokba – hogy miért nem születik megoldás erre a problémára, annak szerteágazó okai vannak.
A zöldhulladék kezelése elképesztően drága, tavaly év végén tonnánként 54 000 forintjába került az önkormányzatnak, és az ár folyamatosan emelkedik. (A kezelendő mennyiséggel együtt, ami 2020-ban már 2000 tonnára rúgott, az augusztusi viharkárból származó zöldhulladék nélkül.) Az idei költségvetésben több mint 40 millió forint a tavalyról a telepen maradt zöld ártalmatlanítása és 24 millió a további tervezett költség június 31-ig – hogy az év második felében keletkező, jóval nagyobb mennyiséggel mi lesz, ha nem változik a jogszabályi környezet, azt most nehéz megjósolni.
A nyilvánvaló lakossági igényt kielégítő és a városi költségvetést sem túlterhelő fizetős zöldhulladék-elszállítás akár holnaptól is indulhatna, ha a veszélyhelyzeti rendeletek értelmében nem lenne tilos az önkormányzatok számára minden díjemelés vagy új díj bevezetése. A szolgáltatás az évi 10 ingyenes alkalmon felül lenne elérhető, és hatalmas rá a (fizetőképes) kereslet, de hiába érkeztek meg az új kukák és kukásautók, készült fel rá a Gödi Hulladékgazdálkodási Kft., pénzt nem lehet kérni érte, ingyen pedig nem tudjuk biztosítani. (De nem is támogatnám a hulladéktermelés parttalan finanszírozását bármilyen egyéb közösségi cél rovására.)
A gödi zöldhulladékot Gödöllőre szállítják, ami a legkevésbé sem ideális megoldás. Már rövid távon megtérülne, ha a város saját komposztálótelepet működtetne – ehhez „csak” a telek és a létesítéshez szükséges forrás hiányzik, összesen 100-150 millió forint. Ha az M2 keleti oldalán, a KGÖ területén sikerülne egy megfelelő méretű területet vásárolni, az ott kialakított üzem a környékbeli települések zöldhulladékát is fogadhatná, a bevételből pedig csökkenthető lenne a helyiek terhe. A hulladékgazdálkodási kft. ennél még nagyobbat álmodott – elkészítteték egy, a 14. kerületihez hasonló hulladékudvar és újrahasználati központ koncepciótervét. Erre is volna igény, de nem olyan azonnali és hatalmas, mint a komposztálóra, és persze a bekerülési költsége is inkább milliárdos tétel. Mivel Gödnek egyhamar nem lesz saját forrása e célra, Pest Megye viszont milliárdokat szórhat szét évente a városunkból származó bevételekből, javasoltam, hogy kérjük fel a Kft-t egy pályázat kidolgozására e célra – telekvásárlásra és komposztálóüzem és/vagy hulladékudvar kialakítására -, amit a megyei önkormányzathoz nyújthatnának be. (Előterjesztésem mellékletben a koncepciótervvel.) Sajnos a képviselő-testület többsége egyáltalán nem támogatta az ötletet – szerintük a komposztáló büdös, plusz forgalmat generál, szükség van rá, de ne itt legyen, hanem egy másik városban. Pláne igaz mindez a hulladékudvarra. A Hulladékgazdálkodási Kft. pedig nem alkalmas arra, hogy ezt a feladatot megoldja, és a fenntartás finanszírozásának kérdései sincsenek megoldva. (Érdekes különben, hogy ezek a kifogások egyáltalán nem merülnek fel más projekteknél, például a bölcsőde vagy a műfüves focipálya létesítésére beadott pályázat esetében…) Az ülésen (a jegyzőkönyv 38-39. oldalán) az összbenyomásom az volt, hogy inkább a kifogásokat keresik, mint a megoldásokat, de kétségtelenül merültek fel releváns kérdések is. Mivel egy kisebb ügyben talán könnyebb előrelépni, a komposztálótelepre koncentrálok – első körben a telekvásárlásra és a szükséges tervek elkészítésére, engedélyek beszerzésére, az egészet megalapozóan pedig egy üzleti terv elkészítésére volna érdemes pénzt kérni a megyétől, amiből az is kiderül, hogy a gödi zöldhulladék befogadásához vagy egy nagyobb, gazdaságilag is rentábilis üzemhez mekkora területre, milyen létesítményekre, hány dolgozóra van szükség, illetve hogyan lehet a keletkező komposztot felhasználni és/vagy eladni.
Az újabb előterjesztés elkészítése érdekében először is a Markó József hiányolta lakossági vélemények beszerzésének állok neki: kérem, töltsék ki a kérdőívet és/vagy mondják el kommentben a véleményüket egy gödi komposztálótelep létesítéséről!
https://forms.gle/gBmJ9o3tYRYENfdL6
kiemelt kép: pixabay.com
Göd hangja 
Markó József valószínűleg már nincsen képességei teljes birtokában. Sok évvel ezelőtt jártunk Turán, ahol megcsodáltuk a kistérségi összefogással létrehozott hulladéklerakót, amely egyúttal szelektív és zöldhulladék gyűjtó is. A zöldhulladékot komposztálják, a termőföldet pedig értékesítik. A zöldhulladékot bármikor ingyen beviheti a “lakosság”. Mindenkinek 3 kukája van; kommunális, szelektív, zöldhulladék. Saját mobil szecskázóval és szitával is rendelkeznek, amivel bérmunkát is vállalnak. A szeektív héten a hulladékot futószalagon válogatják, a különböző anyagokat bálázzák, préselik. A nyersanyagokért sorban állnak a felhasználó üzemek. És csodák csodája! Az első évek tapasztalata alapján az induló kommunális és szelektív hulladék mennyisége is lényegesen lecsökkent, köszönhetően a 3kukás gyűjtéssel párosuló patrióta szemléletnek és tudatos vásárlásnak köszönhetően.
Akkor a kérdés; MI A TÚRÓNAK KELL ÚJABB TANULMÁNYT KÉSZÍTENI?
Szánalmas, hogy a telepen maradt zöldhulladékot pénzért kell “ártalmatlanítani” mint ahogy az is szánalmas, hogy a szelektív hulladékot műanyag zsákban gyűjtjük. A zöldhulladék+műanyag zsák kombó is nevetséges, mert a zsákok NEM KOMPOSZTÁLÓDNAK!
Ébresztő!
KedvelésKedvelés
Tanulmányt szerintem sem kell, és számomra az sem kérdés 54000 Ft-os átvételi árnál, hogy megéri a komposztálótelep. Mint ahogy az sem, hogy a termelt komposztot fel lehet használni és el lehet adni. De ahhoz, hogy tudjuk, mekkora terület kell, hány dolgozóra van szükség stb, azért kell egy kis tervezés, amit egy hozzáértőnek kéne elvégeznie.
KedvelésKedvelés
Erre próbáltam rávilágítani, hogy már léteznek komplett működő megoldások. Megnézem, hogy mit akarok belőle megvalósítani, (párhuzamosan a futó pályázati lehetőségekkel) és máris megvannal a szükséges paraméterek. Ez nem atomfizika! Pontosan meg vannak az adatok, hogy háztartásonként milyen mennyiségű hulladékkal lehet számolni, mekkora területen lehet elhelyezni a komposztálót, mekkora területű fedett részt kell építeni, hány ember kell a hulladék válogatásához, milyen eszközök kellenek a komposztáláshoz, milyen feltételek szükségesek a komposztált hulladék eladásához, stb. Ha mindenáron szakértőt szeretnétek foglalkoztatni, akkor el kell hívni egy működő telep vezetőjét, miután a testület nagyjából meghatározza, hogy mit is szeretne…
Kb. 20 év késésben vagyunk, amit természetesen nem a mostani vezetésre akarok lőcsölni, de amikor kertvárosi, meg zöld településről beszélünk, akkor ennek prioritást kellene élveznie.
Számomra az jön le, hogy ebben a képviselőknek semmi biznisz, ezért nem akarnak foglalkozni vele.
És még valami! A megvalósításhoz végig kellene büntetni az összes dunaparti lakót, akik kihordják a Dunába a szemetet, vagy egyszerűen csak a kerítésen átszórják. Ugyanígy nincsenek büntetve a fakivágások, az autómosás, a vadkempingezők szemetelése, stb. Persze ez szavazatvesztést jelent (legalábbis így gondolják a képviselők) ezért hiányzik egy kemény környezetvédelem, aminek az eredménye egy átlagosnál szemetesebb, elhagyottabb, és tráhányabb zöld és közterület.
KedvelésKedvelés
Szerintem a tervezéshez tényleg kicsit több kell ennél, de az az igazság – hogy számomra is meglepő módon – nagyrészt egyet kell értsek Önnel 🙂
KedvelésKedvelés
Évek-évtizedek óta húzódó probléma ez, amin valahogy sehogy sem tud az éppen regnáló testület túllépni.
Tény, hogy egy ilyen komposztáló létesítés nem egyszerű feladat, de az alpolgármesterünk jól megtalálta a módját annak is, hogyan lehetne forrást is találni hozzá. Saját magam is komposztálok, sok közösségi komposztálót is láttam nagyszerűen, mindenféle káros mellékhatás nélkül. Mégis még mindíg van egy megrögzött görcs a gödi döntéshozókban. Talán az, hogy ők soha nem komposztáltak?
Ugyan képviselő urak, nem értem, miért nem lehet, legalább a pályázat indításához hozzájárulni?
KedvelésKedvelés
Lehet, hogy itt van az eb elhantolva… A lakossági vélemények beszerzését a képviselőkkel kellene kezdeni. Nyilatkozzanak, hogy ki komposztál otthon 😀
KedvelésKedvelik 1 személy
En azt gondolom,h egy zoldhulladek udvar + komposztalo megtervezese nem igenyel kiveteles kepessegeket.
Van rengeteg onkormanyzat, melyek nem hiszem,h hadititokkent kezelnek a know-how-t, nem beszelve a kulonbozo zold szervezetekrol, ahol minden szukseges tudas megtalalhato.
De szinten megoldas lehet egy, kotelezettseg vallalas nelkuli nyilt tender a komplex megvalositasra, amelyben a palyazok reszerol ugye mar ott lesznek a jelenleg hianyzo szamok.
Ha megvan a kiindulasi alap, azaz a fas-es lagyszaru novenyzet mennyisege, ahhoz mar aranylag konnyu hozzarendelni az szukseges eszkozparkot, melynek emberi eroforrasigenye megint csak egy egzakt szam.
Utana majd lehet gazdasagossagi szamitasokat vegezni,h sajat vagy alvallalkozoi uzemeltetesben jobb a ROI, lehet mindenhova palyazatokat benyujtani, stb.
Azt egyebkent blodsegnek tartom,ha vannak olyanok, akik szerint nem tamogatna a lakossag, Epp az ilyen projektek azok,amelyeket szerintem a nagytobbseg tamogatna.
A szelektiv hulladek feldolgozassal mindenesetre nem kotnem ossze, az mar mas terulet minden ertelemben.
KedvelésKedvelés
Eddig (március 18) 48-an töltötték ki a kérdőívet, ebből 1 nem támogatja, hogy a város lépéseket tegyen a komposztálóüzem megvalósítása felé, hárman pedig nem tudják. A többiek mind mellette vannak.
Természetesen majd közlök részletesebb eredményeket, de ez szerintem így is önmagáért beszél.
KedvelésKedvelés