Méregzöld ötletek jegyzéke

1. rész: közlekedés, utak

Göd igazán ZÖLD település – rengeteg a fa, itt a Duna-part, a golfpálya, a kiserdő, a fenyves, a láprét, a nádas… és a kertek is teli vannak fával, madarakkal, mókusokkal. Még.
Ugyanakkor nyakunkon a gyár, dübörögnek a teherautók (és a személygépkocsik is) és nyakunkon a klímaváltozás, ami a gyakorlatban nyári hőhullámokban, óriási zivatarokban, villámárvizekben, hosszú száraz időszakokban, invazív növény- és kártevőfajok megjelenésében mutatkozik meg. Muszáj tennünk valamit – az államoknak, a vállalatoknak, a magánszemélyeknek egyaránt. Kibocsátáscsökkentés, újrahasznosítás, fogyasztáscsökkentés és tudatosabb hozzáállás mind fontos. És mit tehet – mit tegyen – egy város? Mi lenne a jó, mi az, ami megvalósítandó, és mi az, amit egyáltalán meg lehet csinálni? A következő ötletek között vannak igazán „vadak” is, melyek rövid, de akár középtávon is túl drágák, túl bonyolultak vagy túl nagy ellenállásba ütközhetnek. Amiért mégis leírom őket, az a közös gondolkodás vágya – hátha nem is minden megvalósíthatatlan. Vagy hátha éppen az olvasóknak vannak az enyémeknél sokkal jobb tippjei. A javaslatok között vannak olyanok, amelyek már a választási programunkban is szerepeltek, esetleg folyamatban vannak (kamerával őrzött kerékpártároló), és olyanok, amelyeket már elfogadott a képviselő-testület (Pesti út koncepciója, EuroVelo6 forgalomtechnikai terv) A megvalósításra, továbbfejlesztésre viszont – főleg a pénzhiány, időnként az eljárás bürokratikus útvesztői, időigénye miatt, vagy éppen rajtunk kívül álló okokból – egyelőre várnunk kell.
2022 bizonyosan nem a nagyívű fejlesztésekről, sokkal inkább a túlélésről fog szólni Göd számára – azonban a következő sorokkal több a célom szimpla álmodozásnál. Ha megvitatjuk és megegyezünk benne, hogy mi a jó irány, ha tudjuk, hová akarunk eljutni, az bőség esetén is nagyon sokat segít a fejlesztések meghatározásában és ütemezésében, ínség idején azonban még fontosabb, hiszen annál drágább nincsen, mint valamit megcsinálni, majd rövid időn belül átalakítani, mert nem felelt meg az igényeinknek.

Eredetileg egy posztot akartam írni a témában, de mire az első alfejezettel végeztem, rájöttem, hogy sok lesz ez egyben – tehát egy sorozat első része következik.

Utcák, közlekedés – kevesebb keréken, biztonságosabban

A legméregzöldebb gondolatom az utakkal kapcsolatosan, hogy Gödön – a településen belüli közlekedésre – szinte egyáltalán nem lenne szabad autót használni. Lehetnek kivételes esetek (nagybevásárlás, bútorszállítás, egy autónyi jelmezes gyerek és a bulikellékek beszállítása az oviba…) de egyébként általában nem nélkülözhetetlen a négy kerék. Városunk két legtávolabbi pontja között is negyed óra a kerékpáros távolság; van három vasútállomásunk és a főúton számos buszmegálló. Ehhez társulnak az új közlekedési eszközök – például az elektromos rollerek, mopedek –, amik a kevésbé sportosak és a város hossztengelyén elhelyezkedő állomásoktól távolabbi lakosoknak is megoldást jelenthetnek. Ha még a közösségi közlekedést is fejleszteni tudjuk, tényleg nagyon ritkán fordulna elő, hogy városon belül gépjárműre lenne szükségünk.

Ahhoz azonban, hogy valaki autó helyett kerékpárra vagy rollerre kapjon, neadjisten a gyerekét is elengedje vele az iskolába, biztonságos és használható állapotú utak kellenek. A legtöbb mellékutcában a forgalom maga nem is olyan nagy probléma, tehát nincs szükség külön kerékpársávra, csak olyan kialakításra, ami nem a gyorshajtásra csábít. Ez nem sebességkorlátozó táblákat, hanem kanyargós nyomvonalat, kiemelt kereszteződéseket jelent, úgynevezett „önmagukat magyarázó utakat”, ahol az autósnak eszébe sem jut a gázpedálra taposni.

Dunakeszi, Pihenő sétány: a sebességcsökkentés céljából az út kanyargósra épült. Úgy tűnik, kiemelt szegélyre is szükség lenne, hogy valóban működjön…
(google street wiew)

A frekventáltabb részeken, az EuroVelo vonalának egyes kritikus szakaszain, az oktatási intézmények környékén és a város hossztengelyére merőleges gyűjtőutakon azonban elengedhetetlen a külön, ha más nem fér el, akkor legalább a nyitott kerékpársáv kialakítása. Emellett biztonságos átkelőhelyekre, kereszteződésekre, kerékpártárolókra van szükség, és némi biztatásra – kerékpáros „karavánok” a suliba, bringás rendezvények, itt-ott esetleg rendőri, polgárőri biztosítás is jól jöhet.

Kétirányú autósforgalom nyílt kerékpársávval, a kereszteződésnél/gyalogátkelőhelynél kiemelt burkolattal, középszigettel, figyelemfelhívó festéssel a hollandiai Schiedamban. Mindenkinek jut hely, gépjárművel is lehet közlekedni (és parkolni is), de az elsőbbség a gyalogosoké és a kerékpárosoké, na meg a biztonságé. Nincs szükség sebességkorlátozó táblára, hiszen az autós pontosan érzékeli, hogy itt másokra is figyelnie kell.
(google street wiew)

Jó hír, hogy a Pesti út és a Duna közötti részre a képviselő-testület már el is fogadta a kerékpáros forgalomtechnikai terveket – ez elsősorban az átmenő nemzetközi kerékpárút konfliktusos szakaszaira ad viszonylag könnyen és gyorsan megvalósítható megoldási javaslatokat. És persze tartalmazza azt a régi álmot, ami a kerékpárutat Felsőgödön továbbvezeti a gáton, a Kék Duna üdülő területén keresztül…

Az EuroVelo 6 gödi szakaszának forgalomtechnikai terve, ÉrtékTerv Kft.

A közintézményeknél, boltoknál, vendéglátóhelyeknél sokkal több kerékpártárolóra, és főleg valóban használható, U, P alakú támaszokra, az állomásoknál fedett és bekamerázott bicikliparkolóra van szükség.

Hab lenne a (majdnem) autómentes gödi tortán az ütemes menetrend szerinti (minden órában ugyanabban az időpontban közlekedő), kisméretű, elektromos járműveket közlekedtető autóbuszjárat a Nevelekből, Bócsáról és az Oázis lakóparkból, sűrítve és/vagy nagyobb kapacitással az iskolakezdés- és befejezés időpontjában.

Ha mindenki leszokott a kocsiról, aki ezt megteheti, jobban járnak azok is, akik valamiért maradtak a gépjárműveknél vagy alkalmanként ülnek bele – a sokkal kisebb forgalom miatt nekik is könnyebb. Főleg, ha vannak normálisan kialakított (akár fizetős) parkolók is a központi helyeken – ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy ne az utcán álló autók foglalják el a rendelkezésre álló szűk helyet, és hogy kezdjünk valamit a nyári időszakban a Duna-parti utcákat ellepő, balesetveszélyes helyzeteket teremtő gépkocsikkal is.

A Pesti út elég széles, ami gyorshajtásra is csábít – én elvennék belőle mindkét irányban egy-egy kerékpársávnyit, valamint Alsógödön több helyen – a Kossuth utca környékén, a Béke út (alsógödi vasútállomás) és a Köztársaság út (Penny) között, Felsőgödön pedig a Duna úttól a város északi határáig végig ingyenes, párhuzamos parkolóhelyeket alakítanék ki, cserébe viszont minden parkolást fizetőssé tennék a főút és a Duna közötti utcákban, különösen a hétvégéken és a nyári időszakban. Aki ragaszkodik hozzá, megfizetheti a strandközeli megállást, de a Gödre érkező, Dunára vágyó autós többség be sem hajtana ezekbe az utcákba, hanem megállna a régi kettes mentén, és elsétálna a partig.

„Nem álmodozni kéne, hanem leaszfaltozni a sáros utcákat” – látom magam előtt az első hozzászólást. Igen, ez igaz. De nem mindegy, hogy hogyan – minden útépítés után menetrend szerint, heteken belül jönnek a lakossági kérések a fekvőrendőrökkel, korlátozó táblákkal, rendőri ellenőrzésekkel kapcsolatban. Szeretném, ha a következő gödi utcát már eleve olyanra terveztetnénk, amiben biztonságosan lehet közlekedni, nem csak autóval.

Önök mit gondolnak a gödi közlekedésről? Töltsék ki a kérdőívet!

Méregzöld ötletek jegyzéke” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. El szeretnék oszlatni egy tévhitet. A kerékpáros közlekedésnek nem előfeltétele az aszfaltozott, jó minőségű út. Persze jobb úgy, de ez nevelés és szándék kérdése. Ráadásula rossz úton kevesebb autó és lassabban közlekedik. (Kéremszépen, hogy az elektromos rollereket ne tervezze senki mint közlekedési lehetőség, amíg nincsen vizsga/rendszám/mellény viselési kötelezettség és rendes szabályozás rájuk.)
    Lassan 2 és fél évvel a választások után megint kampányolni a kamerás kerékpártárolók óhajával kicsit sem vicces számomra a mai műszaki lehetőségek tükrében. Ami hibákat újra és újra elkövetnek az önkormányzatok, pl. hogy az új útépítéseknél nem egyirányúak felváltva, (meglévőket is gatyába lehetne rázni) ezzel forgalmat csökkentve, és lehetővé téve járda és szikkasztó készítését. Semmilyen retorzió nincsen azokkal, akik előtt nincsen járda, sőt van aki a járda helyére teszi ki a sövényt, hogy ne az kertje területéből vegye el a helyet. Hiányzik az akarat, hogy a lakók, gyüttmentek, ne az utcán parkoljanak. (ugyanakkor én a garázs után építményadót fizetek…) Egy két lakásos társasháznál (amit egy 80nm-es kertesház helyére építettek), családonként 2 autó parkol kint az utcán, a Kossuth L. utcában pl. a kerékpárút nyomvonalán és az útkereszteződésekben is rendszeresen. A kútgyűrűk kirakását kb. 15 évvel ezelőtt javasoltuk először, üdvözlöm az alkalmazást. Nekünk először a virágokat lopták ki belőle, majd a kútgyűrűt is…. A pesti úton katasztrófa a kihajtás a parkoló autók miatt, az amúgy is nagy forgalommal párosítva egyenesen életveszélyes. Végig megállni és várakozni tilos táblát tennék. A fizetős parkolást nem javasolnám, mert akkor csak legalizálnánk a kerti parkolást mellőző autók parkolását 2-3 ezer forintért évente. Megemelem a kalapom, ha végre a töltésen végig lehetne menni a csárdától a sportteraszig. Kérek értesítést, ha sikerült 😀 Egyébként a település alvóváros jellege miatt maximum az itt dolgozók, illetve óvodába-iskolába járók közlekedését oldaná meg a helyi járat, de ezt inkább iskolabuszokkal kellene megoldani, hogy ne vigyen minden gyereket egy autó a suli elé. A többiek meg úgyis autóval jönnek-mennek, és egyúttal intézik az egyéb dolgaikat is. Nem túl életszerű, hogy munka után hazamegyek, és a sötétben felpattanok a bringára, elmegyek bevásárolni, ahol az üzlet elől ellopják a kétkerekűt….

    Kedvelés

  2. Jó a kérdőív, és jó, hogy van hova írni az egyéb ölteteket.

    A legnagyobb probléma a városon belüli kerékpáros/gyalogos/rolleres közlekedéssel, hogy a vasút és a 2-es út szétszabdalja a várost, és csak kevés helyen lehet jól átjutni. Keresztirányú folyosókat kellene kialakítani, vagy 3-4 újat.

    Nem vagyok ellene a Pesti úton kerékpársávnak, Dunakeszi mintára, de a legjobb egy külön védett utas kerékpáros gerinchálózat, sarkonként váltott egyirányú utcákkal kivéve biciklivel.

    A Nemeskéri-Kiss Miklós út alsógödi szakaszán a durva tehergépjármű és rettenetes gyorshajtó személygépkocsi forgalom teszi nehézzé a kerékpározást, keresztben is. A legjobb egy elkerülő út lenne a Topolyás dűlőtől a 2113-as útig.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s