Tiszta vizet a pohárba!

Pénteken – az összes ellenzéki párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával – petíciót indítottunk az ivóvizünk minőségéért, és azért, hogy ne döntsenek többé a fejünk felett, eltitkolva a számunkra alapvetően fontos információkat. Ami most velünk történik Gödön, Sződligeten, és Vácon, megtörténik Iváncsán, Komáromban, Dunaújvárosban, a Balaton körül, a Fertő-tónál és bárhol, ahol egy NER-oligarcha vagy egy multinacionális vállalat érdeke megkívánja. Szinte bárhol járunk az országban, ezt látjuk: Magyarországon egyetlen település lakója sem lehet biztonságban, teljesen világos, hogy egy szempillantás alatt így járhat. Mára egyértelművé vált, a természetvédelem, az egészséges környezethez, vagy akár csak az információhoz való jog, illetve a magyar emberek jólléte, egészsége, biztonsága századrangú a profitérdekekkel szemben, és a Fidesz uralta állam – a jogalkotástól a környezetvédelmi hatóságok működéséig – semmibe veszi a polgárait. 

Csepegtetett infók a településeknek, tízmilliárdok a Samsungnak és Mészárosnak

Göd (és most már Sződliget és Vác) kifosztásának és tönkretételének legújabb fejezete szeptember elején kezdődött, amikor a gödi Különleges Gazdasági Övezet víziközmű-infrastruktúrájának fejlesztésére 32 milliárdot nyert Mészáros és Mészáros Kft. képviselői Gödön jártak, és („természetesen” csak szóban) tájékoztatták Balogh Csaba polgármestert, hogy mit terveznek. Október 4-én a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján megjelentek a szennyvíztisztító telep és az ipariszennyvíz-csatorna engedélyezési tervei, majd október 27-én Vác önkormányzatának kérésére a DMRV műszaki igazgatója lakossági fórumon mutatta be a terveket. Balogh Zsoltnak köszönhetően (akinek őszintén hálás vagyok) már többet tudunk, és elhangzott néhány biztató hír is, de írásos dokumentumok még mindig nem állnak rendelkezésünkre se az ipari, se az ivóvíz kitermeléséről és hálózatfejlesztéséről. (Remélhetőleg a fórumról felvételt készítő ESTV minél hamarabb nyilvánosságra hozza azt, és megnézhetjük az egyébként nagyon informatív prezentáció diáit is.)

A gödi Különleges Gazdasági Övezetben egyetlen cég működik: a Samsung SDI. Ebből következik, hogy a 32 milliárd (és az összes többi, korábban megítélt infrastruktúra-fejlesztési pénz) valójában csak ennek a cégnek az érdekét szolgáló (egyébként az EU-s versenyjogi szabályokat is sértő) támogatás. A miheztartás végett: a KGÖ létrehozásával bevételei harmadától megfosztott, és a működésképesség határán egyensúlyozó Göd városa ennyi pénzből 4-5 évig gond nélkül ellenne, még fejlesztésre is jutna belőle. A csak a Samsung érdekében eddig bejelentett infrastruktúra-beruházásokra összesen több mint 72 milliárdot tervez fordítani az Orbán-kormány.

A városvezetők és a lakosok jelenleg csak a víziközmű-fejlesztések volumenéből következtethetnek arra, mi vár rájuk – az eredmény pedig több, mint ijesztő. Mielőtt bárki rémhírkeltéssel vádolna: pont ugyanilyen titokban kezdődött a Samsung bővítése, és pont ugyanígy járt most Vác városa. A Toperini ipari park fejlesztéséről szóló egy hónappal ezelőtti egyeztetésen ugyanis csak annyit kért – látatlanban, a valódi tervekről mit sem sejtve – Vác polgármestere, Matkovich Ilona: ne raktározzanak veszélyes anyagokat a lakóteleptől alig 500 méterre. Mire legközelebb, a sajtóból értesült a projektről, az ipari parkot már nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítették, és az ennek keretében létrehozandó akkumulátor- és akkumulátoralapanyag-raktár engedélyezési folyamataiba többé nem szólhat bele a település választott önkormányzata (és persze ehhez mérten juthat információkhoz is).

Tizenötszörös iparivíz-kapacitás, tízszeres ivóvíz-felhasználás

A váci déli vízbázis aromás szénhidrogénekkel szennyezett kútjaiból és az újonnan létesítendő felszíni vízkivételi műből származó ipari víz tervezett kapacitásából 20.000 m3-t a Samsung fog felhasználni, mivel azonban az általuk kért ipariszennyvíz-kapacitás csak ennek a fele, tudhatjuk, a többit a hűtőtornyokban fogják elpárologtatni. Ha pontosan ismerhetnénk, mit tartalmaz majd ez a víz, talán nyugodtabbak lennénk – jó eséllyel semmi olyan nem kerül majd a gödi levegőbe, ami akár csak összemérhető lenne a gépjárművek kipufogógáza által okozott terheléssel -, de maga a mennyiség is joggal tölti el komoly aggodalommal a városért és magukért aggódókat. A Samsung, a jelenlegi, sokszor elviselhetetlen („határérték alatti”) zajjal és forgalommal is elképesztően terheli a mindennapjainkat, pedig most csak napi 2000 m3 ipari vizet használ fel. Mi lesz, amikor ennek a tízszeresére lesz szükségük? És kinek, minek, mire épül ki további 10.000, összesen napi 30.000 m3 iparivíz-kapacitás a gödi KGÖ számára? Mit, milyen, az életünket tönkretevő céget tervez még Gödre telepíteni a kormány, Pest Megye vagy bárki, amiről csak ilyen közvetett információkból lehet – nagyon rossz – sejtésünk? 

Ha nem esnénk pánikba a vízigény alapján számított, tizenötszörösére növekedő ipari terheléstől, akkor ott az ivóvíz: a jelenlegi termelési kapacitást 10.000 m3-rel kívánják megemelni az ipari víz egy részét is előállító felszíni vízkivételi mű üzembe állításával. Ebből 7000 m3 a lakossági igényeket szolgálja majd ki, egészen Gödöllőig, 3000 m3 pedig szintén a gödi KGÖ-t. Mivel a Samsung teljes bővítés utáni ivóvízigénye is csak 1000 m3, ez azt jelenti, vagy olyan iparág települ még ide, ahol az ivóvízfelhasználás is kiemelkedő, vagy a Samsung általuk bevallott minimum kétszeres (ivóvízfelhasználás alapján inkább négyszeres) jelenlegi munkavállalói létszámához az egyelőre titkolt új cégek tízezres dolgozói állománya társul majd.

És mi folyik majd az otthoni csapból?

Arról nem is beszélve, hogy milyen ivóvíz lesz ez, amit a környék összes településének lakói kapnak a jelenlegi kiváló minőség helyett. A DMRV balparti üzemigazgatóság ellátási területén jelenleg parti szűrésű csáposkutakból származó vizet iszunk – amit részben a cég saját kútjai, részben a Fővárosi Vízművek Szentendrei-szigeten található létesítményei szolgáltatnak. A parti szűrésű kutak azért jók, mert a természetes módon, egy kavics- és homokréteg, valamint az ebben jelen lévő mikroorganizmusok által átszűrt vizet szinte nem kell utókezelni: nagyon kevés, főleg a meleg időszakokban felmerülő klórozásra van szükség. Az ilyen ivóvíz tiszta, biztonságos és olcsón előállítható, szemben a felszíni vízkiemelés sokkal komolyabb technológiai és vegyszerigényével. A folyóból közvetlenül kiszivattyúzott vízből ki kell szűrni a homokot és az egyéb lebegő fizikai szennyezést; a kémiai szennyezőket; a baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat. A DMRV műszaki igazgatója a fórumon elhangzott kérdésre („Miért használnak majd ilyen, elavult, az elmúlt évtizedekben Magyarországon már beszüntetett technológiát, mekkora utóklórozásra lesz szükség?) azt válaszolta, a tervezett technológia a legmodernebb, de a klórozásra vonatkozó kérdés felett (lehet hogy véletlenül) elsiklott. Szerinte az új kutak nyitására nincs hely, és a szigetről csak úgy lehetne plusz vizet vásárolni, hogy a meglévő mellé új vezetéket fektetnének a Duna alatt.
Valójában mindkettő (sőt, az Újpest felőli betáplálás is) lehetséges, csak tovább tart és az adott pillanatban többe kerül (de hosszú távon valószínűleg még gazdaságosabb is a felszíni vízkiemelésnél). A lakossági igény, az agglomerációs népességrobbanás indokolja a kapacitásbővítést, de nem ilyen hirtelen – a mostani rohamtempót csak a Samsung szükségletei követelik meg. 

Feltúrt utcák, szennyvízcsövek és -tisztító védett területen

 A vezetékek települési utcákon való keresztülvezetését is csak a sietség magyarázza – az önkormányzatok és a lakosok persze moroghatnak, de az senkit nem érdekel, kiemelt beruházást még az ellenzéki polgármesterek sem akaszthatnak meg. Ezzel szemben, ha mondjuk az M2 mellett haladna a nyomvonal, ott kisajátításokra és területvásárlásokra lenne szükség. Ez kicsit több pénz, de sokkal több idő, a multi elvárásai pedig sürgetőek. Ennek ellenére a DMRV műszaki igazgatója a váci fórumon azt mondta, „érdemben vizsgálják” a nyomvonalat – kérdés, ez mire elég. Választások lesznek, így Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő is megígérte néhány érintettnek, hogy mindent megtesz a neveleki utcák érdekében. Kérdés, mennyit számít akár az ő szava egy multiéval szemben, illetve egyáltalán mennyire erős embere most a Fidesznek. Az igazi nagyágyúknak mindenesetre nem kell indulniuk a tuti bukó budapesti körzetekben, de neki, egyelőre úgy tűnik, meg kell mérkőznie a Dunakeszi központú választókerületben egyértelműen esélyesebb közös ellenzéki jelölttel, Dorosz Dáviddal. 

Arról, hogy miért elfogadhatatlan a KGÖ-t kiszolgáló vezetékek neveleki utcákba telepítése, és hogy milyen aggasztó ötletek hangzottak el még az első megbeszélésen, Balogh Csaba, Göd polgármestere szeptember végén írt ezen a blogon. Örülünk, hogy október 27-én Vácott legalább néhány aggodalmunkat eloszlatták, és biztosítottak, hogy a szennyezett Vác-déli kutak termelése az ivóvíz-hálózattól teljesen független vezetéken halad majd.

Kérdések azért maradtak bőven, például az ipari szennyvíz kezelésével kapcsolatosan, amelyet 13 km-es csővezetéken keresztül, a jelenlegi váci kommunális szennyvíztisztító mellett építendő új telepen keresztül, védett területek érintésével juttatnak majd a Dunába. Szeretnénk például garanciákat kapni arra, hogy a Samsung saját előkezelő telepén esetlegesen bekövetkező üzemzavar esetén sem jutnak a Dunába nehézfémek vagy egyéb toxikus anyagok. A józan ész alapján ha leáll a gyári tisztító, meg kell állítani a termelést is – de ez illúziónak tűnik akkor, amikor a Samsung használatbavételi engedély nélkül működtet üzemegységeket, és ennek érdemi következményei egyáltalán nincsenek.

Petíciót indítottunk

A nyomvonal „érdemi vizsgálata” szerencsére arra utal, hogy az elég hangos lakossági tiltakozásnak még a Fidesz illiberális rendszerében is van értelme. Ezért is indítottuk el azt a petíciót, amelyben az alapvető jogainkat követeljük:
– tiszta, a jelenleginél nem rosszabb ivóvizet,
– érdemi információkat és beleszólást a víziközmű- és egyéb infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódóan
– biztonságot, a természet, a környezet és a lakosság védelmét.

Kérjük, csatlakozzon a kezdeményezésünkhöz és írja alá a petíciót, akár Gödön vagy az érintett települések valamelyikén, akár az ország távoli pontján él. Ami velünk megtörtént, bármikor megtörténhet Magyarország bármelyik másik településén is. Ne hagyjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s