Térségi összefogással a környezetbarát szúnyoggyérítésért

A nyári esték nagyon kellemetlenek tudnak lenni a szúnyogok miatt – a vérszívók kémiai gyérítése pedig megosztó, a lakosok egy része elvárja, mások pedig épp ellenkezőleg, tiltakoznak ellene. A megoldás a biológiai gyérítés lehetne, ezért már tavaly gondolkodtunk rajta, akkor Fülöp Zoltán irányításával – de az ügy elakadt. Idén felvettem a kapcsolatot először a kistérség által megbízott szakértővel, majd Darvas Bélával, a téma talán legismertebb hazai “harcosával” aztán pedig az általa ajánlott Kőszegi Dániellel, aki cégével Dunaföldváron és most már környékén látja el évek óta sikerrel a feladatot. Még a nyáron megegyeztünk, hogy eljön Gödre, én pedig meghívom a környék településeinek képviselőit, hogy egy ismeretterjesztő előadás meghallgatása után együtt gondolkodhassunk a további lépéseken. Erre került sor szeptember végén.

Magyarországon, Európában szokatlan módon, a mai napig szinte kizárólagos a kémiai, vegyszeres szúnyoggyérítés, egy deltamethrin nevű, rovarokat válogatás nélkül pusztító, halakra bizonyítottan, melegvérű állatokra és emberre valószínűsíthetően veszélyes vegyszerrel. Bár az EU betiltotta az anyag légi kijuttatását, egészségügyi veszélyhelyzetre való hivatkozással a Katasztrófavédelem idén is bevetette – Gödön csak egyszer, mivel polgármesterünk lemondta a további két alkalmat, de a környéken egyébként háromszor is. Június végén, július elején Gödön is volt földi melegködös gyérítés ugyanezzel a módszerrel (katasztrófavédelmi, kistérségi és városi megrendelésre is), de Göd az első két alkalom után nem kért többet, mivel nem látszott indokoltnak, és komoly lakossági tiltakozás is indult ellene – ugyanakkor a szomszédos településeken akár háromnaponta is körbejárt a “füstölő autó” naplemente környékén. Idén szerencsénk volt, az első roham és irtások után nem volt nagyon sok a szúnyog, de ez nem feltételenül lesz így jövőre vagy azután. Tennünk kell valamit, lehetőleg minél hamarabb át kell térnünk a csak a csípőszúnyogok lárváira ható biológiai eljárásra.
Már csak azért is, mert a klímaváltozás egyik kedvezőtlen hatásaként új fajok telepedtek meg és szaporodtak el hazánkban, köztük olyanok, amelyek trópusi betegségek (Dengue-láz, nyugat-nílusi láz, malária stb.) hordozóiként ismertek, tehát egészségügyi kockázatot jelentenek. (Azaz a “Régen is kibírták, hogy csípnek a szúnyogok” hozzáállás sajnos nem csak az elkényelmesedett életünk miatt nem járható út.)

• 

• 

A Németországban 4 évtizede (!) használt, a Bacillus thuringiensis israelensis által termelt toxinra alapuló módszer bizonyítottan hatásos, és nem is feltétlenül drágább – Egy Rajna menti településszövetségben évi 1,5-2 euro, azaz 500-800 Ft a költsége lakosonként. Az áttérés azonban nem tud megtörténni egyik napról a másikra, és néhány kivételes esettől eltekintve “egyedül nem is megy”, ugyanis a szúnyogok nem ismerik a településhatárokat, emellett egyes fajták a kelési helytől akár 8-10 km-re is elrepülhetnek a szél segítségével. A potenciális szúnyogbölcsőkről nagyon részletes térképet kell készíteni, a nagy esőzések és az áradások után szakembereknek kell monitorozniuk a lárvaállapotokat (a kezelés csak abban a viszonylag rövid időintervallumban hatásos, amikor a kikelt lárvák már táplálkoznak, de még nem bábozódtak be) a beavatkozás kisebb területet érint, de nagyobb szakértelmet és humánerőforrást igényel. Emellett elengedhetetlen a lakossági együttműködés, hiszen a magánkertek tavait, esővízgyűjtőit, az esőcsatornában vagy egy cserépalátétben, kinn hagyott homokozójátékban kialakult kelőhelyeket csak az ott lakók tudják kezelni vagy megszüntetni.

Szeptember 22-én 10 környékbeli település döntéshozói és illetékes szakemberei gyűltek össze a gödi városházán, hogy meghallgassák Kőszegi Dánielnek, a Magyar Szúnyoggyérítők Országos Szövetsége elnökének, és Manuel García Howlettnek, a Lokímica Magyarország munkatársának előadásait a kémiai és biológiai szúnyoggyérítésről.

Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy sokan eljöttek, köztük polgármesterek és alpolgármesterek is – még inkább az, hogy a többség komolyan érdeklődik az áttérés lehetőségei iránt. Abban maradtunk, hogy az együttműködést folytatjuk, felmérjük, mely városok, községek vennének részt egy Dunakanyart érintő összefogásban a cél érdekében, a cég pedig tájékoztató jelleggel beárazza a térképezést és a további feladatokat a potenciálisan részt vevők számára. Ez persze még csak a kezdet – a települések csak az ár ismeretében tudnak döntéseket hozni, az viszont radikálisan különbözhet az érintett terület nagyságától függően. A szervezést – ha már elkezdtem – magamra vállaltam, a múlt héten az előadás összefoglalójával együtt elküldtem egy kérdőívet az érintetteknek, hogy az érdeklődés alapján elkészülhessen az árajánlat.

Épp e cikk írása előtt fedeztem fel, hogy októberben egy másik cég tart tájékoztatót a témában Szigetmonostoron – az eseményt már be is írtam a naptáramba, linkjét pedig elkültem a többi településre is.

A vegyszeres “szőnyegbombázásban” elpusztított rovarok alig 1 százaléka (más források szerint 2 ezreléke) csípőszúnyog. A többiek között tömegével vannak hasznos beporzók, valamint mindannyian táplálékai a madaraknak, denevéreknek, akik egy-egy kémiai gyérítés után napokig éheznek, esetleg el is pusztulnak. A szúnyogok frissen kelt generációja pedig pár nap után ugyanúgy zümmög a fülünkbe és kellemetlenkedik, mint előtte. Itt az ideje, hogy áttérjünk a 21. századi, környezetbarát módszerekre – büszke vagyok rá, hogy térségünkben Göd a motorja ennek a kezdeményezésnek.

további információk:
a gödi előadás összefoglalója
a Magyar Madártani Egyesület részletes cikke a szúnyogirtásról
a deltamethrin kockázatai
petíció a környezettudatos szúnyoggyérítésért
Mit tehetünk a szúnyogok ellen?