Pest Megye és az együtt(nem)működés

Pest Megye Önkormányzata épp úgy – mint a megyei önkormányzatok általában – jelentéktelen hatáskörrel bíró szerv volt 2020 előtt. A gödi Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) kijelölése óta azonban lehetőséget kapott arra, hogy kimutassa foga fehérjét. Már írtam korábban arról, hogy mi a véleményem az egészről, vagy hogy a költségvetésünkre milyen hatással volt ez a lépés, de eddig még nem fejtettem ki, hogy milyen kapcsolat alakult ki Pest Megye Önkormányzatával, ezt pótolom most.

Pest Megye Önkormányzatának elnöke, Szabó István a 136/2020-as kormányrendelet meghozatala után azt bizonygatta, hogy ők is csak utólag értesültek a hirtelen döntésről, azt a narratívát közvetítették, hogy új nekik is az egész jogállás, és nem tudják mit tegyenek a rájuk nehezedő nem remélt felelősséggel.

Először nem is az anyagi veszteség miatt szerettünk volna velük együttműködni, hanem a lakosság védelme érdekében, hisz a külső védelmi terv átdolgozása volt folyamatban a Samsung SDI bővítkezése okán. Ebben kértük az Elnök urat, hogy tegyen egy nyilatkozatot a félreértések elkerülése végett, hogy a települési polgármester feladatkörébe tartozik a lakosság védelme továbbra is.

Ennek nem tett eleget azóta sem, és az azóta megjelent magyarázatok a törvényalkotó szándékáról még mindig nem adtak egyértelmű választ, hogy hol válik el a megyei elnök és a települési polgármester feladat- és hatásköre. Ezzel szemben minden kapcsolódó szerv úgy jár el, mintha egyértelmű lenne, hogy minden feladatot továbbra is a város kell ellásson, noha annyi pénzt sem hagytak nálunk, ami a normál (felső küszöbértékű veszélyes üzem közelségéből adódó feladatok nélküli) működésre elég. Amint azonban felvetem, hogy a polgári védelmi munkacsoport vezetőjeként több információra lenne szükségem, rögtön kiderül, hogy ehhez nincs jogom, a KGÖ miatt csak a pest megyei elnökre tartoznak ezek az adatok.

A fent leírt probléma azért katasztrofális, mert pont azokat a jogszabályokat üresítették ki, amikre akkor van szükség, amikor nem érünk rá az értelmezgetésre vagy a felelősségi és hatásköri viszonyokon való huzakodásra. Ráadásul két egyébként egyenrangú szerv között generálták a konfliktust, amiben csak a Kormány, vagy a hivatala, mint felettes szerv tehetne rendet.

Azóta is hiába mondjuk, hogy forrásokra lenne szükségünk egy esetleges mentéshez ágyneműk és egyéb eszközökbeszerzéséhez, a szirénahálózat fejlesztésére, pláne mérőállomások telepítésére. Pest Megye Önkormányzatának más választóköre van, mint a polgármesternek, így az ő érdekük az, hogy ne a gödieket, hanem hogy az összes pesti települést szolgálják ki. Akkor érezhető a leginkább, hogy nincsenek közvetlen kapcsolatban a helyi lakosokkal, hogy a lakosok hivatalos leveleire csak ritkán, és akkor is csak nagyon hosszú idő után válaszolnak. Ráadásul tagadhatatlan, hogy a politikai szembenállásunk miatt felmerülhet a gyanúja, hogy a lehető legnagyobb arányban a pest megyei önkormányzati többséget is alkotó fideszes településeket támogatják.

2020. november 13-ig kérte Pest Megye, hogy töltsük fel az összes támogatási igényünket, terveinket, amire majd 2021-ben potenciálisan kiírhatják a pályázatokat. Számos megfogalmazott koncepciót, illetve a Samsung bővülésével szükségessé váló ötletet és a fiókban régóta lapuló kész útépítési és egyéb tervet nyújtottunk be, hogy biztosan legyen lehetőségünk a szükséges feladatokra támogatást kapni.

2021-ben egyébként egy másik formátumban kérték ugyanezt az információt, aminek szintén megfeleltünk, de láthatóan nem lett semmi hatása azóta sem, csak azt hallottuk vissza, hogy a Pest Megyei Hivatalban felháborítónak tartották, hogy ennyi mindenre szeretnénk elkölteni azt a pénzt, amit a gödi területekből szerzett Pest Megye Önkormányzata.

2020. végén dr. Szinay József a 28 év gödi jegyzői pályafutása után a közös megegyezéses felmondását kérte, hogy a politikai csatáktól szabadulhasson. Még nem járt le a felmondási ideje, amikor már felvették Pest Megye Önkormányzatához, mint a KGÖ-ért felelős irodavezetőt. Ekkor abban reménykedhettünk, hogy lesz ott valaki, aki tudja, mi kell Gödnek, és segít majd egyengetni az útjainkat.

Az egyik első hivatalos megbeszélésünkön, ami már az új szerepében zajlott, az “Elnök úr nagyon kedvező ajánlatát” prezentálta. Előadta, hogy a Duna út kb. 400 méteres szakaszának felújítását tudják vállalni kb 800 millió forintért (összevonva a gödi utakra, és a településfejlesztési keret “ránk eső részét”), valamint a Nemeskéri út mentén a körforgalomnál 80 millió forint értékű véderdőt terveznek nekünk biztosítani.

Ezzel kapcsolatban kifejtettem, hogy miért fájdalmas ez az egész Gödnek:

• a hiányzó 8 milliárd forintnak csak kb a tizedéhez jutunk így hozzá
• nem szabadon dönthetünk a felhasználásról
• olyan utat újítanak fel, aminek a fenntartása nem is gödi kötelezettség, hanem az államnak a Magyar Közútkezelőn keresztül kellene biztosítania
• ráadásul jogos félelme lesz a lakosoknak, hogy az egész csak a Samsung kamionjainak ellátását akarja biztosítani, amik egyébként időnként most is arra hajtanak keresztül szabálytalanul
•  az Ilka patak feletti híd megerősítése után még nagyobb járműveket ráengedhetnek a felsőgödi főutcára
• a véderdősávot pont olyan szakaszra tervezik, aminek az érintett három városrész közül a két legtöbb panaszt benyújtó semmi hasznát nem élvezi majd.

Következő alkalommal már Elnök úr is megtisztelt minket, és bár azt hittük, a Duna út a keserű pirula, de az csak ekkor érkezett, miután kérdeztük, hogy nem adhatnánk-e be a pályázatunkat mégis más, valóban gödi utakra, ha már a működési hiányunkat nem hajlandóak kompenzálni az elvett adónkból. Az Elnök úr annyit felelt, hogy a működésünket nem fogják támogatni, mert “nem tehetik a rendelet miatt”, amit ők alkottak, és ezen nem is tervez változtatni. De természetesen adjuk be a pályázatunkat, és két fordulóban fogják elbírálni a döntést.

Szinay József hozzátette, hogy megvan az esélye annak, hogy az első fordulóhoz terveztetést kérnek majd (ami ugyebár pénz, idő, ember lekötését jelenti), és a második fordulónál még simán elutasíthatja a pályázatot az illetékes bizottság. Azt javasolta, ne fokozzuk a politikai feszültséget, mert így csak tovább fog nőni a költségvetési hiányunk, és még a Duna út sem kerül felújításra.

Megnyugtattak, hogy az útfelújítást velünk együttműködésben fogják végezni úgy, hogy a híd nem lesz felújítva, hogy ne értse félre senki a szándékukat, mert ők csak a gödiek érdekeit nézik.

Nem sokkal később, miután megkapták a városi terveket a megvalósítás reményében, bejelentették, hogy mégis jó hírük van, mert még több pénzt tudnak a projektre szánni, és cserébe a híd felújítását is bele tudják rakni. De ne aggódjunk, mert innentől kezdve már mindent intéznek, nekünk még az igényeinket sem kell megfogalmaznunk.

Megjegyzem, hogy árbecslést kértünk mi is augusztusban, hogy a mai építkezési árakkal mennyibe kerül egy ilyen beruházás, és a megadott paraméterek szerint 415 millió forint lenne reális.

Megkértem az Elnök urat, hogy fogadjon egy beszélgetésre, mert az a pirula túl keserű, nem győzött meg arról, hogy a lakosok ezt pozitívan fogják fogadni. Mikor megérkeztünk Hlavács Judit alpolgármesterrel az irodájához, kifejezetten kijelentette, hogy csak engem fogad egyedül, Juditnak kint kellett maradnia a váróban.

Ezután bent elmondta, hogy természetesen szembe mehetek a projekttel, kérhetem más utak fejlesztését, de abban az esetben a jövőben a támogatására sem számíthatok, és nehéz lesz a lakosságnak megmagyaráznom, hogy a város polgármestereként miért utasítottam el az
1 milliárd forintos támogatást.

Két lábbal állok a földön, és tudtam, hogy a médiahatalommal szemben tényleg nem tudnám ezt a bonyolult politikai húzásukat megmagyarázni az emberek többségének, és a lakosságnak már rég elege van a viszályokból, fejlődést szeretnének látni. Így arra kértem Elnök urat, hogy legalább a véderdő kiterjesztését fontolja meg, hogy a Hernád közzel szemben lévő útszakaszra is intézzék el.

Sajnos nem hatotta meg Pest Megyét, amikor azt mondtam, hogy szívesen beadjuk a pályázatot, még önrészt is vállalunk, csak hadd valósuljon meg egy olyan kezdeményezés, amit a lakosok kértek, és tényleg őket szolgálja.

Mikor hivatalos levélben érdeklődtem, hogy Pest Megye miért nem ír ki egy pályázatot, vagy a saját területükön végzett eljárás mintájára miért nem folytatja a véderdősítést megbeszéltek szerint az említett szakaszon, annyit felelt Elnök úr nevében a volt jegyzőnk, hogy ennek jogi akadályai vannak. Visszakérdeztem hát, hogy mik azok a jogszabályok, amelyek tiltják ezt, de a válaszban csak az előzőeket ismételték meg. Sehol egy paragrafus, sehol egy jogszabályi hivatkozás…

Nem tudom, hogy vannak a gödiek az egésszel, de én azt érzem, hogy másfél éve olyan döntést hozott a kormány, ami a legrosszabb várakozásokra is rátesz egy lapáttal. Másfél éve nem kell a KGÖ “számos” vállalkozásának se iparűzési, se építmény-, se telekadót fizetnie Gödnek, és egyébként is felezték vagy még jobban csökkentették a rájuk vonatkozó adómértékeket.

Nem csak a Kisfaludy pályázaton nyújtjuk be esélytelenül a 70 milliós igényünket, hogy a pályázat céljának megfelelően a Duna-parti strandjainkat fejlesszük, abból csak Felcsútnak jut másfél milliárd forint a pár éve felújított “árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének” felújítására, aminek köze sincs a pályázat céljához. Ez a narancs megközelítés mindenhol.

Várom a mai lakossági fórumot.