Gödön minden politikus (és ingatlanfejlesztő) a “kertváros jelleggel” kampányol, de valahogy mégis egyre kevesebb a a zöld. Épül a gigagyár, pusztított a vihar, és az évtizedek óta elhanyagolt közterületi fák szükséges vissza- vagy kivágása is borzolja a kedélyeket, de van még egy kockázat: a magántelkek egyre sűrűbb beépítése, ami a fentebb felsoroltaknál is komolyabban veszélyezteti azt a városképet, amit megszoktunk és amiért szeretünk itt élni, vagy amiért sokan ideköltöznek. A jelenlegi képviselő-testület tagjai között teljes a konszenzus, hogy “ezzel tenni kell valamit”, de a településrendezési eszközök módosítása hosszadalmas, legalább két évig tartó eljárás, ráadásul az igazán hatékony változtatások olyan beláthatatlan mértékű anyagi kockázatot jelentenének a városra nézve, amelyet felelősen nem vállalhatunk. Ha ugyanis a meglévő beépítési százalékot csökkentenénk, minden egyes érintett telektulajdonos kártérítési igénnyel élhetne, amit a jelen bírósági gyakorlat szerint biztosan meg is kapna, ráadásul igen bőségesen mérve.
A beköltözésnek nem nagyon lehet gátat vetni – egy év alatt ezer fővel, 5 százalékkal nőtt a lakosság. A kormányzati intézkedések, az otthonteremtést segítő támogatások mind ezt a tendenciát erősítik: az új építésekre lehet csokot, kedvezményes hitelt kapni, és egy budapesti új lakás árából az agglomerációban már házat lehet építeni – Gödön a telekárak miatt leginkább iker- vagy társasházat, de itt van vasútvonal, autópálya, ezért még így is nagyon vonzó cél a kitelepülőknek, ingatlanfejlesztőknek.
Annyira felmentek az árak és megfogyatkoztak az üres építési telkek az új városrészekben, hogy már megéri lebontani a régi kisebb házakat – sajnos leginkább úgy, ha mindjárt két másikat építenek fel a helyükön. Ami mellé még kell kettő (négy) kocsibeálló, 50-100 négyzetméter térkőburkolat, és máris ott tartunk, hogy az eredetileg hatalmas fákkal teli kertben maximum néhány oszlopos tuja fér el a kerítés mellett. Előbb-utóbb pedig nem marad semmi abból a buja zöld kertvárosból, ami idevonzotta az építkezőket. Mert az az igazság, hogy Göd koros fáinak többsége nem a közterületen, az utcai fasorokban vagy a parkokban található, hanem a magántelkeken.
Nehéz a feladat, hogy ezeket megőrizzük, hiszen mindenki azt gondolja, hogy a telkével maga rendelkezhet. A kaputól járda kell a bejárathoz, a kocsi(k)nak fedett beálló, a reggeli kávézáshoz terasz, plusz még burkolt terület a kerti asztalhoz, a grillezőhöz. Így lesz a 20-30 százalékosan beépített telekből olyan kert, ahol egy igazán nagyra növő fára gondolni sem lehet. De még gyepnek sem marad annyi hely, hogy a nyári nagy zivatarok idején a talaj elnyelhesse az esőt, így aztán a víz az utcákon hömpölyög, a mélypontokon lévő balszerencséseknek pedig elönti a kertjét, pincéjét is.
Árnyat adó fák nélkül a kánikulai napokban elviselhetetlen a kert, az utca, felforrósodnak a falak, az aszfalt, csak a klimatizált szobákban lehet kibírni. A légkondik pedig még több energiát fogyasztanak, pörgetve az ördögi kört, amelyben a klímaváltozás okozta szélsőségek keserítik az életünket, újabb egyszerre lezúduló csapadékot és újabb és újabb hőhullámokat hozva, ami miatt még többet hűtjük a lakásainkat… és ezzel a kör bezárult. Hogy lépnünk kell, nem kérdés, de hogyan tehetjük meg? Mi az az intézkedés, korlátozás amit nem csak elvárunk, hogy a többiek betartsanak a város zöldfelületei érdekében, de magunk is hajlandók vagyunk elviselni a saját portánkon? Mennyit vagyunk hajlandók erre áldozni mi magunk?
Sok gödi mondja, hogy legyen kisebbb a beépíthetőség. De vajon támogatná-e a változást, ha a saját ingatlanára is vonatkozik? Ki ne perelné be a várost a kártérítés reményében? Még ha van is ilyen, lenne, aki esetleg több adót is fizetne, hogy teljen a kártérítésekre?
A régi városközpontok védelmében talán megoldás lehetne, ha új beépítésre szánt területeket jelölne ki a város – igenám, de akkor meg a szántókból, erdőkből lesz lakópark, és a környező természetes élőhelyek szűnnek meg, darabolódnak fel. Arról nem is beszélve, hogy ha olcsóbb a telek (mert nem kell bontani), az még jobban felpörgeti a lakosságszám-növekedést, és talán még gyorsabban szükség lesz további óvodai, iskolai férőhelyekre, orvosi rendelőre…
Lehetne szigorítani a fakivágások engedélyezését, de gondoljunk bele, ha a mi telkünkön van útban az a fa. Szankcionálja a város a fakivágásokat a magántelkeken is? Mennyire? Legyen kötelező minden telekre egy (két, három) nagy fát ültetni? A sajátunkra is?
Arról nem is beszélve, hányan panaszkodnak a szomszéd fájára – ami szemetel, árnyékol, neadjisten veszélyeztet(het)i a garázst, a házat.
Nehéz kérdések ezek. Gödön régóta engedélyköteles a dió- és a fenyőfák kivágása, saját telken belül is. A március óta hatályos új környezetvédelmi rendelet ennél tovább ment, ma már minden 40 cm törzskörméretűnél nagyobb fa kivágásához engedélyt kell kérni.
Folytatjuk a jó gyakorlatot, hogy az önkormányzattól lehet csemetéket igényelni az utcákra, és idén már cserjéket is lehet kérni. Sajnos sok utca eleve keskeny, és még a légvezetékek is korlátozzák a kialakítható fasorok magasságát. Pótoljuk a viharban kidőlt közterületi fákat, és a sajnálatosan kivágandó idős, beteg, veszélyes példányokat, de látszik, hogy a közterületi telepítés, védelem nem elég. Ha több ház épül, sűrűbben, a fáknak nem marad hely.
Pontosan még nem tudjuk, milyen lehetőségeink vannak, de a képviselő-testület azzal bízta meg a főépítészt, hogy dolgozzon ki egy olyan átfogó HÉSZ-módosítást (a Településszerkezeti Tervhez egyelőre nem nyúlva) amely valamiképpen megakadályozza, hogy többlakásos társasházak nőjenek ki a régi kis épületek helyén, a nagy telkeket megosztva pedig olyan beépítések keletkezzenek, ahol már egyáltalán nem is férnek el fák a kertekben. A kötelező zöldfelület megnövelésével, a településképi rendelet módosításával is lehet kezdeni valamit, de ez is hosszú folyamat a törvényi szabályozások miatt. Még az is eszünkbe jutott, hogy az adózás megváltoztatásával tegyük kevésbé vonzóvá a társasházak építését, de erre sajnos nincs lehetőség. A feladat, mint látszik, egyáltalán nem könnyű, de nekiláttunk.
Önök mit gondolnak, milyen ötleteik vannak?
Göd hangja 
Javaslataim: 1/ telek megosztás esetén a beépíthető minimális telekméret megnövelésével a beépíthetőség mérete, és a gerincmagasság változatlansága esetén sem épülhetnek giga méretű házak, Új építési telek parcellázását nem folytatnám, 2/ egyetértve a zöldfelület, ezen belül a fák megőrzésével, számuk növelésével egyidejűleg a zöld hulladék rendszeres folyamatos és ingyenes elszállításával érhető el eredmény, 3/ a kocsibeállók számának és fedésének tiltását az utcák szűk keresztmetszete okán nem látom realitásnak,
KedvelésKedvelés
Nem tudom, de két év sok idő, annyi időnk nincs. Valamit lépni kell, és nem félősen. Nem tudom, mi perelhető, mi nem, ki tud perelni egyáltalán, de szerintem a szigorúbb ellenőrzés is már sokat számítana. Jól tudom például, hogy a térkövezés sem számít már bele a kötelezően beépítetlenül maradó zöldterületbe? Mert ezeken már sokan megbuknának – és akkor a büntetésekből lehetne a fedezni a pereket akár, vagy nemtom… De jelenleg az építtetők csak macska-egér játékot játszanak az önkormányzattal, a szabályokkal, és ennek Göd issza meg a levét…
KedvelésKedvelés
Jelezném,hogy a Kerek erdő utca mögötti erdősáv 2007 óta beültetési kötelezettséggel ellátott területe,5m-es erdősáv a mai napig NEM LETT rendezve. A vállalkozók kivágtak ugy kb 400 fát. Több,mint 40 érintett lakos aláírásával kérte az ÖK-ot 2019 Júniusában (drszinay), hogy ezt a mulasztást pótolja – a mai napig nem történt semmi.
KedvelésKedvelés
Ezek fontos megàllapítàsok, beszélnünk kell róluk!
Kèrdèsem volna:
1. Ki adja ki az èpítèsi engedélyeket? Úgy èrtem, milyen intèzmèny? Ha nem a helyi Önkormànyzat osztàlya,akkor a helyi èrdekek vèdelmère milyen lehetösèg van mèg?
2. Mely hatósàg/szervezet adja ki az èpítèsi engedèlyeket? Ès ha màr kiadja, milyen minöségbiztosítàsi -ès tanusítàsi alapadatokra tàmaszkodva adja ki azokat?
3. Ha az àtvevö az engedèlyektöl eltèrö megvalósítàst tapasztal, bírsàgol-e? Bontat-e? Hovà folyik be a bírsàg összege? Megemelhetö-e a bírsàg összege annyira, hogy elrettentö ereje legyen?
A befektetöi hozzààllàs tönkreteszi nemcsak a gödi ingatlanpiacot azzal, hogy nevetve kifizeti egy csalàdi hàzas telek is egy nagyobb üres telekèrt, tudva, hogy 2-4 lakàsos tàrsashàzat èpítve böven kigazdàlkodja majd, de ezzel kiszorítja a piacról azokat a vevöket, akik èppenhogy a vàros èrdekèt szolgàló egylakàsos hàzakat èpítenèk maguknak. Èpp mint az invàzív növènyek az öshonosakat.
Az extraprofitra èpítök lelkesedèse talàn csillapítható lenne egy “együtt sírunk-együtt nevetünk” megközelítèssel: az egysègnyi telekre jutó lakàsszàm növelèse markáns, szabad szemmel is jól làtható összegü infrastruktura-fejlesztèsi díj kivetèsèt vonhatnà maga után… pèldàul.
KedvelésKedvelés
Javítàs: a fenti 2. pontban nem építèsi hanem lakhatàsi engedèly èrtendö!
KedvelésKedvelés
Javaslat: a város hatósági osztályának hatósági drón, ami légifotókat készít, amivel a személyes ellenőrzésre ki lehet választani a gyanús helyeket.
Viszonylag kis befektetéssel sok munkát spórolhat meg, hatékonnyá teheti a beépítettség ellenőrzését, és jó eséllyeé voszyonlag rövid idő alatt meghozza az árát a több kiszabott bírságból? Bár nem a bírság a lényeg, hanem a megmentett zöldterület….
KedvelésKedvelés
Sajnos manapság már az emberek nagyobb részét leginkább a pénzzel lehet “megfogni”!
Szerintem Göd lehetne az egyik leggazdagabb önkormányzat (tekintsünk most el a lenyúlt samsungpénztől), ha a maga által hozott határozatokat betartatná – azaz ellenőrizne és bírságolna, de mivel ez politikailag nem kifizetődő (főleg választások előtt – sem ), ezt soha nem lépik meg.
Marad a másik lehetőség, valamilyen módon jutalmazni azon elvetemülteket, akik a hatalmas nyomás ellenére sem hajlandóak eladni a még meglévő nagyméretű telkeiket az un.ingatlanfejlesztőknek. Jellemzője még ezen nagyméretű telkeknek a szinte 0 térkő, hatalmas – többnyire nem gyom vagy invazív – fák. Majd mindegyik telken komposztálnak, hiszen egyrészt van rá hely, másrészt a rengeteg lomb elszállítása nem kevés pénzbe kerülne. Majd mindegyik telken megoldott az esővíz saját területen belüli elvezetése – sőt sok ilyen telken kénytelen kelletlen el kell tűrni a szabályok betartása nélkül építkezett tágabb-szűkebb szomszédságból és/vagy önkormányzati területről származó ezt-azt – hiszen az önkormányzat nem kötelezi a szabályok betartására a beépítőket, mivel sok esetben maga sem tartja be azokat (bár nem jelen önkormi sara, de szép példa erre a Török Ignác utcai un.toronyház esete a parkolóival, parkolói számával és a közterület (járda és a néhai esővízelvezető árok) annektálásával.
Szép dolog, hogy a 40cm-nél nagyobb körméretű fákat nem lehet kivágni – és mi légyen akkor, ha egy megművelt kert 50-60-100 éves mézelő és termést adó fáit, bokrait teszik tönkre a régebbi vagy újabb szomszédság által szabálytalanul elültetett, pillanatok alatt hatalmasra növő, szinte kiírthatatlan gyomfák, leylandiak? Hiszen az új betelepülők legfőbb jelszava az “intimitás”, azaz az ő térköves minikertjükbe ne lásson be senki, ám ők zavartalanul láthassanak be a “mediterrántípusú” emeletéről a szomszéd zöld kertjébe, elvégre nagyfás zöldövezetért fizettek vagy mifene?!
Tehát szerintem valamilyen adókedvezményt kellene kitalálni, akár több lépcsőset kertmérettől függően – azoknak, akik nem adják el, aprózzák fel a kertjeiket minilakótelepeknek. Bár a telkekért kínált soktízmilliókhoz képest az csak aprópénz lenne, de legalább jelezne valamit…
KedvelésKedvelés
Zuglóban járva, sok házat láttam, aminek bejáratánál a -Védelem alatt áll.- Felirat van táblán kihelyezve, az Önkormányzat által. Ezek a házak, műemlékké nyilvánított századfordulós vagy kicsit fiatalabb épületek. Amik itt Gödön, egyenlőre még szép számban vannak és némelyik valóban nagy telekkel rendelkezik. Mindíg nagyon aggódom, amikor eladásra kerül egy-egy ilyen csodálatos ház, hogy vajon milyen sorsa lesz? Olyan emberek találnak rá, akik szeretni szépíteni fogják, megóvják, vagy megy a teherautó és néhány nap alatt eltűnik a fáival, cserjéivel és egész múltjával együtt, hogy pár hónap alatt lelketlen sematikus tucat ikerház együttes álljon rajta. Példa erre Beck Ö. Fülöp háza a József Attila utcában. A mesebeli ház ősfás, hatalmas kert helyén ma, 2 ikerház áll 4 lakással. Semmi nem maradt meg a kertből. Egy fűszál sem. Azon is érdemes elgondolkodni- teret tudtak elnevezni Róla, de a házát meg sem próbálták megmenteni. Szomorú.
KedvelésKedvelés
Már az előző önkormányzatok is sokat tettek ennek érdekében, csak folytatni kellene. A volt PM kijelentette, hogy nem lesz további telekmegosztás és sokat is tett az érdekében. Állítólag egyes ökoszervezetek is figyelik, lefényképezi a telkeket eladás előtt és az építkezés után.
Ezzel szemben elszörnyűlködve látjuk, hogy egyes vállalkozó(k) nap, mint nap, háborítatlanul abból jutnak hozzá extrapofithoz, hogy zsinórban megvesznek normál telkes házakat. Letarolják a növényeket, megosztják a telket és még egy házat húznak rá. Eladják a két házat a kitelepülő igencsak nem a természetközi állapothoz hozzá szokott Pestieknek, akiknek eszük ágában sincs pótolni a növényeket. Számos példát tudok mutatni a közvetlen környezetemben is.
Lassan nem lesz az telkeken fa. A Google jóvoltában felülről megnézve elszörnyülködve látom, hogy lassan egy oázisnak látszik a házam környéke, mert körülöttem lassan mind letarolják a fákat.
Én úgy látom, hogy első sorban az eddigi előírások betartatásának az ellenőrzés szankcionálás teljes hiánya miatt lett ilyen égető a probléma.
Ha tényleg tenni akar valamit a jelenlegi testület ezzel kellene kezdeni, és ezzel párhuzamosan előírások szigorításokkal is foglalkozni kellene.
KedvelésKedvelés
Mivel szinte naponta látni, olvasni, hallani a kül.hírekben, hogy nagy fák dőltek, zúztak, törtek, etc. lényegében egy nagy hisztériakeltés folyik a nagyobb fák ellen, ezért sokan Gödökön is óvatosságból (kényelemből) inkább kivágatták-kivágatják a nagyobb méretű fáikat, mert egy esetleges dőlés okozta kártérítést nem tudnak, akarnak, mernek bevállalni, a hatalmas fák sérüléseit, kezelését pedig nem tudják vállalni, mert olyan drága egy emelőkosaras autóval a “gyógyítás”. Ebben is valamilyen segítséget kellene nyújtania az önkorminak esetleg, kedvezményesen megoldani, ha valaki vállalja, hogy nem metélteti ki a hatalmas fáit.
Tudom ez sok pénzbe kerül, de kérem, tegyenek csak egyetlen kis sétát a jó gazda gondosságával és szemével a faluban és egyből összejönne annyi bírságpénz, amennyiből sok mindent meg lehetne oldani…(pl.nagyon-nagyon sokak szemét csípi az, ami a Jávorka utca végén, a sétányon álló hatalmas nyárfával történt tavaly a vihar után. Sértetlenül átvászelte a légzuhatagot, tartotta rezzenéstelenül a rádőlt hatalmas fenyőt, majd 10 nap múlva egyszercsak hipp-hopp kivágatódott!!!)
Mert úgy egyszerűbb volt lebontani a rádőlt fenyőt. Ezért mekkora büntit kapott bárki is? Kiszámította egy hozzáértő honfi, hogy kb. 700ezer és 1 milka közötti bírságot lehetne kiszabni ezért az egy fáért! Senkit, de senkit nem érdekelt és érdekel az önkormitól, hiszen csak egy sz@ros fa – na, kb. ennyire komolyak a szándékaik a többi felvetett probléma esetében is.
KedvelésKedvelés
Kedves Olga. A javaslat (támogatni a fagyógyítást) nagyon tetszik, ha nem lenne üres a kassza, azonnal javasolnám, de így is körüljárjuk, mi lehet a megoldás.
Ami a nyárfát illeti, én elhiszem a szakembereknek, hogy megdőlt, és ha egy többtonnás fa kimozdul, azt nem nagyon lehet megállítani. Nem értek hozzá, nem tehetek mást. Nem igaz, hogy senkit nem érdekelt, végigkérdeztük, nem lehet-e rögzíteni, csak visszavágni, bármi egyebet. Nem állok le vitatkozni egy tájépítésszel és egy favizsgálóval az ő szakmájukról, mint ahogy nem támad
KedvelésKedvelés
Kedves Olga. A javaslat (támogatni a fagyógyítást) nagyon tetszik, ha nem lenne üres a kassza, azonnal javasolnám, de így is körüljárjuk, mi lehet a megoldás.
Ami a nyárfát illeti, én elhiszem a szakembereknek, hogy megdőlt, és ha egy többtonnás fa kimozdul, azt nem nagyon lehet megállítani. Nem értek hozzá, nem tehetek mást. Nem igaz, hogy senkit nem érdekelt, végigkérdeztük, nem lehet-e rögzíteni, csak visszavágni, bármi egyebet. Nem állok le vitatkozni egy tájépítésszel és egy favizsgálóval az ő szakmájukról, mint ahogy ők sem tudnak meggyőzni engem, hogy hogyan kell helyesen írni, hogy településszerkezetiterv-módosítás. 🙂
KedvelésKedvelés
Kedves Judit!
Nem vagyok “faszaki”, ált. hinni szoktam szakértőknek, de megpróbálom közben használni a tapasztalataimat, józan eszemet és a szememet is. A Jávorka végi hatalmas nyárfa gyökérzete – ha egy picit is megdőlt volna- nem kicsit, hanem nagyon megemelte volna valamely irányban a földet, partoldalt, térköves járdát, kerítésalapot, kénköves ménkűt. Ennek a fának egyetlen egy bűne volt, nem hagyta kidőlni a nagy fenyőt, amelynek a lebontása alpintechnikával sokba került volna. Olcsóbb volt metélni – sajnos megint győzött Mammon.
Többen hiányolják (köztük én is), hogy soha nem tudjuk pontosan, ki vagy kik azok a nagyon szakértők, hol olvashatóak szakvéleményeik, amelyekre rendszeresen hivatkozva legitimitálnak tarolásokat kies gyárvárosunkban? Mennyibe kerülnek ezek nekünk?
Örülök, hogy tetszik a javaslatom, a pénzszerzésre pedig továbbra is csak azt tudnám javasolni, tessenek betartatni a helyi rendeleteket, határozatokat és ahol ez hibádzik, ott bírságolni – s lőn lóvé:)
KedvelésKedvelés
Kell ide még több lakos ilyen áron? Nem lehetne olyan szabályt hozni mint régen némelyik balatoni városban, hogy csak az vehet ott telket, ingatlant aki már ott lakik x éve? Vagy pl ha megveszi akkor még pár évig nem adhatja el?
KedvelésKedvelés
Nem teljesen értem az Önkormányzat hozzáállását, félelmeit. AZONNAL módosítani kell a HÉSZ-t, szigorítva a beépíthetőséget, lakásszámot a meghatározott övezetekre, és onnatól kezdve LEGÁLISAN nem épülhet társasház családi házas övezetbe. Persze a minimális telekméretet is rögtön meg kell szigorítani, ugyanis ezzel is ki lehetne játszani a szabályokat.
Sajnos ott, ahol már van építési engedély / tudmosulvételi, tényleg nehéz mit lépni jogilag (és politikailag – mert gondolom mindenre vágyik a PM, csak ilyen tapusú sajtóhírekre nem), nehéz felszámolni a meglévő állapotokat.
Javaslom az utolsó bekezdésben említett megbízás végrehajtását egy picit “felpörgetni”.
KedvelésKedvelés
Az a baj, hogy az AZONNAL-nak is van egy jogszabályban meghatározott minimális átfutási ideje. Véleményeztetni ezzel, x hónap, azzal, másik x hónap. Meg hát érdemes jól megcsinálni, ha már, és az is időbe telik. Településtervező is kell hozzá, azt szabályos beszerzéssel kell kiválasztani. Meg ilyenek. De olyan gyorsan csináljuk, amennyire csak lehetséges.
KedvelésKedvelés