Komposztálni kötelező?

Most, hogy elkészült az első, kísérleti közösségi komposztálónk Gödön, és nemsokára kikerülnek a következők is, muszáj arról írnom, hogy miért kell komposztálni. Nem “lehet”, vagy “jó lenne”, hanem egyszerűen elkerülhetetlen, hogy megbarátkozzunk azzal, hogy kertünk egy-két négyzetméterét erre a célra áldozzuk – a kiszáradó tavak, megáradt folyók által elmosott városok, erdő- és bozóttüzekben felperzselt üdülőhelyek képei láttán egyszerűen nem lehet kérdés, hogy mindent meg kell tennünk környezetünk (vagy még inkább saját magunk) érdekében. Nehéz feladatnak tűnik, pedig nem az.

Nekem persze könnyű, mert amióta az eszemet tudom, komposztálunk, az első ilyen “létesítményt” anyukám építette a kertünkbe, bontott téglából. Akkoriban szabadon lehetett Gödön avart égetni az év bármelyik napján, de ő egyszerűen utált volna a füstölgő kupacok mellett álldogálni, és egyébként is érdekelte minden új módszer (a 90-es évek végétől fogva Gertrud Franck könyve, Az öngyógyító kiskert módszerét követve társított növényeket, mulcsozott, vetésforgózott).

Rengeteg információt találni a neten a komposztálásról, módszerekről, rétegzésről, edényekről, segédanyagokról, forgatásról, arról, hogy mit lehet és mit nem beletenni – bevallom, én a legegyszerűbb módszert követem. Műanyag komposztálót használok, felül mindent beledobok, alul pedig kiszedem – sosem forgatom, sosem locsolom, sosem veszek/teszek bele “startert”, “gyorsítót” vagy gilisztát. Persze az fontos, hogy mi megy bele, (és néha az is, hogy egyszerre mennyi), de tényleg nem bonyolítom agyon a dolgot. Ősszel ugyan nem elég a négy edénynyi kapacitás, ezért a mogyoróbokrok alján kupacba hordom a faleveleket, de aztán tavasszal-kora nyáron ezeket az addigra alaposan összeesett kupacokat is elnyelik a komposztsilók, és ugyan azóta is folyamatosan hordom rájuk az anyagot, mostanra a június elején szó szerint csordultig töltött komposztálók félig vannak csak. Ősszel majd kiásom az aljáról az “elkészült” részt (a többi előzékenyen fennakad, amíg kotorászok alul, aztán pedig a helyére zuhan), a maradékra pedig jöhet újra a falevél. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a fűkaszálékot nem komposztálom, hanem maximum 10 cm magasan elterítem a veteményen és a bokrok alatt. Így egyszerre javítja a talajt és spórolja meg nekem a gyomlálást – ráadásul szerintem még jól is néz ki. Túl vastag rétegben berohadna és megbüdösödne a komposztálóban – de kiszárítva egyébként a fű is korlátlan mennyiségben betehető.

Nyírott fű mulcs a málnahajtás alatt. Gyomlálás, talajjavítás, fűkaszálék-elhelyezés kipipálva. Frissen 10 cm vastagságban elterítve nem rohad.

Ugyanakkor megértem, hogy sokan idegenkednek a komposztálástól. Csúnya, büdös, nincs rá hely, vonzza a patkányokat – azt hiszem ezek a leggyakoribb ellenérvek. Noha a komposztáló ritkán a kert dísze – azért vannak rá sikeres próbálkozások -, és tényleg elfoglal valamennyi helyet, ha nem rontjuk el, egyáltalán nincs szaga, és nem vonz semmilyen kártevőt sem.

Ha elszállíttatjuk, akkor a falomb, a fű, a gyom, a zöldség- és gyümölcshéj zöldHULLADÉK, amit ártalmatlanítani kell, ha viszont komposztáljuk, akkor hasznos tápanyaggá válik kertünk növényei számára. Szóval a hátrányok eltörpülnek az előnyök mellett. És ugyan a komposztálás során ugyanúgy szén-dioxid keletkezik, mint bármilyen égésnél, azért a karbonlábnyomunk igenis csökken, ha helyben kezeljük a zöldhulladékot ahelyett, hogy kukásautókkal furikáztatnánk a lerakóba.

Az áráról nem is beszélve. Évi 12 zöldhulladék-elszállítás költségét a szemétdíj elvileg tartalmazza, a gyakorlatban azonban a rezsicsökkentés és a hulladékszállítási rendszer fideszes átalakítása miatt a költségek és a díjak egyáltalán nincsenek egymással összhangban, a különbözetet az önkormányzat kénytelen fizetni. Mint ahogy a lerakóba ingyenesen kivitt zöldhulladék begyűjtési, szállítási és ártalmatlanítási díját is – tonnánként jelenleg 17 ezer forintot.
2017 előtt a zöldhulladék-lerakóban fizetés ellenében lehetett leadni a zsákokat – abban az évben 594 tonna volt az összes beszállított mennyiség, ami 2020-ra, folyamatos növekedéssel elérte a 2206 tonnát. Ez azt jelenti, hogy mi, gödiek 37,5 millió forintot költöttünk e célra – aminek pedig rengeteg helye volna máshol, út- és járdaépítéstől közterületgondozásig, közintézményektől az óvodákig, civilek támogatásától közösségi rendezvényekig.

Nézzék meg a közösségi komposztálókat, tájékozódjanak, kérjenek segítséget a Gödi ÖkoKlub önkénteseitől, és tegyünk együtt egy zöldebb, környezetbarátabb városért!

Komposztálni kötelező?” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Judit, véleményem szerint, ha valaki csak belerakja a kerti hulladékot abba a szellős komposztálóba, ami az első képsorozatodban látszik, akkor abban még egy év múlva is az csak lengedezni fog. Láttam ilyen példát Gödön sok helyen. Például most itt a Babits utca-Béke ut sarkán, ahol a frissen kiköltözött városiak próbálkoztak így.
    Nálad valószínűleg azért lehetett több műveletet kihagyni, mert Anyukádtól egy jól előkészített kertet örököltél.
    Szvsz inkább a sikertelenség veszi el az emberek kedvét Gödön a komposztálástól. Én is így kezdtem. Egyszer akkor még pesti lakosként a virágcserepek földjének felfrissítéséhez vettem egy kis cofunát. A maradékot ráöntöttem a gödi telkemen gyűjtögetett komposztra.
    Egy borongós, esős hét múlva gazból, fűnyesedékből álló halom azon része, amelyre a cofuna került úgy nézett ki, mintha leforrázták volna. Döbbentem nézegettem, majd kiderült, hogy nem volt ott forrázás, csak el kezdtek dolgozni a mikróbák, amelyek addig teljesen hiányoztak a talajból.
    Ezután évek alatt gyűjtöttem a tapasztalatokat, hozzáolvasva némi irodalmat írtam a cikkeimben olyan módszereket, amivel még a kedvezőtlen gödi homokos, humusz és élet nélküli, 5 aranykoronás talajokon is sikert lehet elérni. Pont az eredmény érdekében .

    Kedvelés

    1. Kedves Laci!
      A szellős komposztáló (amit anno kedvezményesen lehetett vásárolni a TESZ-nél) nekem sem vált be annyira, ez tény.
      De műanyagból vadi újakat is kezdtem, és egy másik, nem örökölt kertben is nekiláttam. Illetve a kupacba hordott avar mindenfajta keret nélkül is elkomposztálódik nálam egy év alatt.
      Nagyon remélem, hogy előbb-utóbb megérkezik az a 2000 db komposztáló, amit még egy 2017-es pályázaton nyert a város, és amikor azokat kiosztjuk, akkor szeretnék hozzá valami útmutató füzetkét is adni. Örömmel veszek hozzá minden konkrét, helyi tapasztalatot!
      A cikkeidet hol keressem?

      Kedvelés

  2. Igy hirtelen a GK-ben több cikkem is megjelent a témakörben pl. “Gyakorlati tanácsok komposztáláshoz, avagy a jó komposzt készítésének receptje” címmel közölt írás jut eszemben. De szerepeltem a MTV környezetvédelmi műsorában is. A Gödi Kertberátok oldalon is közöltem a témáról írásokat.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s