A szúnyogok

Mivel szabadtéri estéinket, időnként a nappali árnyékban tartózkodást is kellemetlenné teszik a csípőszúnyogok, és az évek során hozzászoktunk, hogy repülőgépről kiszórt vegyszerekkel irtsuk a kellemetlen rovarokat, sokan már el sem tudjuk képzelni, hogy másképp is lehetne. Pedig az irtás (hivatalos nevén a szúnyoggyérítés) sosem tudja teljesen megoldani a problémánkat, elpusztít rengeteg hasznos rovart, megfosztja táplálékuktól a fecskéket, denevéreket, békákat, és valójában önmagunkat is mérgezzük vele. A biológiai gyérítés – a Dunakeszi kistérségnek és a Katasztrófavédelemnek is dolgozó szakértő elmondása alapján – Göd természeti adottságai mellett, a jelenleg rendelkezésre álló technológiával és anyagi forrással számolva gyakorlatilag értelmetlen. A környezetbarát megoldás az egyéni védekezés lehetne – szúnyogriasztó folyadékok, füstölők, szúnyogháló az ablakokon. Ha ez nem elfogadható a többség számára, marad a vegyszeres gyérítés, a „füstölő autók” naplemente után, a rovarok válogatás nélküli tömeges elpusztítása, ennek minden természeti következményével, és persze saját magunk mérgezésével együtt.

Photo by Jimmy Chan on Pexels.com

A biológiai eljárás, amelynek során a Baccilus thuringiensis toxinját juttatják ki megfelelő időben azokba a tócsákba, vízfelületekbe, amelyben a szúnyoglárvák tenyésznek, 80%-os hatékonyságú, és állandó szakértői munkára (a szúnyogbölcsők feltérképezésére és folyamatos vizsgálatára) van hozzá szükség. Emellett problémás a hatóanyag célhoz érése – repülőről folyékony formában csak szántók, mezők területén használható. Erdők esetében a folyadék fennakadna a leveleken, itt granulátumként szórható, de az is nagyon kis hatékonysággal éri el a szúnyogtenyészetként szolgáló vizeket. Gépjárművel az utaktól maximum 15 m-es távolságra lehet kijuttatni az anyagot, háti permetezővel való célba juttatása pedig elképesztően élőmunkaigényes. Bár az élőhelytérkép elkészült, mivel Gödöt keletről szinte teljes hosszában ártéri erdő határolja, a szakértők szerint a biológiai módszer nálunk gyakorlatilag nem jöhet szóba.

A szúnyoggyérítést országosan a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, helyben a Dunakeszi Kistérség végzi – mindkét esetben Gödnek csak a vasút és a Duna közötti területén, napnyugta után, úgynevezett „melegködös eljárással”, az utcákon végighaladó speciális gépjárművel juttatják ki a Deltasect Plus 1,2 ULV rovarirtószert. Ugyanezzel az eljárással a város költségén tudunk kiegészítő gyérítést megrendelni a további városrészekre, alkalmanként csaknem 800 ezer forintos költséggel. A központilag elrendelt irtásról a szakértői vélemények alapján döntenek, a tervezett gyérítésekről, a technológiáról, a közreműködőkről a szervezet honlapján lehet tájékozódni. A kistérség 2021-re egy biológiai és 4 alkalommal kémiai gyérítésre szerződött a Pannónia Központ Kft-vel. A cég szakértője ugyanakkor elmondta, a biológiai eljárást, mivel tulajdonképpen értelmetlen pénzkidobás lenne, itt nem is alkalmazzák.

A kémiai gyérítés során használt szer hatóanyaga a deltamethrin, egy rovarölő hatású, szintetikus piretrin (piretroid) vegyület. A kijuttatott mennyiségben melegvérű állatokra nem veszélyes, de belélegezve és lenyelve mérgező.  Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat. Egyes balatoni halpusztulásokat a szúnyoggyérítés rovására írnak a szakemberek, mivel az elhullott állatokon kopoltyúján kimutatták a deltamethrint. A rovarokat – a hasznosakat is – válogatás nélkül elpusztítja, ezért is feladata a települési jegyzőknek, hogy figyelmeztessék a méhészeket a tervezett szúnyoggyérítés előtt. Ráadásul a kutatások szerint a gyérítések során elpusztult rovaroknak mindössze 0,1-2%-a szúnyog.

Ha pedig egy ideig nincs szúnyog, rovar, akkor a velük táplálkozó állatok, fecskék, denevérek is éheznek, következésképpen ritkulnak – aminek következménye pedig hosszú távon a még több szúnyog lesz, ördögi körbe zárva az egész folyamatot.

Én, szívem szerint, egyáltalán nem támogatnám a kémiai szúnyoggyérítést Gödön, akkor sem, ha a biológia módszereket nem tudjuk alkalmazni helyettük. Kicsit abszurd a felvetés, de talán olcsóbban, és mindenképp környezetbarátabban jönnénk ki, ha inkább minden gödinek vásárolnánk szúnyogriasztó sprét és füstölőket. Ugyanakkor látom, hallom, milyen erős elvárás az önkormányzat felé a szúnyogirtás, úgyhogy idén időben utánajártam mindennek. Mostanra lezajlott a gödi beszerzési eljárás, bármikor meg lehet rendelni a kiegészítő gyérítést, és a központi, illetve a kistérségi tervezett időpontok, valamint a megfelelő kontaktszemélyek elérhetősége is rendelkezésre áll. (A Dunakeszi kistérség idei tervezett irtási időpontjai: június 23., pótnapok: június 24–25.; július 28., pótnapok: július 29-30.; augusztus 17., pótnapok: augusztus 18-19.; szeptember eleje) Mivel június 15-én (pótnapok: 16, 17) központi (katasztrófavédelmi) szervezésű gyérítést rendeltek el, ezek az időpontok bizonyosan változni fognak.

A szúnyogirtás természetvédelmi kockázatairól és a védekezési lehetőségekről a Magyar Madártani Egyesület honlapján lehet olvasni további hasznos részleteket. A biológiai gyérítésről a Pannónia Központ Kft. oldalán is sok információ található meg.
Az ANTSZ tájékoztatót készített arról, mi mit tehetünk a szúnyogok szaporodásának megakadályozására:

Készítettem egy kérdőívet – Önök mit gondolnak a szúnyogirtásról?
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd4JM29WM7NWE0MBcZelHOuQTWdrvguu6AvcsTYAqtJPkdfvg/viewform?usp=sf_link

One thought on “A szúnyogok

  1. Kedves Mindenki!
    Nem vitatkozni akarok, sem ellenkezni, de:
    Bár teljesen egyetértek azzal, hogy a vegyszeres irtás környezetterhelő, és azt is tudom, hogy élővíz (pláne a Duna, ami egy gyönyörű, nagy folyó) mellett lakás velejárója az ember számára kellemetlen csípést okozó különféle élőlény, így a szúnyog is, mégis a ritkítás pártján vagyok több okból is:
    A javasolt természetes védekezést ugyanis nagyon nehezen vagy néha lehetetlen megvalósítani: garázs ajtóra nem lehet szúnyoghálót tenni, az öntözéshez az álott víz, vagy összegyűjtött csapadékvíz alkalmas, a kertes házakhoz általában tartozik melléképítmény, kerti tároló (csúnya névvel sufni), a komposztálók szintén lehetnek szúnyogkeltetők. Én úgy gondolom, egy vízközeli kertben a szúnyogok számát ilyen módszerekkel nem igazán lehet csökkenteni.
    Úgy, hogy elveimmel ellentétesen, de örülök az időnkénti, és hangsúlyozom időnkénti későesti vegyszeres ritkításnak, mert riasztó folyadék, elektromos párologtató ellenére az esti kertben hűsölés szinte lehetetlen, amikor már nagyon elszaporodtak a szúnyogok.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) Pál Katalin bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s