A szúnyogok

Mivel szabadtéri estéinket, időnként a nappali árnyékban tartózkodást is kellemetlenné teszik a csípőszúnyogok, és az évek során hozzászoktunk, hogy repülőgépről kiszórt vegyszerekkel irtsuk a kellemetlen rovarokat, sokan már el sem tudjuk képzelni, hogy másképp is lehetne. Pedig az irtás (hivatalos nevén a szúnyoggyérítés) sosem tudja teljesen megoldani a problémánkat, elpusztít rengeteg hasznos rovart, megfosztja táplálékuktól a fecskéket, denevéreket, békákat, és valójában önmagunkat is mérgezzük vele. A biológiai gyérítés – a Dunakeszi kistérségnek és a Katasztrófavédelemnek is dolgozó szakértő elmondása alapján – Göd természeti adottságai mellett, a jelenleg rendelkezésre álló technológiával és anyagi forrással számolva gyakorlatilag értelmetlen. A környezetbarát megoldás az egyéni védekezés lehetne – szúnyogriasztó folyadékok, füstölők, szúnyogháló az ablakokon. Ha ez nem elfogadható a többség számára, marad a vegyszeres gyérítés, a „füstölő autók” naplemente után, a rovarok válogatás nélküli tömeges elpusztítása, ennek minden természeti következményével, és persze saját magunk mérgezésével együtt.

A biológiai eljárás, amelynek során a Baccilus thuringiensis toxinját juttatják ki megfelelő időben azokba a tócsákba, vízfelületekbe, amelyben a szúnyoglárvák tenyésznek, 80%-os hatékonyságú, és állandó szakértői munkára (a szúnyogbölcsők feltérképezésére és folyamatos vizsgálatára) van hozzá szükség. Emellett problémás a hatóanyag célhoz érése – repülőről folyékony formában csak szántók, mezők területén használható. Erdők esetében a folyadék fennakadna a leveleken, itt granulátumként szórható, de az is nagyon kis hatékonysággal éri el a szúnyogtenyészetként szolgáló vizeket. Gépjárművel az utaktól maximum 15 m-es távolságra lehet kijuttatni az anyagot, háti permetezővel való célba juttatása pedig elképesztően élőmunkaigényes. Bár az élőhelytérkép elkészült, mivel Gödöt keletről szinte teljes hosszában ártéri erdő határolja, a szakértők szerint a biológiai módszer nálunk gyakorlatilag nem jöhet szóba.

A szúnyoggyérítést országosan a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, helyben a Dunakeszi Kistérség végzi – mindkét esetben Gödnek csak a vasút és a Duna közötti területén, napnyugta után, úgynevezett „melegködös eljárással”, az utcákon végighaladó speciális gépjárművel juttatják ki a Deltasect Plus 1,2 ULV rovarirtószert. Ugyanezzel az eljárással a város költségén tudunk kiegészítő gyérítést megrendelni a további városrészekre, alkalmanként csaknem 800 ezer forintos költséggel. A központilag elrendelt irtásról a szakértői vélemények alapján döntenek, a tervezett gyérítésekről, a technológiáról, a közreműködőkről a szervezet honlapján lehet tájékozódni. A kistérség 2021-re egy biológiai és 4 alkalommal kémiai gyérítésre szerződött a Pannónia Központ Kft-vel. A cég szakértője ugyanakkor elmondta, a biológiai eljárást, mivel tulajdonképpen értelmetlen pénzkidobás lenne, itt nem is alkalmazzák.

A kémiai gyérítés során használt szer hatóanyaga a deltamethrin, egy rovarölő hatású, szintetikus piretrin (piretroid) vegyület. A kijuttatott mennyiségben melegvérű állatokra nem veszélyes, de belélegezve és lenyelve mérgező.  Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat. Egyes balatoni halpusztulásokat a szúnyoggyérítés rovására írnak a szakemberek, mivel az elhullott állatokon kopoltyúján kimutatták a deltamethrint. A rovarokat – a hasznosakat is – válogatás nélkül elpusztítja, ezért is feladata a települési jegyzőknek, hogy figyelmeztessék a méhészeket a tervezett szúnyoggyérítés előtt. Ráadásul a kutatások szerint a gyérítések során elpusztult rovaroknak mindössze 0,1-2%-a szúnyog.

Ha pedig egy ideig nincs szúnyog, rovar, akkor a velük táplálkozó állatok, fecskék, denevérek is éheznek, következésképpen ritkulnak – aminek következménye pedig hosszú távon a még több szúnyog lesz, ördögi körbe zárva az egész folyamatot.

Én, szívem szerint, egyáltalán nem támogatnám a kémiai szúnyoggyérítést Gödön, akkor sem, ha a biológia módszereket nem tudjuk alkalmazni helyettük. Kicsit abszurd a felvetés, de talán olcsóbban, és mindenképp környezetbarátabban jönnénk ki, ha inkább minden gödinek vásárolnánk szúnyogriasztó sprét és füstölőket. Ugyanakkor látom, hallom, milyen erős elvárás az önkormányzat felé a szúnyogirtás, úgyhogy idén időben utánajártam mindennek. Mostanra lezajlott a gödi beszerzési eljárás, bármikor meg lehet rendelni a kiegészítő gyérítést, és a központi, illetve a kistérségi tervezett időpontok, valamint a megfelelő kontaktszemélyek elérhetősége is rendelkezésre áll. (A Dunakeszi kistérség idei tervezett irtási időpontjai: június 23., pótnapok: június 24–25.; július 28., pótnapok: július 29-30.; augusztus 17., pótnapok: augusztus 18-19.; szeptember eleje) Mivel június 15-én (pótnapok: 16, 17) központi (katasztrófavédelmi) szervezésű gyérítést rendeltek el, ezek az időpontok bizonyosan változni fognak.

A szúnyogirtás természetvédelmi kockázatairól és a védekezési lehetőségekről a Magyar Madártani Egyesület honlapján lehet olvasni további hasznos részleteket. A biológiai gyérítésről a Pannónia Központ Kft. oldalán is sok információ található meg.
Az ANTSZ tájékoztatót készített arról, mi mit tehetünk a szúnyogok szaporodásának megakadályozására:

Készítettem egy kérdőívet – Önök mit gondolnak a szúnyogirtásról?
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd4JM29WM7NWE0MBcZelHOuQTWdrvguu6AvcsTYAqtJPkdfvg/viewform?usp=sf_link