62. Menetrendszerű felelőtlenség

Május egytől kimarad néhány helyi buszjárat, amelyek nagyon kis kihasználtsággal (többnyire üresen) közlekedtek. Ez évi 10 millió forint megtakarítást jelent a városi költségvetésnek, de ha továbbra is fizetnénk az üresen keringő járműveket, akkor is spórolnánk az előző évekhez képest. A téma apropóján az árcsökkenéshez vezető közbeszerzésről, valamint a politikusi felelősségről írtam.

Az április végi döntést megelőzően lezárult a közbeszerzési eljárás a helyi buszjárat üzemeltetésére, a nyertes (az eddigi szolgáltató) Dunamenti 2011 Kft. május elsejétől új menetrend szerint közlekedteti a járatokat – egyes, eddig nagyon kis kihasználtságú buszok kimaradnak. Ez bizonyosan kellemetlenséget okoz néhány embernek, viszont 3 év alatt 30 millió forint megtakarítást jelent a város költségvetésének (valamint kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, és nem kell többször látnunk a teljesen üresen közlekedő buszokat hétköznap késő délelőttönként). De ha az eddigi sűrűséggel járnának a buszok, az is a korábbinál kevesebbe kerülne.

A döntést hosszas előkészítés előzte meg, 2019-ben a város, tavaly pedig az üzemeltető készített felmérést az utasszámról. Már a közbeszerzés-kiírás összeállításakor felmerült az igény a kilométerszám-csökkentésre, de az is nyilvánvaló volt, hogy a sofőröket mindenképpen fizetni kell, tehát a kevesebb megtett út nem biztos, hogy akkora árcsökkenést jelent, hogy igazán megérje. A dilemma feloldására javasoltam, hogy eleve úgy írjuk ki a közbeszerzést, hogy kétféle árat is kérünk – a teljes és a csökkentett tartalomra. Így a képviselő-testület konkrét számok alapján tud majd dönteni. Ötletemet a hivatal szakemberei és még Markó József is támogatták, így kétféle minimum megrendelésre írták ki az ajánlatkérést.

Különösen azután bíztam benne nagyon, hogy tudunk spórolni a buszközlekedésen, hogy egy sajtóhírben arról olvastam, Hódmezővásárhely évi 90 millió forintot költ a helyi tömegközlekedésre. Ha nekik ennyiből kijön, akkor Göd miért fizet évi 56 milliót? És valóban, noha közben az üzemanyagárak és a munkabérek is emelkedtek, az eddigi szolgáltató is minden további nélkül tudott kevesebbet ajánlani. A nyílt eljárás iránt sok cég érdeklődött, végül hárman adtak be ajánlatot, az eredeti havi legalább 9500 km-re 390-418, a minimum 7000 km-re 420-508 Ft/km áron. (Eddig 400 Ft-ot fizettünk kilométerenként.) Lehet, hogy az árcsökkenés okai között szerepelt, hogy a 2019-es pályázatra összesen egy ajánlat érkezett be?

Az A és B (eredeti és csökkentett menetrendű) változatokat is tartalmazó előterjesztéseket a képviselők megkapták, és a téma érzékenysége miatt – kétségtelen, hogy lesznek gödiek, akiket a járatszűkítés hátrányosan érint – külön emailben felhívtam rá a figyelmet az álláspontjukat kérve. A döntés meghozataláig egyszerűen senki nem válaszolt, érdemi javaslatot pedig utána sem tettek. Pedig a képviselőknek – még veszélyhelyzetben sem – csak annyi lehetőségük van, hogy a facebookon hőbörögjenek. Ha konkrét módosítással állnak elő (döntés előtt, vagy legalább utána), annak figyelembe vételét jogosan kérhetik, és utána joggal mutogathatnak a polgármesterre (különösen, ha többségi álláspontot képviselnek). De ilyen, konkrét javaslat a mai napig nem érkezett a képviselői levelezőlistára.

Lenkei György (az új menetrend hatályba lépése után) tiltakozását fejezte ki a bócsai lakosokra hivatkozva, a menetrend módosítását követelve, Szilágyi László pedig egy egymondatos emailben csatlakozott hozzá, és mindketten felháborodott bejegyzéseket tettek a facebookon is, amihez lelkesen csatlakozott Lőrincz László is. A DK-s párttagságát még 2020 júliusában felfüggesztő politikus több hónapos „téli álom” után (se online tanácskozásokon, se emailben, se más módon nem adott hírt magáról az elmúlt hónapokban) az elmúlt hetekben hihetetlen „aktivitásba” (leginkább lejárató kampányba) kezdett a közösségi oldalon. De teljesíthető vagy elutasítható konkrét javaslattal egyikük sem állt elő. A járatcsökkentést alátámasztó statisztikákat egyedül Pintér György kereste, kérése után ezt elküldtem az összes képviselőnek, reakció „természetesen” nem érkezett.

Pedig ahhoz az egyszerű kéréshez, hogy „maradjon a régi menetrend, a magasabb árért” még különösebb olvasgatásra se lett volna szükség. A „kérem az x járat helyett az y-t megtartani” már némi utánajárást és felelősségvállalást jelentene, de a „tartsuk meg y-t és z-t és a hivatal javasoljon helyette más megszüntetendő járatot, vagy közölje ennek pluszköltségét” sem igényel túl sok munkát – elég, ha megkérdezik a hivatkozott bócsaiakat, hogy melyik járatok számukra nélkülözhetetlenek. Bár a veszélyhelyzetben képviselő-testületi ülések nincsenek, a döntéseket a polgármester hozza, a képviselőknek ezen kívül is mindig voltak és vannak feladataik, és a tiszteletdíjukat is megkapják. Akadályozni vagy tiltakozni persze mindig könnyebb, mint építeni, de ebben a konkrét esetben kis fáradsággal valóban hasznos dolgot tehettek volna a hivatkozott bócsaiakért. Ha valóban nem talál meghallgatásra a javaslat, akkor persze jogos a felháborodás, de így csak egy kérdés marad, mi a cél? A gödiek buszközlekedése, vagy valami egész más?

Mivel Göd kormányzati kifosztása miatt még a 2017-esnél is kevesebb bevétellel kell számolnunk, a Különleges Gazdasági Övezetből származó adókra csak pályázhatunk Pest Megyénél (és noha eltelt öt hónap 2021-ből, a pályázatokat még ki sem írták) minden fillér számít. Lehet úgy dönteni, hogy van évi tíz milliónk többnyire üres buszokat közlekedtetni, hiszen ezzel megkönnyítjük néhány gödi életét, vagy lehet járatokat kihagyni. De nem venni részt a döntéshozatalban, majd utána a város romba döntésével vádolni a polgármestert, nem a gödiek, hanem egészen más érdekek szolgálata.