Szemétügyek

Április 14-én a Gödi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetőit látogattuk meg Andrejka Zomborral, hogy megbeszéljünk néhány aktuális kérdést. Dr. Hetényi Tamás és Sillóné Kőműves Mónika ügyvezetők készségesen és profin álltak a rendelkezésünkre, köszönjük nekik!

A tavalyi 30 után idén újabb 20 köztéri szemetest és néhány kutyaürülék-gyűjtőt tudunk kihelyezni – sajnos a még évekkel ezelőtt, pályázaton nyert új kukásautókat, edényeket a legújabb hírek szerint idén év végén várhatók csak a támogatótól, így nagyobb mennyiség ürítésére továbbra sincsen kapacitás. Ezeket a legproblémásabb helyekre tervezzük kihelyezni, illetve – a cégvezetők javaslatára – elképzelhető hogy néhány, kevésbé frekventált helyről áthelyezzük a kukákat oda, ahol nagyobb szükség van rájuk. Itt-ott probléma, hogy a köztéri szemetesek akár az ürítés után rögtön megtelnek egy környékbeli ingatlan vagy üzlethelyiség saját hulladékával – ahol vagy egyáltalán nem szerződtek a szemétszállításra, vagy kisebb/kevesebb kukát fizetnek a szükségesnél.

Az alsógödi GSE-pályán keletkező fűkaszálék elszállítását tudja vállalni a cég, a részleteket már megküldtem dr. Horváth László elnök úrnak. A kiserdőben összegyűlt, sajnos nem tiszta, hanem salakkal kevert zöldhulladék-lerakót is felszámoljuk, de ennek részleteit még tisztázni kell.

Az elmúlt két-három évben a zöldhulladék ártalmatlanításának költsége a többszörösére nőtt, főként a lerakói díjak emelkedése miatt. A Hulladékgazdálkodási Kft. több koncepciót is kidolgozott, elsősorban és minimálisan egy komposztáló telep, a lehetőségek függvényében pedig akár egy hulladékudvar és újrahasznosító központ létrehozására, amelyre pályázatot terveznek benyújtani a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, illetve ha itt nem lesz megfelelő lehetőség, közvetlenül az Európai Unióhoz. Bármekkora is lesz a végső tartalom, gazdaságosan egy olyan létesítményt lehet üzemeltetni, amely néhány környékbeli települést is kiszolgálna – így nem egyszerűen költséget spórolna, de bevételhez is jutna a város tulajdonában álló cég. (Az idei zöldhulladék-lerakással, elszállítással kapcsolatos információk megtalálhatók ezen a linken.)


Költségcsökkentő lépés az is, hogy az eddig havi 500 ezer forintért bérelt kukásautó helyett nyolcmillióért vásárolnak egy járművet – az önkormányzat által nyújtott tagi kölcsönből, amit év végéig vissza is tudnak fizetni.

Sajnos a hulladékszállítás gazdaságos működtetése egyre nehezebb feladat, nemcsak azért, mert a rezsicsökkentés miatt a növekvő költségeket nem lehet a díjakban érvényesíteni, hanem azért is, mert a számlázást intéző Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt – azon kívül, hogy a saját működési költségét levonja – rendszerint hónapokkal később utalja át a Kft-nek (és az ország többi, hulladékgazdálkodással foglalkozó cégének) járó összegeket, így folyamatos likviditási problémákat okozva.

A harmadik téma, amelyben segítséget kértem, szintén a hulladékudvarhoz kapcsolódik: jelenleg az évi egyszeri lomtalanításon és a szintén évenkénti veszélyeshulladék-gyűjtésen kívül a gödieknek nincsen lehetőségük arra, hogy megszabaduljanak a keletkező, nem kommunális hulladékuktól. A XV. kerületben, a szemétégetőhöz közel az FKF működtet egy hulladékudvart, ahová régebben – térítés ellenében – nem csak a budapestiek, hanem bárki bevihette a lomot, gumit, festékmaradékot, egyebeket, ez a lehetőség viszont mostanra megszűnt. Azt kértem, dolgozzanak ki olyan konstrukciót, amelyben a gödiek igénybe vehetnék a hulladékudvart, de sajnos hiába – a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy adott hulladékgazdálkodási cég a területén kívül is szolgáltasson, így hiába fizetne érte a lakos vagy akár az önkormányzat is, az FKF egyszerűen nem teheti meg, hogy átvegye a Budapesten kívül keletkezett hulladékokat. Az önkormányzatnak egyébként nem kötelező, hanem önként vállalt feladata a veszélyeshulladék-gyűjtés, ami ezen információk fényében kifejezetten ijesztő: ha valamiért nem tudnánk finanszírozni, a gödieknek gyakorlatilag semmilyen legális, egyben nem környezetszennyező lehetősége sem lenne megszabadulni a veszélyes anyagoktól. Azt gondolom, az évi egy alkalom kevés, hiszen ki szeretné sokáig kerülgetni a szemetet, de egyelőre ez a legtöbb, ami rendelkezésünkre áll. Egyúttal nagyon örülök annak, hogy a város polgárai felelősségteljesek, és igénybe veszik ezt a lehetőséget, összegyűjtik a veszélyes hulladékokat és kivárják az alkalmat. (A városi akcióban elektronikai hulladékokat is átvesznek – ugyanakkor ezektől év közben is meg lehet szabadulni, hiszen az ilyen termékeket árusító kereskedéseknek visszagyűjtési kötelezettsége van, és bármikor fogadják az elektronikai cikkeket, házhozszállításkor akár el is viszik a régi gépeket.) És ha már itt tartunk egy kis aktualitás: a házhoz menő lomtalanítási igényeket meghosszabbított határidővel, április 29-éig lehet jelezni, részletek a kft honlapján.

Szemétügyek” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. “A Hulladékgazdálkodási Kft. több koncepciót is kidolgozott, elsősorban és minimálisan egy komposztáló telep, a lehetőségek függvényében pedig akár egy hulladékudvar és újrahasznosító központ létrehozására, amelyre pályázatot terveznek benyújtani a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, illetve ha itt nem lesz megfelelő lehetőség, közvetlenül az Európai Unióhoz.”
    Siralmas, hogy még mindig, már megint és ismét csak itt tartunk. Tizensok éve voltunk Turán, ahol az akkori vezetés és a GVSze tagjai az ott létesült lerakó / komposztáló / válogató / újrahasznosító telepen körülnézve megállapítottuk, hogy nekünk is kellene egy ilyen.
    De mindenesetre nagyon bíztató, hogy van koncepció, és tervezik a benyújtás előkészítésének vázlatait végiggondolni.
    Oprimista vagyok, talán 2049-re lesz is belőle valami.
    Ha mást nem, újabb tervek és elképzelések.
    o:(

    Kedvelés

    1. Ennél azért előrébb tartunk, a koncepció készen van, számításokkal, konkrét terület, építés- és gépigénnyel. A körülmények is változtak, amikor 1000 Ft alatt lehetett lerakóba vinni a zöldhulladék tonnáját, a komposzt pedig részben a szabályozás, részben a konkurrencia miatt eladhatatlan volt, akkor ennek a projektnek nem nagyon volt gazdasági realitása. Most a zöldhulladék leadása tonnánként 7000 forint, és a Bauhaus pl. a szadai komposztálóüzem termékét árulja. A hulladék egy része érték, a többitől viszont egy vagyon megszabadulni, az emelkedő költségeket nem lehet áthárítani a lakosokra a rezsicsökkentés miatt (nem mintha amúgy ez lenne a követendő út), és közvetlen eus pénzekre is lehet pályázni a témában.

      Kedvelés

      1. Értem én, csak azt nem, hogy miért kell újra és újra feltalálni a Spanyolviaszt? A feladat és a megoldás birtokában már számtalanszor el kellett volna kezdeni a megvalósítást. És igen, Szegedi S., Sándor I., Bognár L., Markó J., Dr. Hetényi T. és még sorolhatnám, hogy melyik évben ki milyen pozícióból indíthatta volna el a megvalósulást.
        Erre írtam, hogy az “emlékező régi gödiek” látják, folyamatában a hozzánemértésből, trehányságból, lustaságból, vagy csak azért, mert “nekem mi hasznom lenne belőle” hozzáállásból fakadó “megvalósulatlanságot”
        Az utolsó évtizedben pedig “ha nem csinálok semmit, azt elrontani sem tudom” attitűd volt az érzésem.
        Megnyugtató lenne, ha a “koncepció” nyilvánosságra kerülne, hogy látszódjon, valóban történik valami…
        De továbbra is kíváncsian várom a fejleményeket, én egyedül is tudok komposztálni.
        Maholnap csak 140 kilométerrel távolabbról nézem majd, by-by város, by-by gyerekkorom…

        Kedvelés

Hozzászólás a(z) Hlavács Judit bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s