Korábban már írtam a félelmemről a Kék Duna kapcsán, ami részben beigazolódott.
Személyesen (vagyis pontosabban mondva online) legutóbb december 28-án tudtam egyeztetni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt munkatársaival. Akkor beszéltük meg, hogyan érdemes a céljainkat megfogalmazni, aminek eleget is tudtunk tenni január 25-i előterjesztésemben:
Ennek a kérésnek megerősítésére írtunk még egy levelet, amiben megerősítem, hogy átmeneti időszakra a kérésük szerint szerződést kötöttünk a Kiving Kft-vel a hely karbantartására, őrzésére. Így szerettük volna biztosítani, hogy a jogfolytonossággal megmaradhasson a használati jogunk.
Február 16-án kaptam meg a szerződés tervezetet véleményezésre. Ebben a javaslatban annyi módosítást kértünk, hogy az Mötv. 13. § (1) 6., továbbá 15. pontjain túl a 2., 12., és 17. pontjai is felvételre kerüljenek. Ez is tovább erősítené, hogy milyen sokoldalúan tudnánk hasznosítani a helyet.
13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
2. településüzemeltetés
6. óvodai ellátás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
15. sport, ifjúsági ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
Március 10-én rossz hírt közöltek. A korábbi támogató hozzáállásuk ellenére végül nem fogadták el az előterjesztésünket, hanem visszadobták hiánypótlásra. Részletes terveket kértek. Ezért sürgősséggel összehívtam egy megbeszélést, ahova Horváth Lászlót, a GSE elnökét is meghívtam, hogy közösen találjuk ki a megfelelő stratégiát. A megbeszélés eredményeképp végül ez a levél született:
Március 29-én délután végül megkaptuk a hivatalos felszólítást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től, hogy március 31-én reggel, de legkésőbb április 1-én adjuk birtokba az üdülőkomplexumot.
A bejáráson az MNV kollégái végtelenül megértőek voltak. Látták, hogy jó célt szolgáltak az ötleteink, és a jövőben sem lehet jobban kihasználni az épületeket. Az óvodai csoportszobákra és a sportcsarnokra is szüksége lenne a közösségnek, az pedig kifejezetten abszurd, hogy kihasználatlanul áll a csónakház, miközben az alsógödi épületet le kellett bontani, és így világklasszis kajakosok edzése válik borzasztóan nehézkessé.
A helyszíni megbeszélésen sikerült elérni, hogy az óvodásokra szabott szaniterek és átalakítások megmaradhatnak, így nem kell az eredeti állapot visszaállítására az eredeti becslések szerint 20 millió forintot ráköltenünk. Az MNV képviselői is egyetértettek, hogy amíg nem tudják, ki kapja majd meg az épületeket, kár lenne erre pénzt és erőforrásokat szánni. Ha egyszer végül megkapja a város a kérés szerint, akkor felesleges lenne ugyanezt a beruházást másodjára is megismételni.
Én türelmesen várom 2022-t. Bízom benne, hogy onnantól kezdve a közösség javára hasznosul az állami vagyon.
Göd hangja 
Én úgy látom, hogy megint csak a bizonyítvány magyarázgatása történik a munkavégzés helyett.
Az új használati jogviszony kérelem mikor került beadásra/iktatásra?
Világosan le van írva, hogy az utolsó pillanat után elkezdett (a szerződés meghosszabbítására szóló) kérelem nem lesz befejezhető a jogviszony lejárta előtt.
A mellékletekben csak az MNV által iktatott dokumentumokon vannak keltezések!
Ez így csak porhintés megint, a munka látszatának dokumentálása.
Én 2024-et várom, ha már magatoktól nem tudtok lemondani, akkor remélem, hogy a “munkátokat” illetve annak hiányát látva megjön az esze a gödieknek…
És ne várjatok 2022-re, mert 2021 van, és dolgozni kellene inkább….
KedvelésKedvelés
“Az alsógödi épületet le kellett bontani, és így világklasszis kajakosok edzése válik borzasztóan nehézkessé.”
Szerintem ez a témát nem szabadna egy mondatban elintézni, mert alsógödi csónakház ügye is megérne egy ismertetést.
Ez a csónakház nem egyszerűen csak egy épület volt a Duna-parton, hanem az alsógödi társadalmi élet színtere is. Már fiatal koromban szívesen jártam oda. Bár abban az időben vízre nem mehettem, a jókedvű hangulat mindíg megfogott. Közös hajó javítás, főzés mesélés, játék ugratás és a sok-sok jókedv. Szóval mindg történt itt valami.
Akkor nem volt pályázat, de volt lelkesedés és sok sok társadalmi munka. Nekem is csak úgy lett helyem – persze felnött koromban – a csónaktárolóban, hogy azt magam létesítettem. Visszaemlékezve a gyermekkori emlékeimre minden erőmmel támogattam a sport célú kajakozási lehetőség megteremtését is.
De más a sport, más egy épület létesítése. A sportsikerek nem feltétlenül jelentik a felújítás sikerét is. Itt nem akarok a részletekre kitérni, de egyet kellett értenem az akkori műszaki osztály vezetőjével, hogy teljesen hibás volt a sportkör kezébe adni az épület felújításának levezénylését. A lényeg: a felújítás helyett egy lebontott épület lett, amely szégyenszemre az évek óta nem mozdul előre.
A VKB megszűnése után a tanácsnoki munkálkodásom egyik fő feladatának tekintettem a Kovacsik Tamással és mnden erre kapható lelkes gödivel összefogva a VKB- ban megkezdett gesztrálást folytassuk. De időközben a tanácsnokság is megszűnt.
Szóval az alsógödi csónakház ügye is megérne egy misét tisztelt Polgármester úr, mert az attól nem oldódik meg, ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt- vel sikeresek lesznek is a Kék Duna üdülővel kapcsolatos tágyalásaid.
KedvelésKedvelés
Véleményem szerint azért ne legyetek igazságtalanok Lacik!
Kérlek mondjatok valamit , bármi jót, az utóbbi 5-10 évből, amely az alsógödi partszakasszal vagy bővebben a vasúttól a partig terjedő szakasszal történt, mert az, ami most itt van – vagy inkább nincs – nagyobbrészt nem írható a másfél éve megválasztottak számlájára. Van saruk, de azért ne emeljük piedesztálra az előzőleg regnáltakat. Ami szomorú, hogy nagyon könnyen lehetne viszonylag nagy eredményeket felmutatni, csak sajnos az ideológiai csaták elvonják a figyelmet és erőt a lakosságot igazán érdeklő és érintő kérdésekről.
KedvelésKedvelés
Kedves Olga!
Egyetértve veled nem a múltat kérem számon a mostani vezetésen, hanem a Karácsony-féle tutyimutyi “én csinálnék valamit de nem engedik” “nem adnak rá pénzt” “elveszik a pénzt” stb. hozzáállást. (úgy látszik ez a követendő és nyerő attitűd…) Az előző vezetésekről is megvolt és meg van a véleményem, nem pártszimpátia, hanem semmittevés illetve a lehetőségek elmulasztása, hozzáértés hiánya témákban. Jelenleg van egy feladat, amit meg kellene oldani, és a siránkozás és a külvilág felé való kommunikáció helyett dolgozni kellene rajta. A választási ígéretek megvalósulását sem látom, az pedig, hogy 9 hónap alatt 1000 fővel nőtt a lakosság száma, valahogy nem tud felpezsdíteni…
Egyetlen látható eredmény számomra az alsógödi vasúti felüljáró lezárása. :o(
Számomra elfogadhatatlan, hogy akik kiköltöznek ide a “vidéki” élet szépségeiért, a saját városi szokásaikat akarják itt is megvalósítani, fát kivágni, betonozni, utcán parkolni. Majd siránkozni, hogy miért nincs két sarkon belül ATM, bolt, óvoda, okmányiroda és körömszalon….
Ez már nem az a Göd, ahol felnőttem, és nem azért, mert nem lehetne, hanem azért, mert a bármilyen vezetés is mindig csak a saját érdekeit nézte.
KedvelésKedvelés
Kedves Zombory Laci!
Ez a poszt a Kék Dunáról szólt, a Csónakházról korábban is írtunk már (legutóbbi bejegyzés: https://godhangja.com/2020/08/26/31-fejezet-egy-duna-parti-csonakhazban/ ) és ezután is fogunk, ha van fejlemény. Te beleláttál már a közigazgatásba annyira, hogy látod, nem lopjuk a napot, és ismered annyira a múltját az önkormányzati épületeknek, hogy ha átgondolod alaposan, ki kell mondjad, hogy nem mi nem törődünk velük, hanem évtizedeken át hagyták azokat amortizálódni.
KedvelésKedvelés
Kedves Csaba! Valóban Judit írt már az Alsógödi csónakházról. Láthattad hozzá is szóltam 2020.09.02. -én
Azóta Felsőgödön sorra oldódnak a problémák, aminek szvből örülök.
Csak Alsógödön nincs újabb fejlemény.
Ha pedig van, akkor érdemes lenne visszatérni rá, akár itt, akár máshol. Mert megint itt egy újabb nyár a nyakunkon alsógödi csónakház nélkül. 🙂
KedvelésKedvelés
Kedves Laci!
Ez az a ritka helyzet, hogy olyan kereken összefoglaltad azt, amit nem csak én, mi, hanem egyre többen éreznek, tudnak, átélnek, hogy nincs mit hozzátennem!:)
Sokan a régiek közül veszik a sátorfájukat és odébbállnak, emberibb vidékeket keresnek, a helyükre pedig főleg BAZ-megyeiek és egyéb, a samsung által idevonzottak hurcolkodnak, hozva a “szokásaikat” is…
Már a kb.10 éve beköltözöttek is nyivákolnak egyre nagyobb számban, hogy ez már nem az a hely, ahová ők jöttek anno…
KedvelésKedvelés
Kedves Olga, valóban ne legyünk igazságtalanok. Az alsógödi Duna-strand kiépítése, szépítése, egyáltalán szabad fürdővé visszaállítása a rossz hírű, benzingőztől füstös, motorcsónakos-yachtos eldorádóvá fejlődés helyett, a part állóhajós kikötővé gyurmateleppé válás visszafordítása nem kis és egyáltalán nem veszélytelen feladat volt.
Erre jellemző, hogy amikor idejöttem a rendőrmotoros még a sziget körüli vízben úszkálókat büntetgette, hogy zavarják a yachtok ide-oda cirkálását.
Egy-két jogi ügyleten, bírósági tárgyaláson magam is részt vettem, tudom mekkora harc volt csak azért, hogy mi gödiek visszakapjuk a Duna-partunkat. Ráadásul még ki is épült a part. Ebben óriási érdeme volt az előző főépítészünknek Tarján Jutkának.
Igen, egyetértek az újonnan betelepültek még csak nem is ismerik Göd értékeit. Ezt a Ildikó által szervezett kirándulásokon magam is tapasztaltam. A kirándulók általában szinte mind néhány néhány éve idetelepülő volt, de ők legalább érdeklődnek a település szépségei, dolgai iránt. De a többség, akiket ez sem érdekel. Hivatásos naíva, aki azt hiszi, hogy a dolgok majd maguktól mind szépen lassan megjavulnak.
KedvelésKedvelés