2021-es KIADÁSOK, AZAZ MIRE KÖLTJÜK A PÉNZT?

A bevételeink kapcsán írtam egy kifejtést, a kiadásaink részletezését is fontosnak tartom. Tudom, hogy a konfliktusok adódnak abból, hogy nem került be az idei költségvetésbe valaki által áhított beruházás, felújítás, ezért leírom, hogy milyen elvek mentén lett végül elfogadva ez.

Az önkormányzat esetében is igaz az a szabály, mint minden háztartásban: addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér!

Nem tervezhetünk több feladatot, mint amekkora bevételt megállapítottunk az adott évre, és a feladatok között is fontossági sorrendet kell felállítani. Mindenki tudja, hogy a számlákat ki kell fizetni, és hogy ételre, ruhára is kell költenie, bár az utóbbiak mértéke már változó. Nincs ez másképp az önkormányzatok esetében sem, csak a feladatok különböznek kissé:

1. Kritikus infrastruktúra védelme
2. Meglévő infrastruktúra fenntartása
3. Munkavállalók álláshelyének megtartása
4. Önkormányzati határozatok végrehajtása
5. Hagyományossá vált támogatások nevesítése
6. Tartalék feladatokhoz társítása

Kritikus infrastruktúra alatt azokat a feladatokat értjük, ami lényegében háború idején is fenntartandó. “Olyan szolgáltatások, melyeknek sérülése súlyos hatást gyakorolhat az állampolgárok gazdasági, szociális jólétére, a közegészségre, közbiztonságra, a nemzetbiztonságra, a nemzetgazdaság és a kormányzat működésére.” Ezzel szoros összefüggésben áll az Mötv 13. §-a, amiben az önkormányzatok kötelező feladatait sorolják fel.

Az ábrán is szemléletes, hogy a működési kiadásaink között szerepelnek a kritikusan fontos feladatok fekete kerettel, az egyéb határozatokból/rendeletekből eredő további kötelezettségeink sárgával, és az önként vállalt, de szerződésben meghatározott feladataink pirossal vannak kiemelve.

Hangsúlyoznám, hogy egy feladat lehet kötelező, annak kielégítésének mértéke nincs meghatározva. Nincs kimondva, hogy például kifejezetten a GSE-t kell támogatni, és az sem, hogy mekkora mértékben; sőt, az sincs kimondva pontosan, hogy milyen gyakran kell Helyi Építési Szabályzatot felülvizsgáltatnunk, csak az, hogy településfejlesztéssel foglalkoznunk kell.

A költségvetés meghatározásakor a fenti prioritási sorrend volt meghatározó, és így az eddig megszokott feladatok ellátását biztosítani szeretném, amíg lehet, mert a veszélyhelyzet további változások nélkül is épp elég új kihívást jelent a gödiek számára.

A tavaly év elején meghatározott célt el kellett engednünk, hogy a növekvő költségvetésből többlet feladatokat vállalunk, és azt nagyobb apparátussal kívánjuk ellátni. A betöltetlen álláshelyeket alapvetően nem kívánjuk feltölteni, és ezt az intézményektől is elvárjuk. Utóbbiaknál sajnos a cafeteria mértékét is csökkentenünk kellett. A minimális létszámszükséglethez fogjuk tartani magunkat, amit nehéz meghatározni, mert a helyettesítési rend és a feladatok komplexitása okán összetett munkaköri hálózat alakult ki, és sok egyeztetést követel, hogy a hiányzó munkaerőt/szaktudást pótolni tudjuk, vagy felszámoljuk egyes “luxus” szolgáltatásainkat.

Visszalépünk a bölcsődei létszámokat bővítő pályázattól, amin a képviselő-testület többsége részt kívánt venni annak ellenére, hogy nincs hiány most sem férőhelyben. Hiába kapunk 480 mFt egyszeri támogatást, az eltörpül ahhoz a teherhez képest, hogy több, mint 180 mFt önrészt kellene fizetnünk, a Hétszínvilág óvodaegységet át kellene költöztetnünk, a környező utakat helyretennünk a parkolás biztosítására. Ráadásul fenn is kell tartanunk az épületet és a funkciót legalább 5 évig! A bölcsődei dolgozók bérének is csak egy töredékét kapnánk meg az államtól működési támogatás formájában, és azt is csak akkor, ha fel van töltve az 56 férőhely, amit gödi szülők egyelőre nem igénylik, tehát az úthálózatot is túlterhelő vonzattal, a környező településekről kellene csábítanunk az embereket. Ez a város érdekeivel ellentétes, nem kigazdálkodható, úgyhogy ki kellett húzni a költségvetésből.

A beütőpályára tervezett 24 tantermes iskola pályázata folyamatban van, ahol nekünk a  közművesítést kell megoldanunk. A felülvizsgálat során kiderült, hogy idén legfeljebb 50 mFt folyósítására lehet szükség, úgyhogy csak azzal tervezünk. Szerencsére a beruházási további szakasza már nem minket fog terhelni, bár ezzel együtt az is igaz, hogy ráhatásunk sincs különösebben, hogy mikorra valósul meg.

A turizmus segítése is egyfajta kötelező feladata az önkormányzatoknak, de az idei évben nem tervezhetünk stabilan ezzel a szereppel, úgyhogy a Szolgáltató Kft támogatását meg kell vonnunk. A kötelező feladatellátás a jövőben is biztosítva lesz legalább a megszokott módon, ugyanis a jelenlegi ügyvezető amúgy sem jeleskedett ezek ellátásában, a szervezet a támogatás ellenére csődközeli állapotba vitte, dolgozók nem kapták meg a fizetésüket, a TESZ és a Polgármesteri Hivatal tartotta életben az intézményt (már amennyire hagyták).

A Feneketlen-tó rekultivációja kapcsán még mindig vannak kétségek, hogy lesz megvalósítható a második és harmadik szintje, de a tervek felhasználhatósága érdekében az első fázist, a környék vízelvezetésének kivitelezését továbbra is tervezzük 18 millió forint értékben, ami 2021-ben engedélyeztetés után remélhetőleg már megvalósítható is lesz.

A tervezett utak aszfaltozását, járdák építését kellett még újratervezni. Azt kellett figyelembe vennem, hogy mely felújítások voltak már olyan fázisban, hogy elmaradása esetén az érintettek pereskedni kezdhettek volna az Önkormányzattal. A Sellő utcai botrányos állapot kezelése például elengedhetetlen. A Komlókert és Huzella utca forgalma az intézmények miatt jelentős, és ettől az utak karbantartása a vízelvezetés rendezése nélkül, rendes felújítás hiányában csak egyre költségesebbé vált volna.

A fentieken túl azonban készültek tervek utak építésére, amelyek nem kellően indokoltak, hogy nevesítve legyenek, de bő 200 millió forint maradt a feladattal nem terhelt tartalék soron, amiből első sorban pályázatok önrészeként lehet felhasználni a meglévő tervek megvalósítására. Sajnos az adóerőképességünk irreális megállapítása miatt (mert a különleges gazdasági övezetet év közben csatolták el, a megállapítást pedig az év elején lévő állapot alapján számolták) nagyobb önrészt kell vállalnunk az állami pályázatoknál ebben az évben, úgyhogy amiatt is lehet érdemes azokkal a forrásokkal inkább jövőre számolnunk.

Minden átcsoportosított forint a feladattal nem terhelt tartalékokból megnehezíti, hogy a 2022-re prognosztizált bő 900 millió forintos működési hiányunkat kompenzáljuk. Meg kell fontolni, hogy rövid távon is megtérül-e. Például már körvonalazódnak olyan tervek, hogy beruházzunk zöldhulladék kezelésére területvásárlásba, mert jelenleg többet fizetünk egy évben a bérleti díjra, mint amibe a telek kerülne, tehát már 2022-re visszahozza az árát.