58. Hullámvasúton

a gödi költségvetés alakulása 2017-2021 között

Míg a polgármester a 2021-es költségvetést igyekszik közérthetővé tenni, én megpróbáltam a számokból kiindulva megnézni, milyenek voltak az előzőek. Ha rápillantunk a grafikonra, azt látjuk, hogy az elmúlt években Göd gazdálkodása különösen hektikusan alakult. Az ábrán 2017-2020 között a tényszámok, ‘21-re a terv látható, a február 15-i adatok alapján. (források a cikk végén)

Nézzünk a diagramok mögé, lássuk, honnan származtak a 2018-19 évi rendkívüli bevételek, mibe fájtak az önkormányzati választások körüli útépítések és egyéb fejlesztések (és mire ment el a pénz nagyja), mennyire sikeresen gazdálkodott az előző testület és polgármester a városba soha nem látott mennyiségben dőlő összegekből.
És az első év lezárultával megvizsgálhatjuk azt is, hogyan teljesít Balogh Csaba, aki a sokat emlegetett 3,5 milliárdnál is több,  szűk négymilliárdos pénzmaradvánnyal indíthatta 2020-at, majd a covid-járvány mellett kormányzati elvonásokkal, különleges gazdasági övezettel és elpártolt szövetségesekkel, felfüggesztéssel és fegyelmi eljárásokkal is küzdhetett. 

Nagyon sok szám következik, akit ez elriaszt, ne is olvasson e bekezdésnél tovább: Göd költségvetését a kormány lőtte ki az égbe 2018-19-ben, nagyrészt a Samsung bővítése, kisebb részben a választási kampány okán, és a kormány döntötte be, kis mértékben a covid-helyzetre hivatkozó, a többi önkormányzatot is sújtó elvonásokkal, de még inkább a Különleges Gazdasági Övezet létrehozásával. Az ellenzéki polgármester a ‘19-es pénzmaradványnak köszönhetően 2020-21-et még kizsonglőrködheti, de ha a megyei elnök kitart a közmeghallgatásokon leszögezett álláspontja mellett, miszerint Gödre egy fillér működési támogatást sem juttatnak a KGÖ-bevételből, akkor csak egy nekünk kedvező alkotmánybírósági döntés vagy egy ‘22-es kormányváltás akadályozhatja meg az elbocsátásokat és a nem kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok leépítését. A bűnbak megtalálását az olvasókra bízom, ebben a számoknál úgyis többet számít a politikai meggyőződés. 🙂

A grafikon legfelső, sárga oszlopsávjai mutatják az előző évről megmaradt, a költségvetésbe beépülő összegeket. 2019-ben ez majdnem négymilliárdot jelentett, 2021-re pedig valamivel több mint hárommilliárd maradt belőle, miközben az önkormányzat kiadásai is csökkentek, összesen 4,527 milliárdra, a 2018-as költéseknél alacsonyabb értékre.

Az államtól érkező működési támogatás (kötelező önkormányzati feladatok ellátására érkező összeg, többféle jogcímen, általánostól az óvodai és bölcsődei normatívákig, szociális támogatásokig) nem sokat változott az évek során, 1,2-1,3 milliárdra rúgott (legalsó, sötétszürke sávok). Ez az, ami továbbra is nagyjából változatlan marad.

A felhalmozási támogatás (eggyel felette, középszürke) már sokkal több kilengést mutat: volt 705 millió, de 3,5 milliárd is, és ‘21-re ugyan egyelőre 0 lett betervezve, de azért ennél többre lehet számítani – ez a pályázaton elnyert összegeket és az esetleges céltámogatásokat tartalmazza. Ha érkezik Pest Megyétől a különleges gazdasági övezet adójából, az is itt jelenik majd meg, és ide számított az a visszatérítendő, 2,1 milliárdos kamatmentes kölcsön, amiből fel lehetett vásárolni a Samsung ipari övezetévé átminősített szántókat és erdőt – vagyis emiatt ugrik ki a ‘18-as grafikon. 


A saját adóbevételek (sötétkék, a bevételi oszlopok közepén) 2016-17-ben rendre 1,4 milliárd körül alakultak – ide tartozik a helyi iparűzési adó, a telek- és építményadó, a gépjárműadó. 2019-ben, a Samsung termelésének megkezdése után már 2,26 milliárd folyt be a költségvetésbe ezen a címen – majd 2020-ban a felénél kevesebbre, 1,057 milliárdra zuhant ez a tétel. Az 1,2 milliárdos csökkenés kisebb részlete a gépjárműadó elvonásából és a 100 m2 alatti építményadó eltörléséből, nagyja a Különleges Gazdasági Övezet létrehozása miatt keletkezett. Nemhogy a mesés iparűzési adó, de az a telek- és építményadó (2020-ban 370 millió) is hiányzik Göd költségvetéséből, amelyet a Samsung akkor is fizetett, amikor a nem működő gyárépületben csak a biztonsági őrök lézengtek. A bevételeket csökkenti még a Samsung adójára hivatkozva eltörölt építményadó 100m2 alatt, a költségeket pedig növeli a város összes dolgozóját érintő 8%-os béremelés, amit szintén a Samsung-adóra tervezve léptek meg a 2019-es önkormányzati választások előtt másfél hónappal. És már meg is van, hová lett a 2019-es négymilliárdnyi pénzmaradványból elfogyott szűk 900 millió – hát ez bizony a kormánynak és Pest megyének juttatott zsákmány, valamint a Markó-féle választási pénzszórás miatt hiányzik (és a covid meg a politikai harcok, minden “tanácsadókra elszórt közpénz” ellenére úgy tűnik, Balogh Csaba legalább 300 milliót még “meg is spórolt”).

A saját adóbevételek idénre még brutálisabb csökkenést mutatnak – 2021-re mindössze 635 milliót, a 2017-es(!) összeg 43%-át tervezhetjük e címen. A gépjárműadó elvétele 60 millió mínuszt, az, hogy az építményadót nem lehet visszaállítani, 130 millió mínuszt jelent, de ezek eltörpülnek a KGÖ okozta kár mellett (370 millió telek- és ingatlanadó, plusz a többmilliárdnyi iparűzési adó).

Ami tény: Pest megye majd’ 1,8 milliárdot oszt szét abból, amit 2020-ban szedett be a Samsungtól. (Ez az, amit tavaly vettek el a gödiektől) Egy kis spekuláció: 2020-ban a Samsung még nekünk adózta az első negyedévet, számos okból pedig nehéz – ha nem lehetetlen – kiszámolni, mennyit kellene Gödnek befizetnie, ha nem Pest megyében lenne. A megye által kiosztani tervezett, tavaly (lefelezett IPA-val, csökkentett telek- és építményadókkal, háromnegyed évre) befolyt 1,8 milliárdból kiindulva minimum 2,4 milliárddal számolhatunk (ha mi sem szednénk be többet), de akár 3,5 milliárd is befolyhatna (ha csak a beígért 1,4-re csökkentjük az iparűzési adót, és mérsékeljük az építményadókat is). De ha változatlanul hagynánk a kulcsokat, akár 5 milliárd is lehetne a 2021-es Samsung-adóbevétel, még akkor is, ha azt feltételezzük, hogy a termelés volumene közben nem növekszik; ami mellett hiányzik a 2020-as háromnegyed év elvett összege is.

Az egyéb működési bevételek tétel az iskolai/óvodai ebédbefizetésekből, a strand nyereségéből és egyéb kisebb tételekből állnak – normális esetben. 2017-18-ban nem is változott az összegük, 450 millióra rúgott (világoskék, felülről a második sáv a bevételi oszlopokban). A 2020-as csökkenést (342 millió) a covid indokolja (a bezárt oktatási intézmények és strand miatt), a 2021-es tervben óvatosan 428 millióval számoltunk. Na de mi történt 2019-ben, amikor 7,291 milliárdra, a csillagos égig szökött fel ez a szám? Semmi más nem indokolhatja, mint hogy (felhalmozási helyett) működési bevételként számolták el a Samsung-ipartelep eladását, 6,5 milliárdért. 

A bevételek oszlopaitól jobbra, a zöld diagramok mutatják a kiadásokat: sötétebb a “működési” – bérek és dologi kiadások, fénymásolópapírtól a fűkaszáláson át az külsős megbízásokig, világosabb pedig a “felhalmozási” – a beruházások, fejlesztések, az, ami látszik: új aszfaltozott utca, járda, orvosi rendelő és társaik. Előbbiek (normál ügymenet során) minden évben jelentkeznek és fájdalommentesen nehezen csökkenthetők, utóbbiak pedig mindenkit jobban érdekelnek – a kátyúk közt evickélő lakost és a szalagátvágásokat szavazatokra váltani kívánó politikusokat egyaránt.

Göd költségvetése 2014-16 között négymilliárd forint körül mozgott és ide tértek vissza a kiadások 2020-ra: 2014-ben 3,9, 2015-ben 4,1, 2016-ban 4,2 milliárd forint volt a főösszeg, 2020-ban pedig 4,5 milliárd volt a kiadás – vagyis 2020-ban az új vezetés nem sokkal költött többet, mint a régi 2016-ban! 

2017 februárjában szűk esztendőre készültek, 3,02 milliárdos kiadási főösszeggel számoltak. Áprilisra javult a helyzet, már 4,448 milliárd a szám, végül Markó József csapata 40%-kal többől, 5,083 milliárdból gazdálkodhatott – a növekmény nagy része feltehetőleg a 924 milliós állami felhalmozási támogatásból származik. 2016 augusztusában jelentették be a Samsung gyárindítását Gödön, amiről az akkori polgármester is lelkesen beszámolt a facebookon, a 2017 májusi megnyitóünnepségen pedig Orbán Viktor ültetett fát a koreai cégvezetőkkel. A gödi képviselők tisztában lehettek ugyan vele, de a lakosok ekkor még nem is sejtették, mekkora monstrum épül majd a kertjeik végében. És a beruházásokat részletező költségvetésirendelet-mellékletben már “SSDI” kezdettel szerepel számos fejlesztés: útépítések, közvilágítás-fejlesztés, csapadékvíz-elvezetés. Tehát már ekkor a Samsunghoz kötődő támogatásokból épültek-szépültek, kisebb részben a város belterületi utcái, nagyobbrészt pedig a gyárhoz vezető utak, csomópontok. (20/2018 önk. rendelet, 14/1 melléklet) A működési kiadások is megszaladtak, 2,953 milliárdjuk majdnem eléri az év elején tervezett teljes költségvetési főösszeget. 

2018-19-ben a működési kiadások tovább emelkedtek, 3,2, majd 9,5 milliárdra. Az összesen 12,7 milliárd hatalmas összeg, ennyit nem lehet bérekre, rezsire, ügyvédekre költeni, még akkor sem, ha a kisajátításokért Tuzson Bence egykori irodája több mint 75 milliót számlázott a városnak. Itt szerepel a telekvásárlási kölcsön visszafizetése (2,1 milliárd), az erdő művelésből való kivonása (402 millió) és még számos olyan tétel, amelyre az iparterület kialakításához volt szükség, vagyis az állam Göd költségvetésén keresztül, a gödi városvezetés közreműködésével, valamint a gödi hivatal dolgozóinak munkáját segítségül hívva finanszírozta és szervezte a Samsung ipartelepének kialakítását. Nyugodtan kijelenthetjük, Markóék ebben az időben többet költöttek az akkumulátorgyárra, mint a gödi polgárokra (de persze nem is tehettek mást, hiszen a pénzt az iparterületre kapták, nem népjóléti intézkedésekre). Persze jutott azért belterületi utakra és egyéb juttatásokra is, hiszen közeledtek a választások (célzott működési és fejlesztési támogatások is érkeztek, 1,3 milliárd és 143,5 millió, bár ezek egy részét közvetve szintén a gyárra fordították). Hogy hogyan intézték mindezt a gödiek háta mögött, arról a “gödi sírásók” címmel híressé vált, 2018 augusztusi testületi ülésen készült hangfelvétel tanúskodik, arról pedig, hogy hogyan akarták megvásárolni a gödiek jóindulatát akkor, amikor már csak a port fújta a szél az egykori erdő helyén, egy évvel később a gödi összefogás blogján írtam. 

2017-19 között 24 helyen összesen 7,2 km belterületi út épült, nagyjából 1 milliárd forintból.

Nem a Samsunghoz kötődően, hanem pályázaton nyert Göd a Kincsem óvoda újjáépítésére, ennek az átadására már 2020-ban került sor. Összesen 459.6 millió Ft pályázati támogatáshoz az eredetileg tervezett önrész több mint háromszorosát tette hozzá a város, így jött ki a kis híján 1,1 milliárdos bekerülési költség. (Érdekes adalék: a költségemelkedések indokát 2019 őszén Fülöp Zoltán alpolgármester, illetve az általa hozott mérnökcsapat kezdte vizsgálni, de végül nem találtak semmi látnivalót. És úgy tudom, végül nem számláztak egy fillért sem a megkötött szerződés alapján, pedig aszerint összesen 13,5 millió + áfás keretösszegig, 99000 Ft/mérnöknap megbízási díjat kasszírozhattak volna. Nem dolgoztak? Vagy mi másért mondtak le egy ekkora bevételről?)

2018-ban 125 millióért vásároltak új buszokat – ezek járnak most, illetve információim szerint kettő közülük forgalomból kivonva parkol valahol azóta is, hiszen nincs rájuk szükség a szolgáltatás ellátásához, és így legalább súlyadót nem kell fizetni utánuk. (Hogy minek vettek több buszt, mint amire szükség van, arra hasonló lehet a magyarázat, mint a lélegeztetőgép-bizniszre, csak itt sokkal kisebb tétekben ment ugyanaz a játék. Hogy mikorra amortizálódnak le teljesen a közpénzből beszerzett, soha egy kilométert sem futott járművek, az szintén jó kérdés – eladni mindenesetre még egy ideig nem lehet őket, a támogatási konstrukció miatt.)

2017-es pénzügyminisztériumi pályázati támogatással, 199 millió forinthoz 201 milliós önrészt téve épült meg 2019 szeptember végére, a választások előtt utolsó átadási pillanatra a termálfürdő melletti egészségház.

A póterdőre 2019-ben 375 milliót fordítottak, ingatlanvásárlásra 142 milliót.

Épült körforgalom, iparterületi út, csapadékvíz-elvezetés, vettek gépjárművet és informatikai eszközöket, készíttettek terveket, szóval sok minden történt – de nem minden esetben könnyű kihámozni, valójában mire ment el a pénz, és nem csak azért, mert egyes beruházások költségei több évre oszlanak el, hanem mert a költségvetési rendeletek 14/1. számú, a beruházásokat részletező mellékletei változóan informatívak vagy éppen nem azok. Csak a példa kedvéért: a zongoravásárlás 151 ezerért külön tételként szerepel 2018-ban, de a rögtön utána következő 350 milliós ingatlanvásárlás mibenlétéről komoly nyomozást kéne folytatni, hogy kiderítsük, miről is van szó. Ez a cikk pedig így is hosszúra nyúlt, úgyhogy a 2017-19-es kiadásokról egy későbbi alkalommal írok még részletesebb beszámolót.

A diagramok elkészítéséhez a költségvetési végrehajtási rendeletek fő számait gyűjtöttem ki a netjogtárból (érdeklődők a fő pénzforgalmi adatokhoz az 1. számú, a beruházások részletezéséhez a 14/1. mellékleteket böngésszék). A 20-21-es számokhoz a költségvetés előterjesztését használtam fel, amelyben a 2020-as tényadatok (még a beszámoló elfogadása előtt) és a ‘21-es tervek szerepelnek. További információk a 2020 november 30-as helyiadó-rendelet előterjesztéséből, újságcikkekból, közadat-igénylésekből származnak. Ha valaki a 2017 előtti költségvetésekre kíváncsi, itt keresgéljen.

58. Hullámvasúton” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. A buszokra szerény véleményem szerint amúgy egy egészen újragondolt vonalhálózattal és menetrenddel hosszútávon szükség lenne. Olyan pletykákat hallottam, hogy nincs elég sofőr…
    Nyilván a jelenlegi költségvetési helyzet nagyon nem segít a dolgon.

    Kedvelés

  2. Nagyon tanulságos, hiánypótló munka. Az ábra – főleg a jelölések – nehezen követhetők, de kimásolva nagyszerűen kinagyíthatóak és – hála a nagy felbontásnak – nagyon szemléletessé válnak. Ez az, amit a regnáló önkormányzatok nagyon ritkán bocsájtanak közszemlére.

    Kedvelés

  3. A számok fontosak és beszédesek.Tisztelet a munkáért. Számomra mégis az emberek mérhetetlen lenézése,véleményének semmibe vétele az ami elkeserítő. A város vezetőinek egyet nem értése és a saját politikai érdekeinek érvényesítése miatt sajnos semmi esélyt nem látok hogy valaha kedvező megoldás szülessen az itt élők számára. Szomorúan emlékezem 2007. február 7-ére,amikor ide költöztem ebbe a csodálatos kis városba,amelyre ma már rá sem lehet ismerni,annyira leromlott miinden vonatkozásban. Most már tudom,hogy rossz döntést hoztam azzal, hogy itt szerettem volna leélni életem hátralévő éveit.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) Roboz istvánné bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s