57. Közalapítvány, közpénz – közöd hozzá?

2019 őszén a Göd Fejlesztéséért és Közbiztonságáért Alapítvány “rendbetételét” Fülöp Zoltán alpolgármester vállalta magára. Az átláthatóság és a közösségépítés jelszavával, a várostól független támogatók becsatornázásának céljával vágott neki a közel sem egyszerű feladatnak. Azóta eltelt több mint egy év, lássuk, mire jutott, illetve hogyan született és működött a szervezet az elmúlt években.

Egyszer, valamikor az ősidőkben Göd önkormányzata, amely tornacsarnokot szeretett volna építeni – és akkoriban az alapítványok visszaigényelhették az áfát – létrehozta a Göd Fejlesztéséért és Közbiztonságáért Alapítványt. Az alapítvány megépítette az alsógödi tornacsarnokot a Petőfi utcában, néha szervezett ilyen-olyan városi rendezvényeket, és hol működött, hol nem – szabályosan inkább nem.

2011-ben például, amikor én önkormányzati képviselő voltam (az LMP listájáról), beválasztották a felügyelő bizottságba a férjemet, Elekes Balázst (a pozíció semmilyen anyagi juttatással nem járt). Elment egy alakuló ülésre, majd utána soha, semmilyen ügyben nem keresték, még az ülés jegyzőkönyvét sem küldték meg számára – tulajdonképpen 2019 őszéig azt hittük, mégsem lett tag, hiszen még csak alá sem írt semmit. A kuratórium elnöke Balogh György volt, tagjai Fekete Máté, Szalai Gyula, Pőcze Norbert, Bucsku László, a felügyelő bizottságban pedig Ribényi Ákos elnökölt és dr. Megyeri Csaba vett még részt. Az alapítványoknak minimum évente pénzügyi beszámolókat kell készítenie, amit a FB jóváhagy – az “elmúltnyócévben” nem tudom, hogy történt mindez úgy, hogy az egyik FB-tag nem is értesült az ülésekről…

2019 őszén mindenesetre tisztán látszott, hogy itt komoly bajok vannak, és mivel a Huzella Tornacsarnok az alapítvány tulajdona, valamit mindenképpen tenni kell, nem hagyhatjuk csak úgy kimúlni a “döglődő” szervezetet. Az alapítvány évek óta nem adott le pénzügyi beszámolót, a Tornacsarnokot a TESZ működtette (mindig is), de erről semmilyen írásos dokumentum nem volt fellelhető a két szervezet között… A szükséges karbantartásokat, felújításokat mindig a város finanszírozta, de mivel ezt sem “papírozták le”, ez is felvet néhány pénzügyi-jogi aggályt. Szóval megpróbáltuk felgöngyölíteni az ügyet, és hogy a szükséges lépéseket megtehesse (pl. egy könyvelővel rendbe tegye a gazdálkodását), novemberben 2 millió forint támogatást adtunk az alapítványnak. Decemberben lemondott a régi FB, megváltoztattuk a nevét Göd Fejlődéséért Közalapítványra, és módosítottuk az alapító okiratot is. Az új kuratórium elnöke Fülöp Zoltán, tagjai  Balogh György, Mányik András, Pőcze Norbert és Dr. Tóth Ágnes lettek. Az új felügyelő bizottságba Blaskovicsné Raszler Zsuzsanna Eszter elnököt és Bauer Zsolt, valamint Vargáné Both Mária tagokat delegáltuk. A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjai (tudtommal) továbbra is díjazás nélkül látják el a feladatukat.

Fülöp Zoltán, az új kuratóriumi elnök sok lehetőséget látott az Alapítványban – fogadhat céges vagy magánadományokat, szervezhet rendezvényeket (régieket és újakat), bevonhat számos civilt, támogathat gödi ügyeket. Ezek egy részére az önkormányzat nem is alkalmas, a többit pedig ebben a szervezeti formában gördülékenyebben lehet lebonyolítani. Ha a kurátorokban megvan hozzá a kellő elszántság, akkor mindez átláthatóan és a gödiek bevonásával valósítható meg.

2020 nem úgy alakult, hogy a nemes célok közül sok minden megvalósulhatott volna (a karantén alatt és azóta sem volt lehetőség nagy rendezvényekre), de ami történt – a februári sportbál – nem éppen az átláthatóság, a felelős gazdálkodás irányába mutat. Még akkor sem, ha Pőcze Norbert volt olyan kedves, és egy, azóta a blogra is felkerült facebook posztom után meghívott egy kuratóriumi ülésre, ahol mutattak egy-két számot, illetve megbeszélték a terveiket. Írásos, hivatalos beszámoló ugyanis nincs (persze, ahogy erre Fülöp Zoltán felhívta a figyelmemet többször, kötelezettségük erre csak évi egy alkalommal van), a jegyzőkönyv (egyébként jogszerűen) nem nyilvános, én pedig nem érzem magam feljogosítva, hogy az ülésen tapasztaltakat megosszam a gödi publikummal.

A sportbál elszámolását pedig jó lenne látni, már csak azért is, mert amennyit én tudok róla, aszerint nagyjából semmi sincs rendben, se a bevételek, se a kiadások, se a “haszon”, és arról sem tudunk semmit, az egyesületek mikor és mennyi támogatáshoz juttotak a bál bevételéből. Az ígéretek ellenére – úgy volt, még márciusban megbeszéljük a tanulságokat – én sem kaptam hivatalos, végleges táblázatot róla (a nem hivatalosat is csak megnézhettem egy képernyőn). Várjunk vele az éves beszámolóig? Vagy örökre, hiszen törvény nem írja elő, hogy a rendezvények bevételeit és költségeit nyilvánosságra kell hozni? Az biztos, hogy van néhány gyanús részlet. Az egyik kuratóriumi tag, Mányik András, mindenesetre lemondott a pozíciójáról, és indokként az átláthatatlanságot jelölte meg, példaként hozva fel például pont a bál zűrös ügyeit. (Frissítés: Fülöp Zoltán tájékoztatása szerint nem mondott le, és nem is ez volt az indok.)

Az persze nem az alapítvány hibája, ha egy szolgáltatást harmadáron kap meg, de az már kiderült, hogy a Preller Zoltán vezette TESZ 642.000 Ft-ot számlázott a vacsoráért és a munkáért, miközben az önköltségük 1.570.000-re rúgott. Az erről szóló cikkem megjelenése után Jernei Gábor, a TESZ akkori megbízott vezetője kért tőlem egy találkozót, amelyen azt bizonygatta, a szervezet költségvetésében szerepel egymillió forint önkormányzati rendezvényekre, és mivel a bál ebbe a kategóriába esik, ez így teljesen rendben van. Szerintem ez távolról sincs így. Eleve, a bált a közalapítvány rendezte, de ha még ha az önkormányzat valamilyen szerepet is vállalt benne, az egymillió forint a tényleges városi rendezvények (pl. a nemzeti ünnepek) kapcsán felmerülő költségeket hivatott fedezni (pl. extra fűnyírás, hétvégi/ünnepnapi plusz munkavégzés a szervezéssel kapcsolatosan stb.), nem pedig ezt a rendezvényt. Ha pedig a város támogatja a sportszakosztályokat, azt átláthatóan kell tennie, nem pedig egy alapítványnak a TESZ-en keresztül nyújtott burkolt támogatással.

A bevételekről (jegyek, tombola, szponzori támogatások), a kiadásokról és a haszonról egy év elteltével sem tudunk semmi hivatalosat. Balogh Csaba polgármester hiába kérdezte erről Fülöp Zoltán alpolgármestert, kuratóriumi elnököt, írásos (vagy elektronikus) anyagot nem kapott. Lehet, hogy egyszerűen csak nehéz egy nyereséges jótékonysági bált rendezni, (én csak tudom, az összes búzaszemes bál szervezésében részt vettem) és amúgy minden szabályos volt, de az is lehet, és erre egyre több jel utal, hogy nem feltétlenül a gödi sportolók jártak jól a rendezvénnyel.

A sportbállal kapcsolatosan – információk teljes hiányában – csak gyanakodhatunk, de az bizonyos, hogy problémák vannak a 2019-es kétmilliós önkormányzati támogatás elszámolásával is. Némi unszolásra Fülöp Zoltán végül belátta (legalábbis reméljük), hogy kénytelen lesz a felhasználásról tételes anyagot készíteni az önkormányzatnak, amit januárra ígért – úgyhogy egyelőre várunk türelmesen, hiszen a szerződéses határidőt még csak fél évvel lépte túl. 
Az elszámolásra szabott idő a támogatási szerződés szerint 2020 júniusában járt le, de Fülöp Zoltán a mai napig nem tett eleget a vállalt kötelezettségnek. Balogh Csaba szeptemberben emailben kért tájékoztatást, amelyre választ nem kapott. Csáki Zsigmond az önkormányzat megbízásából levélben szólította fel Fülöp Zoltánt az iratok átadására, pontos hivatkozásokkal alátámasztva azt, hogy milyen jogszabályok szerint kénytelen együttműködni a kuratórium elnöke, de a Fülöp Zoltán a december 23-i találkozón még a Civil Törvényre hivatkozva próbált kibújni a polgármester és megbízottjának közalapítvánnyal kapcsolatos kérdései elől. Pedig ha (a támogatási szerződés mellett) a Civil Törvény 20. §. (4) pontját is áttanulmányozza, akkor rá kellett volna jönnie, hogy a kapott pénzekről például elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A Göd városa által biztosított támogatás még nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy átutalták, azt csak a határozatban meghatározott célokra lehet felhasználni, valamint a szerződésben meghatározott módon el kell vele számolni – ezzel pedig Fülöp Zoltánnak is tisztában kellett (volna) lennie, még akkor is, ha a szerződést az előző elnök, Balogh György (jelenleg kuratóriumi tag) írta alá.

a kép forrása: pixabay

FRISSÍTÉS: Fülöp Zoltán közzétette a sportbál beszámolóját – és ugyan hiába “túrtam fel” érte a levelezésemet e cikk megírásakor, a szöveg és a számok ismerősek, szóval elnézést kérek azért, hogy azt írtam, nem kaptunk semmit. Sajnos azt még mindig állítom, hogy a három szám, ami most a rendelkezésünkre áll (bevétel, kiadás, haszon) nagyon kevés a tisztánlátáshoz.
Ha például igaz az a többször elhangzott állítás, hogy a Samsung 1 millió forinttal támogatta a rendezvényt, és voltak más támogatók is (tényleg, ennek számszerűsítésére miért nem tér ki a beszámoló?), a tombolaárusításból is befolyt valamennyi, valamint közel 300 vendég vett részt az eseményen, akkor magyarázatra szorulna a 3,8 milliós bevétel – mert 11.000 Ft-os belépővel számolva egyszerűen “nem jön ki a matek”.
A kérdést (szóban) anno fel is tettem Fülöp Zoltánnak, aki a kedvezményes jeggyel résztvevőkkel magyarázta a dolgot – akikből ezek szerint nagyon sok kellett legyen. NEM állítom, hogy többről van szó, mint hogy a TESZ “ingyenmunkája” nélkül gyakorlatilag veszteséges lett volna a bál, és azt sem, hogy rossz szándék vezette a szervezőket, de valami akkor sem stimmel, és ha nem jutunk több információhoz, akkor csak a spekulálás marad.
Fülöp Zoltán a facebookra feltöltötte a kiosztott szakosztályi támogatások listáját is:

Ha elkészül a 2019-es önkormányzati kétmilliós támogatás elszámolása, természetesen azt is megosztom.