Körüljártuk a Jávorka utcai bölcsődét pro és kontra, felmerült egy másik helyszín a Rómaiak útján, amit megvizsgáltunk ütemezés- és költségszempontból is. Fülöp Zoltán még egyszer alaposan átnézte az idő kérdését, és arra jutott, túl nagy a rajtunk kívül álló, befolyásolhatatlan, ezért nem nagyon vállalható kockázat: ha bármelyik hatóság nem tartja a határidőket (amire lássuk be, van esély), kifutunk az időből a beruházás megkezdésével, tehát csak a Jávorka úti építkezés a reális (a régi épület bontásával) – ami viszont ettől semmivel sem vált alkalmasabbá egy új intézmény elhelyezésére, mint eddig. A költségvetés tervezésével kapcsolatos adatgyűjtés pedig még komolyabb kétségeket ébresztett afelől, hogy egyáltalán belevágjunk-e egy ekkora beruházásba, bármilyen csábító is a majd’ félmilliárdos “ingyenpénz”. A következő bekezdések “unalmas” költségvetési fejtegetéseket tartalmaznak, a bölcsődére csak a legvégén térünk vissza.
Balogh Csaba polgármester blogposztjából is tudjuk, hogy 2020-21-ben (a két évben összesen) minimum 2.6 milliárd forintot vettek ki a gödiek zsebéből a fideszes kormányzati elvonásokkal és a Különleges Gazdasági Övezet létrejöttével. Csak a nagyságrend érzékeltetéséhez: 2017-ben a költségvetés teljes bevétele 4,6 milliárd forint volt. (Azért választottam ezt az évet, mert a következőkben az ipari övezet létrehozásához adott állami támogatások, illetve maga a samsungos telekeladás durván megemelték mind a bevételi, mind a kiadási oldalt). A pénzügyi osztályvezető által a héten elkészített elemzés a jövő évi tervezéshez 3,6-4 milliárd forintos bevétellel számol. ami a 2017-eshez képest is 600-1000 millióval kevesebb, ha pedig a 2018-as 6,447 milliárdhoz vagy a 2019-es 14,8 milliárdhoz hasonlítjuk, egészen tragikus. Ehhez a két évhez hasonlítani egyébként nem nagyon érdemes, hiszen az akkori bevételeket a Samsunghoz kapcsolódó, Gödön példátlan állami céltámogatások, valamint a 80 hektáros ingatlanbiznisz eredménye dobta ennyire meg – viszont jó alap elgondolkodni azon, hogy a Markó József vezette önkormányzat mennyi pluszpénzhez jutott a választások előtt, és abból mire tellett.
Mindenesetre a tisztánlátáshoz alapvető tudni, hogy idén és jövőre Gödnek nem csak a Samsungból származó mesés iparűzésiadó-bevételek hiányoznak, hanem olyan kiesésekkel kell számolnunk, amelyek az előző években-évtizedekben megalapozták a város gazdálkodását. A többi magyar önkormányzathoz hasonlóan sújt minket a gépjárműadó elvonása (kb. -75 millió), de a Különleges Gazdasági Övezet létrehozása nem csak az iparűzésiadó-bevételt csökkenti a tervezett töredékére, hanem az építmény- és telekadó is durván a felére zuhan vissza – hiszen a területen akkor is kellett ezeket fizetni, amikor ott semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt.
Feladatfinanszírozásra (pl. óvodafenntartásra és egyéb kötelező feladatokra) az állam támogatást nyújt az önkormányzatoknak, ez 2020-ban kb. 1,2 milliárd forintot jelentett. A támogatás mértéke részben az ellátott feladatoktól (pl. óvodások, bölcsisek száma), részben a város adóerő-képességétől függ. 2021-re a támogatásokat a 2020 januári adóerő-képesség alapján számolják, így Gödnek jövőre úgy állapítják meg, mintha a Különleges Gazdasági Övezet ide adózna – ráadásul ez alapján még szolidaritási hozzájárulást is kell fizetnünk a szegényebb önkormányzatok megsegítésére. A támogatási összeg várhatóan 170-200 millióval csökken, a fizetendő hozzájárulást pedig már meghatározták, 202 millió forintban. Az abszurditás netovábbja: 400 millió mínusszal számolhatunk egy olyan adóbevétel miatt, amelyet már nem is kapunk meg.
Ezek miatt a kiesések miatt tervezte az önkormányzat (a veszélyhelyzet miatt a polgármester döntése alapján) megszüntetni a 2020-ra bevezetett 100%-os építményadó-kedvezményt a 100m2 alatti ingatlanok esetében (a nagycsaládos és a szociális alapú kedvezmények megtartásával). A kormány ezt is megakadályozta az utolsó utáni pillanatban, az önkormányzati adórendeletek elfogadására megszabott határidő, november vége után pár nappal. (Ami egészen elképesztő: az adókivetésről kormányrendeletet hoztak november 26-án is, vagyis az elfogadás előtt közvetlenül már egyszer módosítani kellett a szabályozást, amit egy héten belül újra felülírtak – ezzel teljesen felesleges munkára kényszerítve az ország összes polgármesteri hivatalát, és ellehetetlenítetve, hogy az általuk nehéz anyagi helyzetbe hozott önkormányzatok saját erőből oldják meg anyagi gondjaikat.) A gödi lakosoknak évi 10-30 ezer forintot megspóroló, ezért számukra tényleg kedvező kormánydöntés a város kasszájából újabb 160 milliót vesz ki.
A legnagyobb baj a 2021-es mínusz 1,6 milliárddal, hogy a túlnyomó része olyan bevételkiesés, amely mindig is a város rendelkezésére állt, és alapvető működési feladatait finanszírozta belőle. A 2020-as elvonásokat is csak a 2018-19-es Samsung-telekeladás bevételéből lehetett pótolni, de ezek 2021-re még magasabb összegre rúgnak, és a pénz előbb-utóbb elfogy. Ez esetben két megoldás van: a racionalizálás (csúnyábban mondva a megszorítások: kevesebb szociális kiadás, kevesebb dolgozó, kevesebb ellátott feladat) vagy a csőd. Pest megye elnöke kerek-perec kijelentette a legutóbbi Samsungos közmeghallgatáson, hogy működésre, “csak úgy” egy fillért nem fognak adni, tehát erre ne is számítsunk (és még az is lehet, hogy fejlesztésre is csak úgy kapunk, hogy önrészt kell hozzátenni – azt meg majd nem lesz miből.)
Még egy pénzügytechnikai részlet: a bevételi és kiadási főösszegeket működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra bontják. A működési bevételek folyamatosan, állandóan érkeznek: ezek az állami támogatások és az adók, a működési kiadások pedig folyamatosan fizetendők: a bérköltségek és a dologi kiadások (rezsi, fénymásolópapír és társai). A felhalmozási bevételek és kiadások pedig egyszeriek: ilyen a telekeladásból származó pénz és a beruházások (pl. egy útépítés) költsége.
És akkor a bölcsőde: Fülöp Zoltánnal és a pénzügyi osztályvezetővel a jövő évi költségvetés tervezése során ránéztünk a jelenlegi bölcsődei számokra. Egy bölcsis ellátása jelenleg nagyjából évi 2.6 millió forintba kerül, amiből az állam kb. 1,5 milliót ad támogatásként (az összeg több tételből áll össze, ezért nehéz pontosan meghatározni). Az biztos, hogy minimum 1 milliót, de inkább valamivel többet az önkormányzat tesz hozzá. A bölcsődei ellátás nem kötelező önkormányzati feladat (szemben az óvodával). Ez nem azt jelenti, hogy szerintem nem szükséges, csak annyit, hogy ellentétben a törvények által megszabottakkal, ezt nem feltétlenül kell biztosítanunk – illetve hogy ilyen feladatokat csak akkor láthat el az önkormányzat, ha a kötelezőeket már letudta.
2021-re kb. 2 milliárdos működési bevételre kb. 3,6 milliárd működési kiadás jutna, ha nem racionalizálnánk – vagyis ugyanúgy látnánk el a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatokat, mint eddig. Ennek a lefaragása lesz a jövő évi költségvetés összeállításának legnagyobb kihívása. Ha építünk egy új bölcsődét (bárhol), a jelen számok alapján évi plusz 56 millió forintot kell majd kigazdálkodnunk a működtetéséhez, minimum öt éven keresztül, különben visszafizethetjük a támogatást is. Jelen helyzetben, amikor meglévő dolgozók állásának megtartásán és a szociális támogatások mértékén, a dologi kiadások lefaragásán kell gondolkodnunk, szerintem ez még a határidők szorításánál is súlyosabb kétségeket vet fel.
Önök mit gondolnak? A szavazást az előzőekhez beérkezett javaslatok alapján állítottam össze, és érdemes az előző bölcsis posztokat is elolvasni a döntés előtt (elérhetők a cikk legelejéről). Szavazás után az aktuális állás a linken megnézhető.
Göd hangja 
Mindig csak a magyarázkodás, másokra mutogatás.
Feladat van, meg kell oldani. Ezért kapjátok a fizetést, és ha pl. nem dobjátok ki az ablakon a konyhagépekre a milliókat, akor lenne miből önrészt biztosítani a bölcsihez is. Ugyanakkor létezik az otthoni bölcsi/óvoda intézménye is, biztosan nem kerülne havi 330.000Ft-ba, de ki vagyok én, hogy ilyen komoly szakpolitikai kérdésekbe beleszóljak? A hirtelen keletkező igényeket rugalmasan kellene megoldani, nem pedig ész nélküli bontással/építéssel, hivatkozva a határidőkre, meg a töketlenkedésekre…..
Ha azt hiszitek, hogy Gyurcsány többet fog adni, nagyot tévedtek.De én már nem leszek itt akkor, főjetek csak a saját levetekben, csináljatok csak bevándorlóvárost Gödből is….
KedvelésKedvelés
Szükség nincs rá, pénz nincs rá – tehát egyértelmű, hogy Gödön belekezdenek a bölcsődeépítésbe. Elvégre minden tekintetben ki kell szolgálni az ilyen – olyan beruházókon kívül senkinek sem kellő 10 ezer újgödi igényeit, ha beledöglenek a már ittlakók akkor is.
Csak halkan kérdezném, hogy az alsógödi csónakházat, amelyre igen nagy igény volt, van és lenne és amelyet 3 éve azzal az ígérettel zártak be, majd romboltak le, hogy 1 év alatt megépül az új, mégis mikorra és miből terveznek felépíteni nagyeszű képviselőink?
KedvelésKedvelés
Kedves Olga!
Ez, és a többi fórum (IS) nem arról szól, hogy a kérdéseinkre választ kapjunk, hanem arról, hogy mennyi munka van a nagy semmittevéssel, és eredménytelenséggel. Valamint ezek magyarázata itt, a face-n, és “Európai magyarok” by DK, meg “Göd hangja”, és minden létező fórumon. Mint amikor a kőműves felhasználja az anyagot, amit a keze alá teszek, eltölti vele az időt, kasszírozza a pénzt, és utána megmagyarázza, hogy miért lett sz@r. Pedig ennyi erővel lehetett volna rendes munkát is végezni….Persze biztos mindenkit nagyon váratlanul ért ez a nyertes pályázat…
Apropó! A konyhabeszerzés mutyinak lett valami jogi következménye? Mert ugye jogászkodni járvány idején is lehet nem?
KedvelésKedvelés
Elnézést a kitérőért, de a tisztánlátáshoz és a megoldáshoz le kell nyúlni mélyebbre, mert minden problémának ez, és előbb-utóbb ez lesz a forrása.
A probléma gyökrét abban látom, hogy bár az önkormányzatok a kormánytól elvileg függetleneknek vannak deklarálva, anyagilag teljes függésben vannak attól.
Eddig kicsit mindig lenéztem ezért az önkormányzatokat: szépen megkapják a pénzeket a kormánytól, aki azt a NAV-on keresztül a lakosságtól beszedi, az önkormányzat meg szépen elkölti úgy, hogy még a fizetésüket is maguk döntik el…
Akkor lenne az igazi, ha teljesen abból az adóbevételből kellene megélniük, amit a lakosságtól beszednek – gondoltam magamban. Tudom megint az ellenvetéseket a szegény települések elnéptelenedéséről stb. De most tekintsünk el ettől…
A Göd problémájának gyökere most abban van, hogy „2020-21-ben (a két évben összesen) kormányzati elvonásokkal és a Különleges Gazdasági Övezet létrejöttével minimum 2.6 milliárd forintot vettek ki a az önkormányzat zsebéből”. (Kb. az éves költségvetése felét)
Ebben a helyzetben a lakosság és önkormányzat között a legszorosabb együttműködésre lenne szükség. Ez igaz. De az is igaz, ha az önkormányzat csak a saját bevételeire támaszkodhatna, nem dacolhatna a képviselő testület a lakossággal annyira, ahogy azt most teszi.
Meg is van rá a válasz a civilektől. A felmérések szerint a jelenlegi helyzetben a lakosság döntő többsége rendre azt a véleményét nyilvánítja ki, hogy az önkormányzat mondjon le, és írjanak ki új választásokat.
A kormány pedig kettős mércét alkalmaz: Elveszi a Samsung bevételét a településtől, mert szerinte erre a testületre nem lehet ekkora bevételeket bízni, de a világért sem oszlatja fel azt.
KedvelésKedvelés