39. Környezetszennyezés, kizsákmányolás, korrupció

Sajnos nagyon keveset beszélünk a Samsungról mostanában Gödön, és még kevesebbet teszünk ezzel kapcsolatosan, pedig a legfontosabb ügye a városnak. Lesz még erről cikk a helyi problémákra kihegyezve, de most egy kicsit távolabbi, hogy azt ne mondjam, globális kontextusban próbálom elemezni a kérdést.

Az előző fideszes városvezetésnek valószínűleg teljesen igaza van abban, hogy ez a gyárépítés nem itt, a gödi képviselő-testületben dőlt el. Ezzel együtt megtehették volna, hogy az M2 keleti oldala mellett lobbiznak, vagy legalább nem szolgálják ki annyira készségesen a kormányzati és multis törekvéseket a gödiek háta mögött. Akár sikerrel is járhattak volna, hiszen ha megnézzük a gyárat, akkor látszik, hogy volt képcsőgyár kis túlzással akkora a mostani épületekhez képest, mint egy méretesebb portásfülke, tehát a Samsungnak akár mindegy is lehetett volna, az autópálya melyik oldalán terjeszkedik.

A külügyminiszternek már több szava lehetett az ügyben, és láthatjuk, a luxusjachtozó Szijjártó Péter és a Dél-Koreában súlyos vádakkal szembenéző Samsung-vezetők feltehetően beszélnek egy közös nyelvet, vagy legalábbis felmerül az esetükben a korrupció gyanúja… De vajon ezen kívül mi szólhatott még Magyarország mellett, amikor az 1,3 milliárd eurós befektetésről döntöttek?

Az európai unió vámhatárán belül, viszonylag közel a nagy német autógyárakhoz felépíteni egy akkumulátorgyárat mindenképpen racionális döntés. Ha ehhez találunk egy olyan kormányt, amely bármely befektetőt készségesen kiszolgál, legyen orosz, kínai vagy koreai, ha a saját (oligarchái) zsebét is kitömheti vele (lásd pl. Budapest-Belgrád vasút), az külön haszon. EU-s szabályokat feszegető állami támogatás, 42 milliárdos infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelmi, építéshatósági, katasztrófavédelmi szabályok laza, csak a beruházók érdekeit néző kezelése, hipp-hopp megfelezett iparűzési adó, a leginkább érintett önkormányzat jogosítványainak elvétele csak hab a tortán. De az sem rossz, ha a vámhatáron belül, de ahhoz elég közel sikerül építkezni, így az unión kívüli, olcsó munkaerő is kéznél van. A három “K” így áll össze szépen olyan egésszé, ami hazánkat vonzóbbá teszi a többi európai országnál egy gyorsan extraprofitra vágyó cég számára.

A kormánynak és a Samsungnak Göd esetében egybeesnek az érdekei. Lehet, hogy a szétvert zöldhatóság, az érintett településtől távoli építéshatóság és az aggódó lakosságra a közmeghallgatáson látottak alapján inkább csak akadékoskodó, leszerelendő kellemetlenségként tekintő katasztrófavédelem sem elég ahhoz, hogy minden akadály elgördüljön a villámsebesen növekedő gyár beindítása és termelésének csúcsra járatása ellen, így került az ellenzéki vezetésű Göd maradék kevéske eszköze a kontrollra a távoli Pest megyei közgyűlés hatáskörébe. Azzal, hogy a gyár körüli utak tulajdonjoga(!) is a megyéhez vándorolt, Gödnek nem maradt a Samsung telkével szomszédos ingatlana, így ügyféli jogát is elvesztette. Ennek legékesebb példája, hogy az április 16-án kihirdetett építéshatósági engedélyezési eljárásban a 20-án kezdődő héten már el is utasították a város betekintési kérelmét, épp a 17-én éjjel megjelent, 18-ától hatályos elcsatoló rendelet miatt.

A megye emellett a különleges gazdági övezetre vonatkozó első döntésével 1%-ra mérsékelte az iparűzési adót. A teher 1,4%-ra való csökkentésére Göd önkormányzata kötelezettséget vállalt még 2018-ban, attól az évtől kezdve, amelyben a Samsung árbevétele eléri a 213 292 308 eurót. (Az építmény- és a telekadót azonnal csökkentették egy olyan feltétel fennállása esetén, amely Gödön csak a Samsungnál fordul elő – tehát a gödi fideszesek a helyi vállalkozásoknál már akkor is kedvezőbb helyzetet biztosítottak a koreai multinak.) Az idén nyári megyei adóvisszavágásban is az a “szép”, hogy ha a Samsung Gödön marad, akkor az iparűzésiadó-csökkentés az összes, településen belüli székhellyel rendelkező cégre érvényes lenne, tehát segítené a helyi tulajdonú kisvállalkozásokat, illetve az összes többi Gödön működő gazdasági társaságot, ezzel akár vonzóbbá is téve a települést ebből a szempontból. Na de a “nemzeti” kormánynak nem a magyar, pláne nem a helyi cégek számítanak… Az meg a külön öröm, hogy így egy ellenzéki vezetésű várost foszthat ki az átlagosnál is jobban, csak ezzel a húzással csak 2020-ban több mint egymilliárdot kivéve a gödiek zsebéből. (Ebből az összegből nagyjából 5 km-nyi utcát lehetne leaszfaltozni, a gödi burkolatlan közutak kb. egyhatodát.)

Senki sem gondolja, (ezt választási programunkban is tisztáztuk) hogy a Samsungot el kell űzni Gödről. A Samsung nem egy “őrült robot” ahogy Fülöp Zoltán egy rádióinterjúban elmondta – hanem egy hidegen számító, profitorientált vállalat. Egy dolog érdekes számára: hogy a lehető legkisebb befektetéssel a lehető leggyorsabban a lehető legnagyobb profitot termelje. Ez nem gonoszság, csak racionalitás. Ha a környezetvédelmi, katasztrófavédelmi és építéshatóságok nem követelik meg a szabályok betartását, nem ellenőriznek, nem bírságolnak, vagy ha ezek a bírságok ritkán és kevesebb költséggel járnak, mint a zajcsökkentés, a porviharok megakadályozása vagy a veszélyes anyagok környezetbe jutásának a megelőzése, akkor az olcsóbb megoldást fogja választani. Ha a cég jó híre nem sérül attól, hogy néhány gödi körbedudálja a várost, akkor ezzel nem törődik. Ha egy-két milliós támogatással (okostanterem, sportbál, bármi) meg lehet szerezni a városvezetők jóindulatát, akkor nem fog a kárcsökkentéssel bíbelődni. Így kerül göd lakosságának egészséges környezethez való joga a kukába – nem (csak) a Samsung, hanem a magyar hatóságok tevékenységének következtében.

A magyar kormány, illetve Göd fűt-fát megígért, hogy idejöjjön az akkugyár (legalábbis Markó József 2016-ban a facebookon büszkén osztotta meg a gyárbeindítás hírét), de egyes pletykák szerint nem bontották ki az igazság minden részletét: a környéken megszokott átlagbér helyett a minimálbért adták meg, a gyárnak szükséges infrastruktúra létrehozása pedig több akadályba ütközik és időbe telik, mint amire a koreaiakat felkészítették. Ezek kompenzálására a szabályok laza kezelése és az adócsökkentés némi vigaszt nyújthat. Olyat is hallottam, hogy a hazai illetékesek egyébként inkább kelet-magyarországi helyszíneket ajánlottak (ezért kapnak tőlem egy jó pontot, és nem csak Göd miatt), de a Samsung felső vezetése azért választotta Gödöt, mert itt közel van Budapest, ezzel pedig az angol nyelven működő, minőségi képzést adó nemzetközi iskolák. Logikus, egy ekkora gyárba érkező topmenedzserek a családjukat is hozzák, a gyerekeiket pedig járatni kell valahová. (Ennek az információnak a birtokában egy kicsit szebb megvilágításba kerül az egyébként felháborító módon állami pénzből épülő debreceni nemzetközi vagy a több száz millióval támogatott miskolci Avalon iskola.) Azért is hihető a történet, mert egy 1,3 milliárdos beruházásnál az a tény, hogy itt már van egy telke a Samsungnak, valószínűleg elhanyagolható tétel.

Nem lényegtelen viszont az olcsó munkaerő – Ukrajna Miskolchoz vagy Nyíregyházához ugyan közelebb van, de azért Göd sem esik leküzdhetetlen távolságra. Így társul a gödi környezet tönkretételéhez az uniós határ rossz oldalára született munkavállalók kizsákmányolása, hiszen ők sokkal kevesebbért is hajlandóak idejönni dolgozni, mint amin a Budapest környéki magyarok egyáltalán elgondolkodnának. Dupla haszon – a munkaerő-kölcsönzők ráadásul nem csak abban segítenek, hogy ideszervezik és akár a minimálbérnél is olcsóbban foglalkoztatják azokat, akiknek nincs más lehetőségük a megélhetésre, hanem tökéletesek a létszám kozmetikázására is, alkalmazottaikat ugyanis nem kell beleszámolni a Samsung saját dolgozóiba, így a hatástanulmányoknál nem kell azzal foglalkozni, hogy milyen terhelést jelentenek a város infrastruktúrájára nézve. A családjuktól távol, a munkásszálló és a gyár között buszokkal szállított ukránok vagy kelet-magyarországi falusiak nyomora meg senkit nem érdekel, sőt, a migránsellenes propagandával felhergelt helybéliek inkább utálják őket. Amihez persze hozzájárulnak a gödi családi házakban kialakított tömegszállások, az utasokkal degeszre tömve furikázó kisbuszok, a bócsai zöldterületeken ebédszünetben piknikelő és szendergő, rosszabb esetben dolgukat végző, lépten-nyomon köpködő, más kulturális szokásokat követő Samsung-dolgozók okozta valódi problémák is.

A végfelhasználó mindebből semmit nem lát: az elektromos BMW-jével a helyi termelői piacra hajtó, biopamut vászonszatyrocskájába organikus kecskesajtot vásárló, környezettudatos német polgár relatíve olcsó autójába a versenyképes árú akkumulátor árának egy részét a korrupt rezsim alatt élő, városuk környezeti értékeivel fizető gödiek és a kizsákmányolt ukrán munkavállalók dobják össze, a rohamosan növekvő kereslet pedig pörgeti az üzletet Magyarország az elektromosautó-ipar európai fellegvárává válhat a koreai befektetőknek köszönhetően. Korrupció, környezetszennyezés, kizsákmányolás kéz a kézben járnak a kapitalizmus nagyobb dicsőségére – a jóhiszemű európai polgárok pedig abban a tudatban hajtják álomra a fejüket, hogy ők mindent megtettek Földünk érdekében.

39. Környezetszennyezés, kizsákmányolás, korrupció” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. “Sajnos nagyon keveset beszélünk a Samsungról mostanában Gödön”

    Arról még kevésbé esik szó, hogy a GK választási számában (2019 október) Szíjártó úr a következőket ígérte:
    Hogyan értékelné az önkormányzat szerepét a beruházással kapcsolatban?
    – Tapasztalatom szerint a város vezetése minden érintett területen rengeteget tett és segített a beruházás kapcsán,
    azonban amikor kellett, akkor a lehető leghatározottabban védte a város és lakóinak érdekeit. Amikor a bővítés miatt
    a régi telephely déli határán lévő állami tulajdonú erdő letermelése szükségessé vált, az önkormányzat kötelezővé tette a csereerdősítést.
    Ez azt jelenti, hogy közel 30 hektáron mintegy 300 ezer facsemetét ültetnek el a közeljövőben Göd közigazgatási területén.

    Szeretném tudni, hol folyik ez a beígért csereerdősítés.

    Kedvelés

    1. Az egyik első VKB-n volt téma, hogy érdemes lenne módosítani a telepítési terveket, mert nem jó ötlet akácot tenni random foltokba, hogy majd irtani kelljen a szomszédos szántókról. Az M2 túloldalán. Folyt volna, idén ősszel, ha közel a felét nem einstandolja a kormány a különleges gazdasági övezetbe. Viszont – nagylelkűen – jóváhagyták, hogy kitoljuk a határidőt, és ne oda ültessük el a facsemetéket, ahová ipari parkot terveznek. Persze az új helyeket ki kell jelölni, megvásárolni (vagy bérelni), az erdőtelepítést engedélyeztetni stb.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s