38. A 3,5 milliárdos mítosz

Gödi facebook-csoportokban, főleg Markó József és néhány jól értesült városlakó kommentjeiben kerül elő rendszeresen, hogy nem épül semmi, Balogh Csaba nem csinál semmit, csak ül a 3,5 milliárdon amit a kasszában talált októberben és önkényeskedik. Ennek a három és félmilliárdnak az eredetéről, helyéről és jövőjéről mesélek most.

A város Markó József polgármester vezette önkormányzata 2019 szeptemberében határozott a “délkeleti iparterület”, vagyis a Samsung 2. gyár területének eladásáról, amiért 6,5 milliárd forintot fizetett a koreai cég. Ennek nagyobbik részét, 3,8 milliárdot már az előszerződés megkötésekor, júniusban megkapta a város. Tulajdonképpen az ingatlanspekuláció egy speciális esetéről van szó, hiszen a szántókat (szántóföld áron) kisajátítással szerezte meg a gödi önkormányzat, majd az átminősítés után nagy nyereséggel adta tovább. A haszon legalább nem egy bennfentes vállalkozóé, hanem az önkormányzaté lett – persze jó üzlet volt a kisajátítást végző, Tuzson Bence alapította ügyvédi irodának is. A kisajátítási perek egyébként még tartanak, mivel néhány ingatlantulajdonos nem tartotta megfelelőnek a felajánlott vételárat. A perek végén Göd által kifizetendő összeg akár az 500 milliót is elérheti, legalábbis a rendelkezésünkre álló információk alapján ennyit terveztünk be a 2020-as költségvetésbe.

Az iparterület kialakításáról, valamint annak kérelmezéséről, hogy ezt kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházássá nyilvánítsa a kormány, Markóék még 2018 júliusában döntöttek. Ezen a (nyílt, de majdhogynem titokban megtartott) ülésen készült a “gödi sírásók” címmel elhíresült hangfelvétel.* Az ingatlanbiznisz lebonyolítását (a szántók felvásárlását) 2,1 milliárd forint visszatérítendő kormánytámogatás tette lehetővé. Emellé további 1,3 milliárdot biztosítottak infrastrukturális beruházásokra, plusz némi “aprót” a most épülő bekötőúthoz (ami a Nemeskéri utat köti össze az építési területtel). A 6,5 milliárd bevételből és az 1,3 milliárdos támogatásokból a választások előtt lehetett végre utakat aszfaltozni (mondjuk az igazán nagy probléma megoldására, az Adyra nem volt elég a képesség és/vagy az idő), színes-szagos kiadványokat készíteni a sikerekről, pénzeket osztani dolgozóknak és pedagógusoknak, építményadót csökkenteni és fizetéseket emelni – a választási győzelemhez azonban ez sem volt elég, és mivel a vételár második fele későn futott be, 2019-ről valóban jelentős, majdnem 4 milliárd forintos pénzmaradvány került be a 2020-as költségvetésbe.

Rögzítsük: Göd költségvetését egyhangúan, vagyis a Fidesz-frakció és a Gödi Összefogás teljes támogatásával fogadta el 2020. március 3-án a képviselő-testület. A polgármester ezt a költségvetést hajthatja végre, bármilyen útépítést vagy fejlesztést számon kérni akkor lehetne, ha az bekerült volna, de nem valósulna meg. És – noha ez tűnhet most szerecsenmosdatásnak – a tetemre híváskor én azért számba venném, hogy március közepétől június közepéig veszélyhelyzet állt fenn, az idő nagyjában kijárási korlátozásokkal, ami jelentett “némi” akadályt Balogh Csaba számára is (amellett, hogy, szerintem nagyon helyesen, a járvánnyal kapcsolatos feladatokat kezelte prioritásként). Június vége óta meg nincs nagyon miről beszélnünk, a polgármesternek se képviselő-testületi többsége, se kötelezettségvállalási lehetősége (200e Ft felett), lassan már munkatársai, hivatalnokai sincsenek. Az augusztus 29-i vihar utáni kárfelszámolás pedig további százmilliós összeggel terheli meg a város kasszáját – pályázunk az állami vis major alaphoz, de nem valószínű, hogy minden költségünkre találunk külső fedezetet.

Na de térjünk vissza a lényegre, a négymilliárdos pénzmaradványra. Ennek jó része nem használható fel szabadon, hiszen vannak áthúzódó kötelezettségvállalások és projektek számosan, valamint olyan bevételkiesések vagy kiadásnövekedések, amelyek az előző ciklus döntéseiből következnek. Például, ahogy már említettem, a Samsung-telekeladáshoz kapcsolódó kisajátítási perekre elmehet még akár félmilliárd. A 2019-es építményadó-eltörlés eredménye -70 millió. A dr. Pintér György által sokszor emlegetett személyijuttatás-emelkedés** jó része a 2019 júniusi kampánybéremelés következménye. A 60 milliós betervezett támogatás a Búzaszem Iskola tornatermének bővítéséhez szintén az előző testület öröksége (és az egész város hasznára lesz, ha a tanításon kívüli időben rendelkezésre áll még egy bérelhető, sporcélú építmény). Az előző testület által tervezettnél majdnem 10 millióval többet, 54 milliót kell költeni a Rákóczi úti járdafelújítás pályázati önrészére, amit az előző ciklusban megkötött keretszerződésben lehetővé tett áremelés indokolt. A TESZ és a beruházási osztály javaslata alapján 30 milliót irányoztunk elő a strand trafójának felújítására (ez végül harmadennyibe sem került, és ha átadjuk az ELMŰ-nek, még azt is visszakaphatjuk). 120 milliót a Feneketlen-tó rekultivációjára, 30-at a Sellő utca felújítására szintén az előző évi költségvetésből vezettünk át, ugyanígy már meglévő határozatokból következett a 12 millió útfelújítás-tervezésre, valamint 128 millió a Sződi és az Áldás utcák építésére. Ha korlátlan idő állna a rendelkezésemre, folytathatnám a sort a 2019-es és 2020-as költségvetések összehasonlításával, de nem így van. Kétségtelenül terveztünk új beruházásokat, és régi és új döntés egyaránt van olyan, ami már láthatóan nem fog megvalósulni az idén. (Az útépítési terveket szeptemberre ígérték, tehát a Sződi és az Áldás utcai aszfaltozások is jövőre húzódnak át). Eddig is lassította a megvalósítást az, hogy a nagyobb volumenű beruházásokat közbeszereztetni kell, ahhoz pedig először egy közbeszerzési tanácsadót kell alkalmazni, aztán végigvinni az akár több hónapos folyamatokat (a tervünk az volt, hogy az útépítésekre pl. keretszerződést kötünk majd), de a június óta tartó tudatos rombolás, amit a Samsung-koalíció Lőrincz László és Fülöp Zoltán irányításával hajt végre, végképp kérdésessé teszi, hogy bármilyen módon “beinduljon a város”. Hogy pénzt és eredményt egyaránt lelkesen dobnak ki az ablakon, ha úgy látják, ezzel Balogh Csaba népszerűségét lehet rontani, annak Göd mellett az országos ellenzéki összefogás is kárát látja, de a Göd Fejlődéséért frakció tagjait ezek szerint egyik sem érdekli (és valóban, hárman, a DK-sok és az LMP-s már szakítottak a pártjukkal) a fideszesek meg lehet, hogy kicsit sajnálják a várost, ahol élnek, de ezt szinte minden esetben*** felülírja a pártfegyelem és a NER alapérdeke, az ellenzék vezetésképtelenségének bizonyítása.

Az így megmaradó összegek természetesen a város számláin maradnak, és felhasználhatóak a következő években. Ami viszont tényleg elveszett, és ha gyorsan elszórjuk a 2019-ből származó pénzeket, akkor nagyon súlyos gondokat, megszorításokat, elbocsátásokat és adóemeléseket helyez kilátásba, az a kormányzati elvonások tömege. A különleges gazdasági övezet létrehozásával Gödöt még jobban kifosztották, mint a többi ellenzéki várost. A központilag elvont adóbevételekhez (1,311 milliárd) és kormányzati támogatásokhoz (44 millió) képest a koronavírus-járvány okozta saját kiesések (strand- és sportcsarnokok elmaradt bevétele, 60 millió) elenyészőek. Az egyetlen ok, hogy ezt idén a város komolyabb következmények nélkül átvészeli, az a cikk elején említett 4 milliárdos pénzmaradvány. És ha felelősen gondolkodunk, az elhalasztható beruházásokat idén már nem is valósítjuk meg, hiszen egyelőre sejtésünk sincs, Pest megye a Samsungtól származó adó mekkora hányadát hajlandó Gödnek visszajuttatni, és milyen feltételekkel. (Nem akarok ötleteket adni, de még az is elképzelhető, hogy automatikusan semennyit, mindenre pályáznunk kell, és ha jut is nekünk a koreai cég adójából, arról nem Göd megválasztott képviselői döntenek majd.) Ha pedig nem, vagy csak későn jutunk hozzá a Samsungból származó iparűzési adóhoz, akkor idén kell megspórolnunk minden fillért a jövő évi csőd elkerüléséhez, a működés fenntartásához.

* A majdnem titokban meghirdetett, egyébként nyílt testületi ülésen Markó József úgy beszél az EU-s szabályok megkerüléséről, a Samsung bővítéséről, a munkásszálló-bizniszről, a Temető-tábláról, mint aki bizonyos benne, hogy bármit megtehet és elmondhat, hiszen semmilyen következménytől nem kell tartania. (A teljes felvétel 30, a rövidített változat 11,5 perc.) Az elhangzottakhoz képest a napirendi pontról az elkészült testületi jegyzőkönyv alig valamit tartalmaz, Bodnár Zsuzsa 2019 júliusában kérte ki közadatigényléssel a hangfelvételt, de azt csak a választások után kaphatta meg.

**Személyes véleményem szerint inkább még többet kellene költenünk arra, hogy Göd érdekében tisztességesen megfizetett és szakmailag megfelelő, elhivatott alkalmazottak dolgozzanak minden pozícióban, a karbantartótól az adminisztrátoron át az osztály- vagy intézményvezetőkig, mind a városházán, mind a városi fenntartású vagy tulajdonú szervezetekben. Emellett van, ahol a létszám növelése is indokolt, ha azt szeretnénk, hogy az elhatározott döntések végre is legyenek hajtva – ennek legékesebb példája a TESZ fizikai állománya (amire még az előző, megbízott igazgató, Preller Zoltán jelzett igényt) vagy a közterület-felügyelet, amelynek bővítését a teljes testület határozta el, majd – pár hónappal korábbi önmaguknak is ellentmondva – a Samsung-koalíció vétózott meg.

***Igazságtalanság volna a fideszes képviselőket ugyanúgy egy tömegként kezelni, mint az árulókat – dr. Pintér György több esetben tartózkodott Lőrincz László legproblémásabb előterjesztéseinél, a belinkelt költségvetés-módosítót az elvonásokról ő állította össze, és erről egyeztetett is a polgármesterrel és minden olyan képviselővel, aki hajlandó volt részt venni a munkában. A szeptember 14-i ülésen pedig ő és Csányi József is megszavazták a napirendet, tehát nem rajtuk múlott, hogy elmaradt. Lenkei György pedig a vihar utáni lakossági kárenyhítésen dolgozik rengeteget a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságban – az összes képviselő véleményének kikérésével (igaz, a GF-frakció tagjai ebben sem vettek részt).