35. Mi a kudarc?

Amikor a Gödi Összefogás 2020 elején repedezni kezdett, görcsösen igyekeztem elsimítani a konfliktusokat, megegyezésre bírni a feleket, kitalálni és áterőltetni valami elfogadható működésmódot. A városomért érzett felelősség mellett az ellenzék 2022-es esélye is motivált – kétségbe ejtett a gondolat, hogy pont mi lehetünk azok, akik bebizonyítják, hogy az összefogás működésképtelen. Bár tényleg mi lettünk a fideszes propaganda kedvenc elrettentő példája, és ez nyilván így is marad a következő választásokig, Göd nem az ellenzéki pártok koalícióképtelenségének, hanem négy rosszul kiválasztott, a polgármesterrel kialakult konfliktusaikra rossz megoldásokat találó és saját tetteinek következményeit katasztrofálisan rosszul felmérő képviselőnek köszönhetően jutott ide. (És persze hibáztunk mindannyian, a maradék is, de hiba és gazemberség között van különbség.) Biztos vagyok benne, hogy amikor a Göd Fejlődéséért frakció megegyezett a fideszesekkel a közös fellépésről Balogh Csaba ellen, akkor egyáltalán nem erre számítottak, és hiába látják már (ha látják), hogy hová vezet az út, nem tudnak/akarnak visszafordulni, kiszállni meg pláne. Lehet, hogy meg sem tehetik már.

Sokáig voltam “belga”, de amikor a június 29-i, másnap hajnalig tartó ülés után hazafelé sétáltam, egyszerre voltam végtelenül elkeseredett és megkönnyebbült. Nem hirtelen felindulásból, hanem alapos megfontolás után döntöttem úgy, hogy a “vesztesek” mellé állok, nem bántam meg egy percig sem, és nem adom fel, ahogy a momentumosok sem.

Mert mi lehetne ennél is rosszabb? Mi tagadás, a testületi üléseken a szavazásokon rendre alulmaradni – pláne látva a következményeket, a pénzszórást, a működési zavarokat, a jogtalanságokat – nyomasztó. Elbúcsúzni a felmondott vagy menesztett hivatalnokoktól, intézményi dolgozóktól, hallgatni a maradók panaszait – fájó; érezni benne a saját felelősségemet (még ha az aprócska is a Samsung-koalícióéhoz képest) – pokoli. Látni, ahogy minden visszatér a régi kerékvágásba, ahogy tervezés, koncepcióalkotás, a gödiek véleményének kikérése helyett újra ad hoc ötletelés, vagy ami még rosszabb, pőre egyéni érdekek alapján dőlnek el a fontos ügyek, lelombozó. Végignézni, hogy a választói akarat és Göd szükséglete helyett egy koreai multi és egy hibrid diktatúra érdeke diktál, vérprofi manipulátorok által irányított, csak a saját hatalmi/pénzügyi érdekeiket szolgáló haszonlesők, ostoba és/vagy érdektelen gombnyomogatók vagy jobb sorsra érdemes megalkuvók szavazatai által legitimálva, elkeserítő.* Sejteni, mekkora erők mozdultak meg a gödi összefogás ellen, látni, hogy milyen könnyű dolguk volt, érezni a NER-polip mindent körülölelő karjait, ijesztő is kicsit. De nekem, személyesen lehetne még rosszabb: ha nem tudnék felemelt fejjel végigmenni az utcán, ha nem tudnék tükörbe nézni, ha a vesztes oldal helyett a rossz oldalra álltam volna. Vagy ha ez az egész szép csendben történne, és senki nem értené, mi folyik a városházán.

Amikor Gyurcsány Ferenc hasonlította rákhoz a gödi esményeket, zsigerileg tiltakoztam az ellen, hogy hajdani frakciótársaimról így gondolkodjak, de azzal egyetértettem, hogy nem szabad hagyni, hogy ez a fiaskó továbbterjedjen, és egyrészt ráégjen a pártokra (a DK-ra, a Jobbikra és az LMP-re), másrészt hogy mindez következmények nélkül maradjon. Azzal, hogy Lőrincz László, Szilágyi László és Fülöp Zoltán megváltak az őket delegáló szervezetektől (hogy ki volt a kezdeményező, én nem firtatom), eggyel jobban állunk – kár, hogy a mandátumukról nem mondanak le, és erre valóban semmi nem késztethetné őket a lelkiismeretükön kívül, az meg láthatólag elég sokat elbír. Hives Gábor és pártja nem tudom, hogyan állnak egymással, de lehet, hogy előbb-utóbb ott is várható valami fordulat. Mindenesetre, ha a pártvezetőségek tisztánlátásához kicsit hozzájárulhattam a posztjaimmal, akkor erre büszke vagyok.

A hvg-n Gyarmathy Éva, az SZFE kapcsán írta azt, hogy “a rosszindulatú daganattal nem szabad tárgyalni”. Én nem tárgyalok – pl. nem akarok tanácsnok lenni ebben a rendszerben, félek az áttéttől 🙂 – de ennél azért több kell ahhoz, hogy ne négy év szomorú vergődés várjon Gödre, Balogh Csabára és a velem együtt három, ígéreteire még emlékező képviselőre (arról nem is beszélve, hogy a polgármestert mindenféleképpen el akarják távolítani, egyelőre ideiglenesen, de amint lehet, örökre). A feloszlatás és az új választás jó megoldás lenne (én a fideszes győzelemtől tartóknak azt szoktam mondani, a mostaninál még az is tisztább, valószínűleg a város működése szempontjából jobb lenne, és akkor legalább nem az lenne a “felsőbb parancs”, hogy minél rosszabb annál jobb), de sajnos ez napirendre sem kerülhet, amíg a Samsung-koalíciónak nem áll érdekében.

Gyarmathy Éva azt írja: “…a rosszindulatú daganat akkor indul be, amikor a test egy részén a sejtek ellenőrizetlenül növekedni kezdenek. Kiemelt szó: ellenőrizetlenül. […] Ki kell az utcára menni és tiltakozni transzparensekkel, de emellett a kis összekacsintásokat, a hatalomhoz való dörgölődzést, a mutyikat, a megalkuvást is fel kell cserélni a mindennapi helyzetekben nehezen tartható, de egészséges egyenes gerincre. A hangos figyelemfelhívás nagyon jó, de a valódi beavatkozás nélkül semmit nem ér.” Megveregetem a vállam, hiszen vasárnap ott voltam az élőláncban a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Parlament között. Megveregetem a vállam, hiszen június vége óta több mint 30 posztban tájékoztattam a gödieket arról, mi folyik a városukban, tehát az árulók mind tudják, nem cselekedhetnek ellenőrizetlenül. Támogatom a független sajtót és a kormány által bedarálni tervezett, hátrányos helyzetű gyerekeket segítő iskolákat. Büszke vagyok azokra a lakótársaimra, akik (bár Fülöp Zoltán, az ő szempontjából teljesen érthetően, nem ismeri fel őket) eljönnek a testületi ülésekre és szembesítik a szakadárokat a szavazóik véleményével.

Ha mindenki csak a saját helyén, a saját lehetőségei és képességei szerint megtenné, ami tőle telik (igen, ez nehéz és kockázatos), akkor nem folytatódhatna Magyarország és Göd tönkretétele. A távozó indexesek, az SZFE diákjai és oktatói mutatják a példát, és mindenki, aki csak 1000 Ft-tal hozzájárul a független sajtó megmaradásához, aki nem hajlandó pedagógusként túlórában wc-t pucolni, hogy összetartsa ezt a rohadó rendszert, aki ragaszkodik a joghoz, és nem hajt végre egy törvénytelen határozatot, aki dudál a Samsung körül vagy a Clark Ádám téren, aki elmondja vagy leírja az igazságot, aki a pártérdekeit félretéve enged egy összellenzéki tárgyaláson, aki utánajár egy jachtozásnak, aki kiáll a tatai tó, a gárdonyi strand vagy a Balaton-part mellett (a felsorolás oldalakon át folytatható) egy-egy szeget ver a NER koporsójába. “Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket”, szedjük össze a bátorságunkat és tegyük a dolgunkat. És fogjunk össze, álljunk ki egymásért is. Ha elbukunk is, legalább elmondhatjuk, nem rajtunk múlt. Az iskolában, ahol tanítok, az az alapelvünk, kudarcot vallani nem baj. A hiba lehetőség, hogy megtanuljunk valamit, és legközelebb jobban csináljuk. Kudarcot vallani és feladni, az az, amit el kell kerülnünk.

*Szándékosan nem soroltam be senkit ezekbe a kategóriákba – ha bármelyik képviselőtársam úgy érzi, rá egyik sem illik, ne vegye magára, és örüljön neki. De ha az ő inge, akkor nyugodtan nézegesse magát a tükörben, és ne a tükröt hibáztassa, ha nem tetszik neki a kép, amit lát. Egyebekben, ahogy szoktam, nyitott vagyok a helyreigazításokra, de ezt a részt nem tervezem cizellálni, a kommentszekció nyitva áll bárki számára.

35. Mi a kudarc?” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Judit!
    A tenniakarás nagyszerű dolog. De ha a politikai sokszínűség jegyében egy önkormányzatban nem homogén a vezetőség (a többség nem egy irányba húz), akkor ez lesz a végeredmény. Legelőször is az önkormányzatban nem lenne helye a pártpolitizálásnak. Ugyanúgy, ahogy az ember nem viszi haza a munkáját, (a hosszú házas lét titka) ugyanúgy a munkába sem visszük be az otthoni/pártpolitikai problémákat, irányelveket. A nagy cél (hogy leváltsátok a FIDESZT) annyira elvette a józan ítélőképességeteket, hogy nem látjátok be ez a politikai “összefogás” soha, sehol nem fog működni.
    A politikai paletta résztvevőinek a nagy igyekezete, hogy megkülönböztessék magukat egymástól oda vezetett, hogy annyira ellentétesek egymással minden téren, hogy az egyszeri FIDESZ ellenes siker esetén (orrbefogva) további emberi együttműködés nem lehetséges. Egyéni érdekek, a végre megszerzett hatalom, a saját pártigazságaihoz való elvakult ragaszkodás közepette elvész a lényeg; GÖD! Tennék magasról, hogy ki milyen színekben jutott be az önkormányzatba. Hogy ért-e bármit hozzá. De ha nem alázattal teszi és nem szolgálatnak érzi szívből, hogy gödért tevékenykedjen, akkor tőlem elmehet melegebb éghajlatra. És ez vonatkozik a korábbi FIDESZes garnitúra több tagjára is, akik csak nyugdíjkiegészítésre és langyosvízben való méla dagonyázásra használták a megtisztető és felelősséget kívánó pozíciót. Tehát írjatok csak ki új szavazást, Egyébként meg elolvastam részletesen a választási ígéreteket. Konkrétan nem láttam semmit, ami megvalósult volna az elmúlt egy év alatt. És nagyon sok olyan ígéret van, ahol a bárminek az “előkészületeinek tervezése” (út/csatorna/lámpa/kerékpártároló/monitornig, stb.) és hasonló szlogenek vannak. Az alsógödi vasútállomást is a MÁV újítja fel, mást még nem láttam. Csónakház, konyhafelújítás, csak kapkodás, eredmény és koncepció nélkül. (sok pénz elköltése feleslegesen és felelős/felelősség nélkül)
    Sajnos a sok betelepülő hozza magával a szokásait, legyen az lakhatási, parkolási, kertészkedési, vagy politikai szokás, vitakultúra. És úgy látom, hogy ahelyett hogy beilleszkednének, a sajátjaikat akarják ránkerőltetni. Ök a mi “migránsaink” Tessék kicsit alázatosabban közelíteni a városhoz, és nem a saját forradalmi/világmegváltó/csalhatatlan/nagyszerű elképzeléseiteket valósítsátok meg, hanem őrizzétek a maradék értékeinket, szokásainkat, különban minek jöttetek ide?
    Nagy L.

    Kedvelés

    1. Kedves László!
      A kommented tartalma rendkívül meglepő, mert pont olyan, mintha egy betűt sem olvastál volna el Judit posztjából.

      Kedvelés

  2. Nagyon sok igazság van abban, amit N.László ír. Ehhez csak annyit tennék még hozzá, hogy sajnos az egykori községünkből – mindenféle csábító ígérettel – egy városnak nevezett települést eszkabáltak össze. De ez a változás csak egyeseknek jött be. Azoknak, akik jól megtömhették a zsebüket az ingatlanbizniszen. Az itt lakóknak meg lett egy 10 ezres létszámot meghaladó falusi szegényes infrastruktúrájú település, egymás szavát sem értő, másutt sem beilleszkedni tudó betelepülők tömegével.
    Na meg lettek a pártok, amelyek csak arra jók, hogy – tisztelet a kivételnek – az ide özönével betelepült lakosság és a lusta szavazók ne az embert lássák, hanem csak a pártlogók alapján döntsön a választásokon. Ebben a 10 ezres lakosságot meghaladó választási rendszerben egyéni képviselőjelölt – akármilyen rátermett is – nem kerülhet be az önkormányzatba.
    Meg is lett az eredménye. A megválasztottak továbbra is politizálgatnak, egyéni sérelmeket orvosolgatnak, ahelyett, hogy kellő alázattal és elszántsággal a település égető problémáival foglalkoznának.
    Nagyon sajnálom, hogy egy olyan képviselőnk blogján kellett ezeket leírnom, akit – meggyőződésem szerint joggal –
    akkor is megválasztottak volna, ha csak egyéni képviselőjelöltekre lehetett volna szavazni.

    Kedvelés

  3. Húszezres városban csak pártjelölteknek vannak esélye. Kérdezzen meg 10 random gödit, hogy hívják a körzeti képviselőjüket, ha nem hiszi…
    Semmi baj nincs az összefogással, erről ebben a cikkben és egy csomó másikban írtam. Ahogy arról is, hogy a szakadárok a saját pártjukra és Gödre is nagy ívben tesznek, csak a sértettségük, a zsebük és a hatalomvágyuk számít. A fideszesek legalább “csak” Gödöt áldozzák be, a pártjuk érdekét azért kiszolgálják, hogy lehessen ide mutogatni az ellenzéki működésképtelenség példájaként. Amúgy szépen elbizniszelnek az alpolgikkal: enyém a TESZ, tiéd a Szolgáltató Kft. Tárgyalgass csak a Samsunggal, ha attól leszel boldog, úgysem osztanak Neked lapot (hiszen már mi se kaptunk). És persze függesszük fel együtt a polgit, hiszen mindannyiunknak útban van, és rühelljük is.

    Kedvelés

  4. “Húszezres városban csak pártjelölteknek vannak esélye.” Ez a bajok legfőbb forrása, mert a tízezer alatti településeken viszont csak a független jelölteknek van esélye. Érdekes úgy-e? Miért? Mert ott az embert nézik a választók és nem a pártot.
    Tehát tízezer fölötti városban bárki bekerülhet a párt színeiben. Aztán azt csinálhat, amit akar. 🙂
    Sajnos Gödön ez már előfordult. Akkor sem lett semmi következménye, kivéve a nagy felfordulást. 🙂
    Meggyőződésem, vagy törvénybe kellene foglalni bizonyos esetekben a visszahívás intézményét, vagy, ha nem megy, vissza kellene állítani a régi településeket a tízezer alatti lakossággal.
    Az előbbihez a parlamentnek volna joga, az utóbbihoz a települések lakóinak is. Persze csak akkor , ha a lakosságban kellő összefogás van.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) Nagy László bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s