32. R.I.P. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

Göd város bizottságai, bár régebben nagyon is stabil intézmények voltak (2010 és ’14 közötti képviselőségem alatt végig ugyanaz a négy működött, és külsős tag cseréjére is csak kétszer került sor az idő alatt, ha jól emlékszem), már az előző ciklusban politikai játszmák terepévé váltak: amikor a ’14-ben Markó Józsefet polgármesterjelöltként majdnem megszorongató, fideszes ellenfelét pedig körzetében fölényesen legyőző, ezért kegyvesztetté vált Kovacsik Tamás engedelmesen visszatért a kormánypárti akolba, kettéosztották a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a felét visszakaphassa, viszont Szabó Csaba se maradjon elnöki poszt nélkül.

A Városfejlesztési Bizottság ezek után 2018-19-ben engedelmesen asszisztált a vállalkozói igények gátlástalan kielégítéséhez a gödiek kárára, legyen az a Samsung-ingatlanbiznisz vagy a Temető-tábla beépítését lehetővé tevő HÉSZ-módosítás – a választók ki is fejezték elégedetlenségüket, elnökét, a 3. körzet “örökös” képviselőjét, a korábban osztatlan közmegbecsülésnek örvendő Kovacsik Tamást 50,5 %-os eredménnyel verte meg az “ősgödiek” mintakörzetébe csak pár éve beköltöző Vajda Viktória.

A 2019 őszi győzelem után az új vezetés ismét egybevonta a városfejlesztést és a környezetvédelmet, a bizottság pedig az én elnökletemmel kezdett dolgozni – bár tartottam tőle, hogy én “kaptam meg” a volt polgármestert, Markó Józsefet, legalább ennyire örültem is annak, hogy számíthatok a tapasztalataira. Andrejka Zombor volt a harmadik képviselő tag, külsősként pedig Zombory Lászlót, a Kertbarátok klubjának vezetőjét, a Tiszta Levegőt Gödön aktivista csoport tagját, valamint egy másik tősgyökeres gödit, dr. Karaszek Szabolcs jogászt kértük fel. Azt gondolom, sok és komoly munkát végeztünk, és a bizottság beszántásával sem hagyom félbe azt, ami elkezdődött – képviselőként ugyanúgy tudok dolgozni az előterjesztéseken, és ki tudom kérni sokak véleményét – bár a nyilvános ülések és jegyzőkönyvek nyújtotta átláthatóság, az SZMSZ biztosította lehetőségek, jogkörök és anyagiak kétségkívül megkönnyítették, sok esetben magasabb színvonalúvá tették a munkát.

Első eredményként azt könyveltem el, hogy a bizottsági napirend, előterjesztések felkerültek a városi honlapra, így az érdeklődő, esetleg szakmailag hozzátenni tudó és akaró gödiek időben értesülnek és el is tudnak jönni meghallgatni/véleményezni a munkaidő után kezdődő üléseket. A VKB alakította munkabizottság dolgozta ki a (már gyakorlatilag kész) új környezetvédelmi rendeletet, amit még idén szeptemberben szeretném, ha elfogadna a testület, hogy 2021 január elsején hatályba is léphessen (és addig kiadványban tájékoztathassuk a gödieket a tartalmáról, különös tekintettel a változásokra). A Fülöp Zoltán alpolgármesterből, bizottsági tagokból, hivatali szakemberekből álló munkacsoportot önkéntes munkájával segítette Debreceni Péter erdőmérnök, a tervezetet pedig véleményezte Hubayné Horváth Nóra kert- és tájépítész docens is – az ő hozzájárulásukat ezúton is nagyon köszönöm! Azt is eldöntöttük, hogy külön zöldfelületi rendeletet is készítünk, ami nem csak a lakosság, hanem a város feladatait is rögzíti majd, hogy valóban, és szakmai alapokon gondoskodjunk Göd legnagyobb értékéről, a zöld környezetről.

Nóra és Péter segítettek abban is, hogy a VKB kezdeményezésére a képviselő-testület új, főkertészi álláshelyet létesített a polgármesteri hivatalban – Giczy B. Zsuzsanna szakmai felkészültségére és elhivatottságára nagy szükségünk van, hogy Göd zöld értékeit megőrizzük és fejlesszük, legyen szó fakivágásokról, természetvédelmi vagy egyszerűen csak fontos zöld területek szakszerű kezeléséről, fásításokról vagy környezettudatosabb, méhbarát, kisebb karbantartási igényű beültetésekről, lakossági szemléletformálásról vagy akár a golfpálya lehetséges hasznosításáról.

A VKB – a hivatal megfelelő szakemberei, a főépítészi iroda és a beruházási osztály munkatársai, valamint Fülöp Zoltán mellett – részt vett a 24 tantermes új iskola terveinek véleményezésében, és előremutató, fontos észrevételeket, javaslatokat tettünk.

Sokat vitatkoztunk a Bejczy Károly által a felsőgödi partszakaszra tervezett stégről, és nem csak városképi véleményt adtunk, hanem jogi, szerződéskötési szempontokkal is próbáltuk alaposan körülbástyázni a város érdekeit, bár ezen a téren hagytunk munkát a Pénzügyi, Jogi és Közbeszerzési Bizottság számára is.

Véleményeztük a tárgyalásos eljárásban megindított településrendezési eszközök módosítását öt kiemelt területre, köztük a 24 tantermes iskolára és az alsógödi strandra – valamint, bár én személy szerint nem tartom jó ötletnek a műfüves focipályát Felsőgödre, mi vetettük fel azt is, hogy a sportpályát is be kell emelni az eljárásba, ha ott bárkinek ilyen tervei vannak.
Meghallgattuk az érintettek véleményét a 3. számú fejlesztési terület (50-es tábla) ügyében, és ez után javasoltuk a testületnek, hogy azt vegye ki az eljárásból – ez meg is történt.

Véleményeztük a kerékpáros hálózati tervet, véleményeztük volna (ha lenne még bizottság) a forgalomtechnikai felülvizsgálatot, mindkettőt úgy, hogy a javaslatokat a tervező szakemberek még be tudják építeni a végső anyagba. Még az egyik első ülésünkre kértünk egy összefoglalót a városi utak állapotáról, a szükséges elvégzendő feladatokról és azok becsült költségeiről – a részletes, nagyon komoly anyagot a beruházási osztály szakembere, Espár Zsolt állította össze, és én azóta is rendszeresen támaszkodom rá, köszönet érte!

Döntöttünk és forrást biztosítottunk a felsőgödi vasútállomás parkolója melletti szigetek kis fenntartási igényű, környezettudatos, ugyanakkor esztétikus beültetésére.

Több civil kezdeményezést is támogattunk, elkezdtünk (volna) rajtuk dolgozni: védett sírok, értéktár, svájci sétány rekonstrukciója…

Döntöttünk SECAP (fenntartható energia- és klímaakcióterv) elkészítéséréről, komplex városfejlesztési stratégia alkotásának megkezdéséről, a biológiai szúnyoggyérítés előkészítéséről. A lakossági igények gyors (nem reprezentatív, facebookos) felmérése után (ebben Vajda Viktória volt még kezdeményező) forrást biztosítottunk a vasúttól keletre fekvő területek földi, kémiai gyérítésére is.

Előkészítettük a termelői piac működési rendjének módosítását, és javasoltuk azt elfogadásra a testületnek (meg is történt). Mivel a termelői piacon felsőbb jogszabály miatt csak élelmiszert lehet árulni, én szerettem volna továbbvinni a dolgot, és engedélyeztetni egy párhuzamos, “sima” piacot is, ahol a helyi kézművesek is megjelenhetnek a termékeikkel.

És nagyon sok dolgunk, tennivalónk lett volna még. Én jónak tartottam mind a bizottsági struktúrát, mind a saját bizottságom működését. Biztos lehetett volna néha hatékonyabb, és szerettem volna, ha még jobban sikerül bevonnunk a munkába a gödieket, de tulajdonképpen csak fél évig működtünk, utána közbeszólt a Covid, majd a Samsung-koalíció más irányú érdeke.

Nagyon köszönöm a bizottság tagjainak, Andrejka Zombornak, Markó Józsefnek, Zombory Lászlónak és dr. Karaszek Szabolcsnak a konstruktív munkát. Nagyon köszönöm minden gödinek, aki javaslataival, munkájával hozzájárult a jobb döntésekhez. Nem tudok mindenkit felsorolni, és félek, kifelejtek fontos neveket, de mindenképpen így is szeretném kifejezni köszönetemet Debreceni Péternek, Horváth Nórának, Tarjányi Juditnak, Berta Sándornak, a GödÉRT egyesülettől Kecskés Krisztinának és a Hernád köz környéki többi lakónak, Tőkés Balázsnak és közlekedésmérnök csapatának, valamint minden gödinek, aki szóban, telefonon, emailben vagy bárhogy eljuttatta hozzám meglátásait a bizottság által tárgyalt ügyekben. Nagyon hálás vagyok a hivatali dolgozók segítségéért, a teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni Imre Anikó jegyzőkönyvvezetőt, dr. Kármán Gábort, Jakab Júliát és Rapay Tamást a hatósági osztályról, Espár Zsoltot, Újlaki Anikót, és a beruházási osztály összes többi dolgozóját, Aba Lehel főépítészt és Nagy Évát, Nagy Atilla aljegyzőt… jó volt Veletek dolgozni. És persze jó lesz, mert bizottság nélkül sem fogom abbahagyni a munkát…

A jelenlegi, tanácsnoki struktúrában vannak még üres helyek. Nem tudom (mert nem kérdeztem) mit kellene adnom cserébe, hogy a városfejlesztési tanácsnoki pozícióba megszavazzon a többség – talán az a legvalószínűbb, hogy elég lenne elfogadnom, hiszen többen is nyilvánvalóvá tették, hogy rám gondoltak. Úgy csinálhatnám, ahogy akarom, és még két “civilt” is bevonhatnék a munkába (persze azt nem tudom, mennyire szabadon választhatnám meg a tanácsadóimat). Ugyanakkor az egész rendszerrel nem értek egyet, és amíg anyagilag megtehetem, a látszatát is szeretném kerülni, hogy eladom magam egy tál lencséért. A döntésemet nem ez fogja meghatározni, de azért kíváncsi vagyok az olvasók véleményére: