31. Egy Duna-parti csónakházban…

2019 őszén, ahogy megnyertük a választást, az egyik első súlyos gond, amivel találkoztunk, az alsógödi csónakház volt. Egy életveszélyes, körbekerítetlen építkezési területet örököltünk a város egyik legfrekventáltabb részén, amiről egy dolgot lehetett csak tudni: amit terveztek vele, az sem anyagi, sem műszaki okokból nem kivitelezhető, így nem maradhat “egy percig se”, de ahhoz, hogy bármi történjen, jogi, tervezési, finanszírozási kérdések tömkelegét kell megoldani először.

A Kajak-kenu Szövetséggel közösen elnyert 40 milliós pályázati támogatásból, körülbelül 4 millió forintos gödi önkormányzati hozzájárulással újult volna meg az épület teteje, de a tervező valahogyan “nem vette észre”, hogy az épület falai és pillérei nem alkalmasak arra, hogy elhordják azt a tetőt, amit “rárajzolt” – és ez a tény csak a szerkezet elbontása után derült ki. Több, mint 10 milliót fizettünk ki a kivitelezőnek az elvégzett munkákért a szerződés felbontásakor, és ezzel annyit értünk el, hogy ott maradtak a (további súlyos pénzekért elbontandó) falak tető nélkül, illetve egy alaplemez, amit vagy fel lehet használni a továbbiakban, vagy nem. Egy ilyen súlyos hiba – és főleg kiadás – mellett, úgy véltük, nem mehetünk el anélkül, hogy legalább megvizsgálnánk, ki lehet a felelős, így igazságügyi szakértőt kértünk fel. Emellett – mivel a csónakház és a Széchenyi csárda egybeépült, és félő volt, hogy utóbbinak is baja eshet – bontási tervet kellett készíttetni. A projekt “politikai gazdája” Lőrincz László sportért felelős alpolgármester lett. Az egyik első megbeszélésen, pont az ő irodájában, abban állapodtunk meg, hogy szükség lesz egy koncepciótervre, mert ugyan a csárdához egyelőre nem nyúlnánk, fontos, hogy az újjáépülő csónakházzal egységes összképet alkosson, és abban is megállapodtunk, hogy az ikonikus épületet a hagyományosra utaló, az eredeti összképet leginkább megőrző arculattal kell majd újraalkotni (a csárdarész szintén nagyon rossz állapotú, újjáépíteni nem csak műszakilag sokkal kielégítőbb eredményt hoz, de olcsóbb is lenne, mint a felújítás/bővítés). Sem Lőrincz László, sem a megbeszélésen részt vevő, “régi” hivatali dolgozók nem említették, hogy van egy koncepcióterv a csárda felújítására (pedig bizonyosan volt köztük, aki tudott róla, egyikük volt az, akitől most két hete elkértem az akkori rajzokat).

A februári Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésére tájékoztatást kértem a dolgok állásáról (napirend előtt vagy után már korábban is többször szóba került a téma). Akkor ezt az ütemtervet kaptam a beruházási osztály építészétől:

• tervezés ütemezése:
  1. Bontási kiviteli terv a csónakházra – mihamarabb – március közepe (ez a bontási tevékenység a mérnökök szerint nem hatósági engedély köteles, e-napló vezetés előírt.)
  2. Helyszínrajzi szintű koncepcióterv – csónakház + étterem + szálláshely???
  3. Vázlatterv
  4. Csónakház engedélyezési, kivitelezési terv – 2-4. pont június vége
  5. Étterem + szálláshely(???) engedélyezési, kivitelezési tervei – ez csak a HÉSZ módosítása után tervezhető, jelenleg az övezeti besorolás önálló funkcióként étterem építését nem engedélyezi.
• építési tevékenységek ütemezése:
  1. Csónakház bontása: május végéig
  2. Csónakház építés közbeszerzése: augusztus közepéig
  3. Csónakház kivitelezése: 2021. március vége
  4. Csárda bontása: 2021. ősz? Csárda építése: 2022.

A covid-járvány, meg talán más is felülírta az eredeti ütemezést, mindenesetre augusztus 5-én a koncepcióterv bemutatására gyűltünk össze a Városházán – jelen volt az építész, Dénes György, Göd főépítésze, Aba Lehel, a beruházási osztály több munkatársa, a kajak-kenu szakosztály képviselői, valamint Vajda Viktória (3. körzet), Andrejka Zombor (4. körzet), Markó József (6. körzet), Lenkei György (Fidesz-lista), és jómagam. A képviselők – kivétel nékül – elutasították a koncepciótervet, nem azért, mintha nem lett volna szép – vagy ha ezt a fogalmat túl szubjektívnek érezzük, akkor magas építészeti színvonalú – hanem mert annyira eltér attól, amit nem csak megszoktunk, de Alsógöd egyik jelképének is tartunk (ehhez pedig személyesen annyit tennék hozzá: az elmúlt évtizedekben annyit hagyott veszni az éppen aktuális városvezetés Göd építészeti értékeiből, hogy egyszerűen bűn lenne ezt folytatni). Más problémák is felmerültek – a szálláshellyel való bővítés miatt sok zöldterület veszne el, valamint a jelenleg is problematikus parkolási helyzet is tovább nehezedne. Emellett szinte semmi nem jelent meg a kajakosok kéréseiből a tervben, noha több alkalommal, nagyon részletesen eljuttatták a kívánságaikat a hivatalba.

Közben Kovacsik Tamás a facebookon nyilvánosságra hozta Dénes György első tervét, amiből – ahogy az várható volt – igazi botrány kerekedett a közösségi oldalon. Később feltette az előző ciklusban, Csóka Judit által ingyenesen készített rajzokat is. Markó József leírta, hogy nem járt be a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság laikusan vezetett, unalmas üléseire, vagy legalábbis senki nem volt kíváncsi a “rozsdás” véleményére… a vihar hullámai még mindig nem ültek el, elég csak a Gödiek csoportba ellátogatni néha.

A “balhé” után, vagy akár közben, ideje visszatérni a feladathoz, mert a kajakosok áldatlan állapotok között tartják az edzéseket, a méregdrága hajók egyáltalán nem megnyugtató körülmények között tárolódnak, és jó lenne, ha nem kellene több szezont így kihúzniuk. Az biztos, hogy 40 millió nem lesz elég, úgyhogy a testületnek döntenie kell, nagyjából mennyi pluszpénzt hajlandó a csónakházra áldozni, és SOS meg kell rendelni a terveket, hogy minél hamarabb megkezdődhessen az építkezés a parton. Az én véleményem az, hogy a csarnok maga nem kerülhet elfogadhatatlanul sokba, hiszen csak falakról és tetőről van szó, viszont ez a legsürgősebb. A rendelkezésre álló helyet a csárda és a sólyapálya között maximálisan ki kell használni, hogy minél több hajó elférjen, és a méretezésnél a kajakosok által elvégzett nagyon részletesen kidolgozott belső elhelyezési tervre kell alapozni, hiszen kívülről a szerethető arculat, de belülről a funkcionalitás a legfontosabb, elvégre pontos célja van a készülő épületnek, és a majdani használók igényeit kell figyelembe venni. Fontos még a Duna felőli oldalon a kívülről megközelíthető lapáttároló és egyéb kiszolgáló helyiségek kialakítása is, a kabinsor (lehetősége) a rézsű felőli oldalon, az árvízvédelmi szempontok, és az illeszkedés a csárdához és a klubházhoz. “Jó lenne ha” kategória emeleti – akár egyelőre üres – helyiségek kialakítása konditerem vagy bármi egyéb céljára, és “non plus ultra”, a gátba épített motorcsónaktároló későbbi kialakítási lehetőségének figyelembe vétele a tervezésnél. Ami nem történhet meg: hogy Göd legeredményesebb sportszakosztályát és az alsógödi strandot így hagyjuk, ahogy van. A képviselő-testület felelősségét és az időtényezőt ebben nem lehet túlhangsúlyozni.

A csárda viszont nem (annyira) sürgős kérdés, ezen még van lehetőség egész sokat gondolkodni, és megtalálni a legszebb/legjobb/legkonszenzusosabb és leginkább finanszírozható megoldást. Hát itt tartunk most, a labda a politikusoknál pattog.