14. Közbeszerzés

Ha van olyan téma, amiből ki akartam maradni, akkor az a közbeszerzés – egyrészt végtelenül bonyolult jogi szövegekről és eljárásokról van szó, másrészt nekem is az jut róla először az eszembe, ami valószínűleg mindenkinek – Simicska, Közgép, később Mészáros, Elios és a többi… Úgyhogy már azzal sem foglalkoztam túl mélyen, hogy majd kit-mit választunk ki tanácsadónak. Azt tudtam, hogy fontos, illetve sürgős – kell az újjáépített óvoda bebútorozásához, a zöldfelületek karbantartásához, egy közepes utca leaszfaltozásához – de pont az a jó egy frakcióban, hogy bízhatsz a többiekben, és nem neked kell minden egyes témába fülig beleásnod magad. Az irányt – közbeszerző megbízása pályázati alapon és közbeszerzési szabályzat megalkotása minden folyamatra – mindenképpen helyesnek tartottam, és tartom ma is.

Az ügy körül kialakult, a város működőképességét és a törvényességet feszegető „vita” és a részt vevő felek személye, álláspontja, valamint „érveik” igazolnak számomra minden, az irányított közbeszerzéssel kapcsolatos előítéletet, ugyanakkor megfigyelőként szerzett tapasztalataim az eddigi gödi közbeszerzési eljárásokban bebizonyították, hogy lehet ezt szakmai alapon, az ajánlatkérő (a város, nem pedig személyek vagy pártok) érdekeit maximálisan figyelembe vévő módon és becsületesen is csinálni. Kár, hogy a Fidesznek és a Göd Fejlődéséért frakciónak, úgy tűnik, nem ez az érdeke.

Az IGLU LTP nevével így a márciusi testületi előtt találkoztam először, egy odavetett félmondatban, amely a momentumosok „embereinek” felsorolását és bűneiket tartalmazta. Hallottam én már mindent meg az ellenkezőjét a DK-s és az LMP-s érdekcsoportokról is, úgyhogy el is eresztettem a fülem mellett a dolgot. De azt nem mondanám, hogy kicsivel utána, a cégvezetéstől eltiltásról meg a Sólyom Airwaysről szóló hírek nem tették gyanússá Lucsik Jánost. Így aztán a testületi ülésen én is kifejeztem az aggodalmaimat, és örömmel vettem, hogy sikerült az ár mellett minőségi elvárásokat is beilleszteni a kiválasztási folyamatba – mekkora és hány közbeszerzést végzett a pályázó, hányat támadtak meg a Közbeszerzési Döntőbíróságnál, ebből hányban ítéltek ellene. A veszélyhelyzet alatt Balogh Csaba szerződést kötött az Igluval, mivel az új szempontok szerint is az első helyen végzett. Szerintem elég gyorsan megalkották a közbeszerzési szabályzatot (ez az eljárások menetéről szól, arról, hogy hogyan kell kiírni és lebonyolítani a közbeszerzéseket), a polgármester veszélyhelyzeti jogkörben elfogadta, és megindították az eljárásokat, valamint oktatást tartottak a hivatalban.

Amikor Balogh Csaba felhívott, hogy megfigyelőként delegálna a közbeszerzési bíráló bizottságokba (a másik oldalról Markó Józsefet kérte fel), nem lelkesedtem a feladatért, de mivel azt ígérte, nem vesz túl sok időt igénybe, ráálltam, és most örülök, hogy így alakult.Két bíráló bizottság ülésein vettem részt eddig, az egyik a Kincsem óvoda eszközbeszerzéseit, a másik a zöldfelületi karbantartásokat tárgyalja. Nagyon nem megyek bele a részletekbe, mert titoktartási kötelezettségem is van, de magáról a folyamatról szerzett benyomásaimat megoszthatom. Az egyik, hogy az ajánlattételi felhívás összeállításába csak olyan, szakmai szempontok kerültek bele, amelyek a jó teljesítést garantálják, nem pedig a potenciális indulók személyére szabott feltételek, és ebbe a közbeszerzési tanácsadó csak olyan módon szólt bele, hogy segített a jogszabályoknak megfelelő módon megfogalmazni a bizottságok szakmai tagjának kívánságait.

A másik, nagyon fontos észrevételem a tanácsadó munkájával kapcsolatos. Az általa összeállított anyagok rettenetes, jogszabályi hivatkozásokkal tűzdelt, hosszú szövegek. Az, hogy ezeket képes összeállítani, illetve a folyamatot az elektronikus rendszerben lebonyolítani, az nyilván alap. Hogy ezt valaki mennyire tudja röviden, érthetően elmagyarázni a bíráló bizottság közbeszerzést még sosem látott, a szakmai tartalomért felelő tagjainak és a megfigyelőnek, egy másik – és a mi jogászunk ennek a feltételnek maximálisan megfelelt, köszönet érte. A legnagyobb hála pedig azért illeti, mert az elvárhatón messze túlmenően „odateszi magát” Göd érdekeiért. Mondok egy példát: kedden 10-kor lejárt egy határidő, amikorra az ajánlattevőnek fel kellett volna töltenie a rendszerbe néhány dokumentumot. Ez után a bíráló bizottságnak 3 napja lenne a következő lépés megtételére – de nekünk nagyon sürgős, hogy haladjon az ügy. A közbeszerzési tanácsadó kedd 11 órára hívta össze az ülést, és már az előző nap folyamán több variációban is összeállította a szükséges dokumentációt – arra is, ha az ajánlattevő feltölti a szükséges fájlokat, és arra is, ha nem, mindezt azért, hogy még három napot se késlekedjünk. Pedig neki mindegy, és egy csomó munkát megsprórolt volna magának, ha csak kedden kezd el foglalkozni a témával.

És ezt a céget szeretné lecserélni a Fidesz-Göd Fejlődéséért „koalíció”. „Indokaik” a június 29-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében olvashatók (dermesztőek). De nem az a legnagyobb baj, hogy elveszítünk egy profi szakmai segítséget, és a helyébe egy többszörösen drágább, ámde saját honlapja szerint sem közbeszerzésben jártas ügyvédi irodát teszünk. Még csak az sem, hogy az általános közbeszerzési szabályzat helyére lépő egyedi szabályalkotás újabb kiskapuk beépítésére ad alkalmat, bár nekem ez is súlyos probléma. A legnagyobb baj, hogy kockára tesszük Göd feljődését, sőt, a működését. Mit fognak mondani a többségben lévő képviselők szeptemberben a családoknak, ha esetleg megtörténik, amitől tartunk, hogy a milliárdos költséggel megépült Kincsem óvodában bútorok hiányában nem lehet megkezdeni szeptemberben az óvodáztatást? Hogy Balogh Csaba alkalmatlan?

a nyitókép forrása: Pixabay