7. Füstbe ment tervek?

Bár nem volt időm erről írni (nekem csak ezen a héten kezdődött a nyári szünet), épp eljutottunk ahhoz a fázishoz, hogy valami látszatja van az önkormányzati munkának. Elkészült például a Rákóczi úti járdaszakasz-építés, beindultak a közbeszerzések és néhány úttervezés is. Arra az első hónapban rájöttem, hogy itt minden (minimum) háromszor annyi időbe telik, mint a „való világban”, de mostanára azt is beláttam, ez nem is minden esetben baj – az önkormányzati folyamatok összetettsége sokszor tényleg alkalmas hibák megelőzésére is. (De persze a halogatásra úgyszintén.) A hallgatás másik oka az volt, hogy nem szeretek előre inni a medve bőrére – a környezetvédelmi rendeleten például már novemberben dolgoztam a hivatal munkatársaival, de ha akkor azt írom, hogy hamarosan elkészül, akkor most mit mondanék? Hogy már mindjárt, de tényleg?

Választási programunk alapja az volt, hogy az ad hoc megoldásokról áttérünk a tervezett városfejlesztésre, -üzemeltetésre. Hát, ez szépen hangzott a kampányban, de október 13. után szembesülni kellett vele, hogy muszáj az SOS ügyekkel is foglalkozni… Mostanára lett néhány nagyon jó szakemberünk, akikre komolyan számítottunk az előrelépést, az új terveket illetően. (És most elnézést a régiektől: köztük is ugyanannyi a profi, és nélkülük semmire se jutottunk volna!) Elkészült az önkormányzat beszerzési szabályzata, ami ugyan még finomításra szorulhat, de garantálja az átlátható beszerzéseket, megrendeléseket, szerződéskötéseket. Már ennek alapján került sor a közbeszerzési tanácsadó kiválasztására, ami nélkül komolyabb dolgok nem tehetőek meg: árubeszerzés, szolgáltatásvásárlás 15 millió forint felett, építési beruházás 50 millió forint felett közbeszerzésköteles, és az azonos „témájú” beszerzések éven belül összeszámítandóak. Ilyen például a fűkaszálás vagy az új Kincsem óvoda bútorvásárlása.

A közbeszerzési tanácsadót a március 23-i ülésen terveztük kiválasztani. Az ügy sürgőssége miatt rövid ideig nyitott pályázatra 9 db árajánlat érkezett (képen csatoltam mindet), melyek közül a határozati javaslat a legkedvezőbbet tartalmazta. Az ülésen komoly vita alakult ki az ár és a megbízhatóság kérdésében: hogy vajon nem túl alacsony-e az IGLU LTP ára, hogy milyen kétes alak ez a Lucsik János, illetve hogy olcsó húsnak híg a leve. A döntést elnapoltuk, és további információkat kértünk: hogy az egyes cégek hány és mekkora közbeszerzést bonyolítottak le, illetve hány esetben támadták meg sikeresen az általuk levezényelt eljárásokat. Ekkor már benne jártunk a veszélyhelyzetben, úgyhogy amikor a hiánypótlás után kiderült, az újabb szempontok szerint is az IGLU LTP a legjobb, a polgármester veszélyhelyzeti jogkörében eljárva hirdetett nyertest és kötött szerződést a céggel. Ezt bontotta fel azonnali hatállyal a június 29-i döntés. Az ülésen némi vita, pontosítás után legalább a megkezdett munkák befejezéséhez hozzájárult a Fidesz-Göd Fejlődéséért koalíció, így nem lehetetlenült el teljesen például a zöldterületek kaszálására, illetve a Kincsem óvoda bútor- és eszközbeszerzésére kiírt pályázat. Ugyanakkor visszavonták az IGLU segítségével megalkotott közbeszerzési szabályzatot – úgyhogy lehet újat készíttetni (és újra fizetni érte). Hogy miért, mi a baj a meglévő közbeszerzési szabályzattal, arra nem kaptunk semmilyen magyarázatot. (Hacsak nem az, amit Lucsik János, az IGLU közbeszerzési tanácsadója mondott az ülésen: praxisában ez a legszigorúbb és legátláthatóbb ilyen dokumentum.)

A megnyert pályázóval való szerződésbontás az előre kikötött (egyébként az önkormányzatra az általánosnál kedvezőbb) bánatpénz megfizetését vonja maga után, de ez semmi ahhoz képest, hogy az új közbeszerzési tanácsadó, a márciusi értékelésben utolsó helyen végzett Rácz Ügyvédi Iroda ötször olyan drágán fog dolgozni az egyszerűbb, óradíjas, és duplaannyiért a bonyolultabb, százalékos díjazású ügyekben. Én el tudom képzelni, hogy egy profibb cég egy óra alatt végez azzal, amivel az olcsóbb, rutintalanabb kettőt is elszöszöl, de azt nem hiszem, hogy ötször annyi időt tudna számlázni, mint a másik. Arról nem is beszélve, hogy az eljárást megtámadhatja nem csak az IGLU, hanem a maradék hét, szintén kedvezőbb árat ajánló cég is, amiből beláthatatlan kártérítési és/vagy peres költségek keletkezhetnek.

Határozatok felfüggesztése miatt késhet vagy ellehetetlenülhet több projekt: egy pályázat az alsógödi csónakház eszközbeszerzéséhez kapcsolódóan, ugyanitt a koncepcióterv készítése, a bontás és az ideiglenes villanyóraszekrény kialakítása az építkezéshez; az Alapszolgáltatási Központ Vasvári utcai épülete bővítésének tervezése; a Duna-part Nyaralóházak konyhafelújításának tervezése; a Kastély óvoda szennyvízelvezetésének átépítése. (A felfüggesztett határozatok listája a táblázatban.) Írásos indoklás a felfüggesztés okáról nem érkezett, az ülésen sem nagyon magyaráztak semmit, ha a kiugrott képviselőktől az előző hetekben hallottakra alapozok, a túlárazás gyanúja lehet az indok. De ha így van, vajon miért nem tettek semmilyen észrevételt, kérdést a veszélyhelyzet alatt? Hiszen Balogh Csaba az összes határozatát, rendeletét elküldte a képviselőknek még a döntése előtt, és ha az adott pillanatban nem is lett volna idejük ellenőrizni, azóta azért bőven lett volna rá alkalom, és az előterjesztéssel együtt elmondhatták volna a kétségeiket is.

Én például megkérdeztem a Beruházási osztály illetékes dolgozóját az Alapszolgáltatási Központ bővítésével kapcsolatosan, miután Fülöp Zoltán megosztotta velem a kételyeit az árral kapcsolatosan egy találkozónkon. Főleg, hogy a 3,4 millió tényleg soknak hangzott a bővítés mértékéhez képest – egészen addig, amíg meg nem tudtam, komplex energetikai korszerűsítési terv is van az árban, ami amellett, hogy egy klímavészhelyzetet az első ülésén elismerő önkormányzatnál elég fontos szempont lehet, jogszabály szerint kötelező is minden önkormányzati épületfelújítás, bővítés esetében. Szintén hallottam morgást a Lenkey utca járdaépítésével kapcsolatosan, úgyhogy ezt a tervet is elkértem, és átnézettem az építőmérnök végzettségű férjemmel. Tényleg talált kétes tételeket – az anyagárak bizony ugyanakkorák, mintha én besétálnék a tüzépre térkövet meg sódert venni, pedig a Szemper Plusznak bizonyára nagy tételben adnak el ilyesmit – de még ennél is nagyobb baj, hogy erre az árra még egyszer rákerül az áfa 27%-a. De ezzel nem sokat lehet kezdeni, hiszen a cég tavaly nyáron ezzel az ajánlattal nyerte a közbeszerzést a keretszerződésre – vagy nem építünk járdákat jövő nyárig, vagy ennyiért tesszük. Ezt az információt egyébként közöltem Fülöp Zoltánnal és Szilágyi Lászlóval is, de a járdaépítéseket mégsem blokkolták.

Nehéz érteni, hogy miért kellett felfüggeszteni a két új közterületfelügyelői állás létrehozásáról szóló határozatot – a fedezetet beterveztük az egyhangúan elfogadott költségvetésbe, a közterületek fokozott ellenőrzése pedig deklarált célunk volt mindannyiunknak. Ha az indok a takarékoskodás (mint ahogy a jegyzői kabinetvezetői vagy a katasztrófavédelmi referensi állások esetében), nem tudok elvonatkoztatni a demagóg kérdéstől: bezzeg a műfüves focipályára van pénz?

Azt hinné az ember, lassan elfogy a mondanivaló, de nem: a több mint 10 órás ülés még jó pár poszthoz szolgáltat anyagot. Ami pedig a friss fejleményeket illeti: Balogh Csaba csütörtökön megvétózta a hétfői döntések általa jogszerűtlennek ítélt részét, tehát ezeket a testület 17-én újratárgyalja, remélhetőleg a kormányhivatali állásfoglalás ismeretében. Szintén megvonta az alpolgármesterek hatásköreit: ezzel ők címüket nem veszítik ugyan el, de kiemelt fizetésüket igen, ezentúl csak a képviselői tiszteletdíj jár nekik. Béke nem várható. Vajon a pártvezetések lépnek valamit? És a gödi képviselők, legyenek bármelyik párt tagjai? Meddig mennek el abban, hogy személyes céljaikért újabb gödi ügyeket áldozzanak be a polgármester legyőzése érdekében?