11. Nem kell nekünk útfelújítás!

Ma (július 8-án) rendkívüli ülésen tárgyaltuk, hogy induljon-e a város a Berzsenyi utca felújításával egy pályázaton. A leadási határidő július 10, péntek. Gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a többség nem támogatta a javaslatot, így lemondtunk egy újraaszfaltozott, parkolós, csapadékvíz-elvezetéses utcáról és kb. 36 millió forint elnyerhető pályázati pénzről.

Az indok: túlárazás, előkészítetlenség, felesleges parkolók és árkok.
A valóság persze bonyolult: az utca felújításáról még az előző testület döntött, költsége több éven át szerepelt a költségvetésben. A terveket ők rendelték meg és fizették ki. Megrendelőként ők mondták meg, mi legyen a tervben: parkoló, burkolt árok, miegyéb. Tehát az a mondás, hogy ne építsünk parkolókat egy magáncég számára (a Berzsenyi utca parkolási gondjait a sarkon lévő állatkórházba érkezők okozzák), teljesen jogos, csak akkor nem ilyet kellett volna megrendelni pár évvel ezelőtt. Lehet mondani, hogy minek annyi burkolt árok, de ha így terveztették, akkor erre kell költségvetést készíteni.

Az első előterjesztésben szereplő túlárazás viszont tény. Nekem Szilágyi László képviselő fejezte ki aggályait, én pedig – lelkiismeretes, naiv képviselő módjára – építőmérnök férjemmel nézettem át a tervezői költségbecslést. Simán talált benne 15-20 millió felesleget, amiről készített egy észrevételt – a (fideszesek által évekkel ezelőtt kiválasztott) tervező át is írta ez alapján, így lett a kezdeti 64 millióból 48 (a felesleges tételeket lehúzta, a drágák egy részét úgy hagyta – utóbbi nem feltétlenül tragédia, hiszen a kivitelezés úgyis több árajánlat alapján történt volna majd). Hogy kell-e ennyi minden az utcába, azt én nem tudom megmondani (ezen a fideszesek gondolkodhattak volna anno), de ha kell, akkor az nagyjából ennyibe fog kerülni. Vagy kicsit többe, vagy kicsit kevesebbe, a kivitelező konkrét árától függően.

A testületin emellett a hivatali dolgozókat hibáztatták, a parkoló meg az árok feleslegességéről értekeztek, illetve olyan utakkal hasonlítgatták össze a Berzsenyit, ahol teljesen más műszaki tartalomról volt szó. Én szívesen vettem volna, ha ezekkel hamarabb előállnak, vagy ha a számításokat az ő felkészült szakembereik ellenőrzik, nem az én férjem, bármilyen családi program helyett, „lokálpatriotizmusból”, vagy ha azokat a kérdéseket, amelyeket én feltettem a beruházási osztálynak, azokat megteszik ők, akik mégiscsak főállásban dolgoznak a Városházán. Azt az információt, hogy az alpolgármesterek kisétáltak és lemérték, nem tudom értelmezni – kb. olyan, mintha én tartanék egy tornaórát távcsövön keresztül, mobiltelefonnal. A határozati javaslatra egyébként nem nyomtak nemet, az talán túlzott bátorságra vallott volna, csak tartózkodott mind a hat fideszes vagy Göd Fejlődéséért frakcióhoz tartozó képviselő.

A hétvégéig nagyon csendes Lőrincz László, illetve a mostanáig hallgatásba burkolózó Fülöp Zoltán egyébként saját oldalukon leírták az álláspontjaikat – szerintem olvassák el azokat is, hátha úgy teljesebb a kép.

Mindenesetre a pályázaton nem indulunk, és nyugodtan lehet majd mutogatni, hogy lám-lám, Balogh Csaba egy utcát sem aszfaltoztatott le.